Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Kővágóörs | |||
 | |||
| Kővágóörsi templomok | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Tapolcai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Horváth Dezső (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8254 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 648 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 34 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,09 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 50′ 57″,k. h. 17° 35′ 57″46.84905,17.5990546.849050°N 17.599050°EKoordináták:é. sz. 46° 50′ 57″,k. h. 17° 35′ 57″46.84905,17.5990546.849050°N 17.599050°E | |||
  Kővágóörs Pozíció Veszprém vármegye térképén | |||
| Kővágóörs weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazKővágóörs témájú médiaállományokat. | |||
KővágóörsközségVeszprém vármegyében, aTapolcai járásban, aBalatontól pár kilométerre. Szent István király korától az1950-es megyerendezésigZala vármegyéhez tartozott.
Kővágóörs az1984-bentájvédelmi körzetté nyilvánítottKáli-medence déli kapujának tekinthető. Egy jó másfél kilométeres partszakasza és partközeli településrésze,Pálköve révénBalaton-parti település is egyben, de magát a falut alacsony dombok választják el a tótól.
A közvetlenül határos települések: észak felőlKöveskál, északkelet felőlZánka, kelet felőlBalatonszepezd, délkelet felőlRévfülöp, délnyugat felőlBalatonrendes ésSalföld, nyugat felőlKékkút, északnyugat felől pedigMindszentkálla ésSzentbékkálla.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az ország távolabbi részei felől a Balaton északi partján végigkanyargó71-es főút, ezen érhető el keleti és nyugati irányból is. Lakott területén azonban csak a Révfülöp-Köveskál közt húzódó7314-es út halad végig, Kékkúttal és azon keresztül a mintegy 16 kilométerre lévőTapolca térségével pedig a 73 133-as számú mellékút köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a (Budapest–)Börgönd–Szabadbattyán–Tapolca-vasútvonal érinti, de annak nincs megállási pontja a határai között. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így a vonalRévfülöp vasútállomás biztosítja, Kővágóörs központjától nagyjából 4 kilométerre délkeletre.
A honfoglaláskor ez a vidék azÖrs-nemzetség szállásterülete volt, innen a település nevének második része. Kővágóörs első okleveles említése1263-ból való, ekkor mégSzent-László-Örsnek nevezték.Szent László király emléke máig él a néprajzkutatók által gyűjtött helyi mondákban, melyek szerint vizet fakasztott itt is, a Káli-medence lakóinak.1321-ben, mintCiberjén-Örs szerepel (Örsi Ciprián nemesúr után).1351-benCibriánfölde-Örs, de ugyanakkorNagy-Örs nevet is viselt.1394-ben márBoldogasszonyörs néven említik az oklevelet. Ez a sokféle Örs később a mai Kővágóörsbe olvadt össze, s areformáció után már csak e néven említik.
Elsősorban a XVIII. századtól, de már korábban is aKáli-medence egyik legfontosabb településének számított.
AzÁrpád-korig visszavezethető ősi nemesi családjainak tagjai többször töltötték beZala vármegye alispáni tisztét. Az úgynevezettKerkápoly-ház, mely1995 óta a falu tájháza, egykori tulajdonosa, Kerkápoly István alispán után kapta a nevét.[3]
A falu határában hajdani apró települések templomromjai (Sóstókál, Kisőrs, Ecsér) a török korban elpusztult falvakra emlékeztetnek.
Areformáció első és legrégibb ágának, a lutheri evangélikus hitnek ősi fészke volt, amit az 1841-1843-ban működő klasszicista, egyemeletes, négyosztályos kisgimnázium is bizonyított.
(Az épület ma is áll (Jókai út 24.), egy ideig a kővágóörsi általános iskola egy alsó tagozatos osztályának nyújtott elhelyezést.) A kivételes panorámát nyújtó templomdombon álló hófehér műemlék evangélikus temploma1264-ben épült, berendezése a barokk faművesség kivételesen gazdag terméke.
Közvetlen közelében emelték azellenreformáció korában akatolikus templomot1773-banEszterházy Károlyegri püspök segítségével. A felszentelésre1802-ben került sor. Helyi elnevezéssel „dac-templom”-ként is emlegetik. Közvetlenül a másik templom bejárata elé húzták fel, így szemből teljesen takarja azt.
A faluban ezen kívül még számos műemlék népi lakóház található.
