Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Kőröstetétlen | |||
 | |||
| Árpád-halom millenniumi emlékmű | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Ceglédi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pásztor Roland (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2745 | ||
| Körzethívószám | 53 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 728 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 25,36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 32,65 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 06′ 00″,k. h. 20° 01′ 60″47.1,20.03333347.100000°N 20.033333°EKoordináták:é. sz. 47° 06′ 00″,k. h. 20° 01′ 60″47.1,20.03333347.100000°N 20.033333°E | |||
  Kőröstetétlen Pozíció Pest vármegye térképén | |||
| Kőröstetétlen weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazKőröstetétlen témájú médiaállományokat. | |||
KőröstetétlenközségPest vármegyében, aCeglédi járásban.
A vármegye délkeleti szélén fekszik,Cegléd ésSzolnok városoktól egyaránt 18 kilométer távolságra.
Cegléddel ésJászkarajenővel a4609-es, Szolnok térségével ésNagykőrössel a4613-as,Abonnyal pedig a4616-os út köti össze.
Anonymus szerintÁrpád fejedelem itt táborozott, s itt szemlélte meg seregét, amellyel Szer felé vonult, hogy megütközzön Zalán (Salán) bolgár fejedelemmel.
A Nagypengyom dűlőbenbronzkori urnák,középkori település és temető nyomaira bukkantak a régészek. Feltételezhető, hogy aBor-Kalán nemzetség szállásterületéhez tartozott,Nagykőröshöz hasonlóan.
Tetétlen története mintegy 900 éven át követhető vissza. Először1091-ben akunok dúlásának esett áldozatul. A falu második, hosszú időre szóló pusztulása atatárjárás alatt történt1241-1242-ben.
A terület később aLorántffy család birtokai közé tartozott, majdLorántffy ZsuzsannaI. Rákóczi Györggyel való házassága révén aRákóczi családhoz került.
A helység a16. század második felében lakott volt, majd 1541, az ország három részre szakadása után a török birodalom része lett, a budai szandzsák pestináhijéjéhez tartozott. Erről a török adóösszeírásokban maradtak fenn adatok, melyek szerint a településen 1559-ben 11, 1562-ben 7, 1580-ban 19 és 1590-ben 20 főt írtak össze. A település – a környékbeli helységekhez hasonlóan – az 1590-es években, atizenötéves háború idején elnéptelenedett, pusztává vált. A18. század végén Kőrös város birtokolta, majd örökre megvásárolta.
Tetétlen mindig is szórványtelepülés volt. A birtokosai nagykőrösi kisnemes gazdák voltak, akik Nagykőrösön lévő kúriákban laktak, de a pusztai birtokon is létesítettek lakható tanyákat, tanyaközpontokat és a cselédség is itt tartózkodott, akik tulajdonképpen az állandó népességet alkották. Ilyen gazdasága volt Inárcsi Farkas Eleknek Tetétlenen, ahol 1855-ben vendégül láttaArany Jánost, a református gimnázium tanárát, Szilágyi Sándor történésszel és Deák Lajos tanártársával együtt.
Arany János nagy érdeklődést tanúsított az Árpád-monda iránt, miszerint a vezér a Nagypengyom halom tetején táborozott serege élén, s ennek hatására írta megA tetétleni halmon[3] című költeményét. Az itteni csárdában ismerte meg Csonka Márton pásztorembert, akinekA vén gulyás[4] ésA vén gulyás temetése[5] című verseket szentelte.
A település1950-ig tartozott Nagykőröshöz, ekkor Kőröstetétlen néven önálló közigazgatású községgé alakult. Az önállósodásnak nem csupán belpolitikai, hanem demográfiai okai is voltak. Az1930-as népszámlálás szerint Kőröstetétlen – mintNagykőrös VI. járása – 873 fő lakossal rendelkezett. Az önállóvá válás idején,1949-ben 1220,1970-ben 1186 főt írtak össze.
Önállóságát1970-ben újra elveszítette, a szomszéd falu társközsége lett.
A rendszerváltás után1991. január 1-jén újra önálló községgé válhatott.
A településen 2023. január 15-én időközi polgármester-választást kellett tartani, az előző településvezető 2022. szeptember 26-i halála miatt.[15] A tisztségért négy jelölt indult, de a győztes (az egyetlen férfi aspiráns) egymaga is megszerezte a szavazatok abszolút többségét, 60 %-ot meghaladó eredménnyel.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 904 | 902 | 816 | 813 | 737 | 715 | 704 | 728 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78%-a magyarnak, 0,2% németnek mondta magát (22% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,9%, református 4,8%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,9% (40,8% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% ukránnak, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,4% volt római katolikus, 9% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,8% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 12,3% felekezeten kívüli (34,5% nem válaszolt).[17]