Mivel Kővágóörshöz tartozott1943-ig Révfülöp az ottani révkikötővel, a Balaton déli partvidékéről származó termékeknek (gabona, állatok) is fontos kereskedőhelye volt. A mezőváros rangot az1800-as években elnyerő település[4] lakóinak sajátos rétege volt az itt élőzsidó közösség, melyzsinagógát épített és német nyelvű iskolát is fenntartott. A Balaton felé lejtő déli kitettségű szőlőhegyein (Ecsér, Tepécs) bort termeltek. Itt ésSzentbékkállán országos vásárokat tartottak.
A lakosság száma1851-ben 1699 lélek volt.
A két világháború sok áldozatot követelt,1944-ben pedig elvitték és megölték a zsidó lakosságot. Az1950-es években megindult az erőszakosTSZ-szervezés. A község a 20. századi urbanizációs folyamatokba forgalmi helyzete és földrajzi adottságai miatt nem tudott bekapcsolódni, lakói közül sokan elköltöztek a közeli (Tapolca,Balatonfüred) vagy távolabbi városokba, a lakosság elöregedett.
A 19. század végén kialakított polgári közigazgatási rendszerben Kővágóörs nem csak elvesztettemezővárosi rangját és címét, hanemkisközséggé alakult, és az alapvető helyi feladatokat aBalatonrendesre ésBalatonszepezdre is kiterjedőkörjegyzőség látta el. Ez a társulás egészen 1950-ig fennmaradt azzal, hogy 1943-ban a Kővágóörs határából különváltRévfülöp is a tagja lett (tulajdonképpen maradt).
1950-ben gyökeres változás állt be. Atanácsrendszer első időszakában Kővágóörsnek és a szomszédos falvaknakönálló tanácsuk volt, csak a két legapróbb,Salföld ésKékkút alkotott kezdettőlközös tanácsot, így Kékkút kivételével minden faluban helyben volt a közigazgatás alapfokú szerve. 1965 közepétől azonban Kővágóörs közös tanácsi székhely lett, ahova először Kékkút letttársközségként beosztva (Salföld egyidejűlegBalatonrendes társközsége lett), majd 1970 közepén ide olvasztották beBalatonhenye,Köveskál,Mindszentkálla ésSzentbékkálla addig önálló tanácsait is, így a Káli-medence Kővágóörs központtal egységesült közigazgatásilag. Ez a helyzet azonban hamarosan megváltozott, amikor 1973-ban a közös tanácsot összevontákRévfülöp addig önálló tanácsával, és az új, nagyobb egység székhelye ez utóbbi település lett. Révfülöp egyre növekvő idegenforgalmi jelentőségére és városiasodó jellegére, valamint a hét község együttesen közel 5000 főnyi népességére tekintettel a közös tanácsnagyközségi rangot kapott, ami a helyiek számára azt jelentette, hogy míg az alapfokú közigazgatási funkciók Révfülöpre kerültek, egyes bonyolultabb ügyeket ezentúl ugyanott lehetett elintézni, nem kellett miattuk ajárási székhelyre,Tapolcára utazni.
A közös tanácsok felbomlásának 1987-ben megkezdődött folyamata elérte Kővágóörsöt is, 1990. január 1-jén a község kivált a révfülöpi közös tanácsból, miközben a többi hat község együtt maradt.
A 20. század végi rendszerváltás a tanácsrendszer megszűnését, azönkormányzati rendszer bevezetését eredményezte, a közös tanácsok helyett is minden községben önálló önkormányzat alakult. A helyi közigazgatásban azonban továbbra is lehetőség van a szövetkezésre körjegyzőségi formában. Anagyközségi címet megtartó Révfülöpön 1990 óta önállópolgármesteri hivatal működik, a korábbi közös tanács többi községe viszont két körjegyzőséget hozott létre: Kővágóörshöz Kékkút csatlakozott, a maradék négy község pedig Köveskál központtal társult. 2004-ben azonban Kővágóörs és Kékkút szövetkezése megszűnt, mindkét község önálló polgármesteri hivatalt kezdett el működtetni, így az utóbbi alig 100 lakosával az ország legkisebb önálló közigazgatást fenntartó községe lett. (Ez a helyzet 2008-ban szűnt meg, amikor Mindszentkálla Kékkúthoz társult, kilépve a köveskáli körjegyzőségből.)
Számos művész és e tájat megszerető városi értelmiségi, a Káli-medencében elterjedt kifejezéssel: „bebíró” vett házat (leginkább nyaralónak) a 70-es évek közepétől a faluban.
Ekkor alakult meg (1979) aKáli Vidék Baráti Köre, későbbi nevén aKáli Medence Környezetvédelmi Társaság. Feléledt a tradicionális nádazó mesterség és új házak is épültek a régi stílusban. A felvásárolt épületek zöme ma igényesen felújított, leginkább rusztikus módban, vagy enyhén elegyítve azt a modernebb megjelenéssel.
A község általános iskolája 2008 nyarán bezárt, az épületbe egészségügyi központot terveznek. Rendelkezik napköziotthonos óvodával, postával, Művelődési Házzal – benne könyvtárral és internet lehetőséggel –, orvossal, állatorvossal, fodrásszal, több élelmiszerbolttal, nyilvános telefonfülkével. A falu lakóinak egy része szőlőművelésből él, mások a falusi turizmusból. Hangulatos vendéglője és panziói közkedveltek. A minőségi idegenforgalom fellendítésére alakult aKáli-Pont. A környezet továbbra is megkapóanmediterrán.
Búcsúnapja azaugusztus 20-i ünnep mellé eső Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.), vagy az azt követő vasárnap.
A jellegzetespermi vöröskőből álló hegysort gazdag gombászó területeiről híres mészkerülőtölgyesek borítják, helyenként vérpiros virágú és itt ritkaság-számba menő törpecserjével, acsarabbal.[5]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 819 | 801 | 783 | 693 | 599 | 635 | 648 | 648 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,3%-a magyarnak, 2,1% németnek, 2,4% cigánynak mondta magát (22,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,4%, református 2,1%, evangélikus 7,5%, felekezeten kívüli 10,9% (36,8% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 86%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% németnek, 1,3% cigánynak, 0,5% románnak, 3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,4% volt római katolikus, 7,8% evangélikus, 3,5% református, 0,5% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 10,7% felekezeten kívüli (36,9% nem válaszolt).[15]
_2.jpg)
Nevét a község közvetlen közelében található, de a falu házai alatt is előforduló, hatalmas lapos sziklából állókőtengeréről és annak főként malomkő, pincebolt, bástya, mezsgye céljára való bányászatáról, „vágásáról” kapta. Egyáltalán nem ritka, hogy egy szabad szemmel pusztán egy-másfél méter magasságúnak és kerületűnek látszó szikla a felszín alatt legalább ugyanekkora vagy még nagyobb terjedelmű. (A 2005-2006-os útfelújítások során ez komoly nehézségeket okozott.) A jelenség eredete egy ritkageológiai képződmény, aPannon-tenger megkövesedett homokturzása. A kőtenger jelenlegi felszíne feltehetően csak a holocénben alakult ki. A kovásodott kőtömbökön látható egyes mélyedéseket és az üregeket gyökérnyomokként értelmezik a szakértők, amelyek az akkori talajtakaró lepusztulását követően alakultak ki a tömbök felszínén, A jellegzetes szélmarásos formák: sekély szélbarázdák, erősen lecsiszolt, sima, mázas felszínek.[16]
A rendkívül kemény kvarchomokkőtömbök ellenállnak a felszíni pusztításnak. Mint valami megkövesedett nyáj, úgy sorakoznak a tömbök Kővágóörs és Szentbékkálla közelében.
A századfordulón még nagy területű kőhátak mai maradéka a védettsalföldi,szentbékkálli,kővágóörsi kőtenger. A kövekbe a szél és víz kis barlangokat, tavacskákat formált. Színes moha, zuzmó, boróka, galagonya és szeder, apróbb fácskák adják meg a táj hangulatát.
A Küszöb-orra és az Ördög-szikla nevű csúcsok, aKis- és aLapos-Hegyes-tűvel, valamint aTódi-forrással együtt érdekes kirándulóhelyek. A medence felé elnyúló sík legelők a húszhektárosKornyi-tóig tartanak. A tónak mintegy kétharmadát borítja nádas, a környéke vizes mocsaras, a növényzet alacsony, egyes területeit legeltetésre használják. Lefolyástalan, vizét csak a csapadék táplálja.
Polgármesteri hivatal, H-8254 Kővágóörs, Kossuth utca 1.Telefon: (87) 464 017
Természetvédelmi Major, H-8256Salföld
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság H-8200Veszprém, Vár utca 31. Tel.: (88) 427 855, 427 056
