Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Kőboldogfalva(Sântămăria de Piatră) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Pusztakalán város |
| Irányítószám | 335308 |
| SIRUTA-kód | 87521 |
| Népesség | |
| Népesség | 125 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 293 m |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
AWikimédia Commons tartalmazKőboldogfalva témájú médiaállományokat. | |
Kőboldogfalva (románul:Sântămăria de Piatră) faluRomániában,Hunyad megyében.
Mind magyar, mind román nevének központi elemeSzűz Máriára utal. Másik tagja, amely legkorábbról 1735-ből datálható,Őraljaboldogfalvától különbözteti meg, és kőfejtésével hozható összefüggésbe.
Pusztakalántól mintegy 6 km-re északra,Dévától 22 km-re délkeletre, aSztrigy jobb partján fekszik.
Hunyad vármegyei falu volt. 1346-banBodhogazzonyfalva néven említették először. 1363-banvolochalis-nak, román lakosságúnak írták. A középkor végénDéva várának birtoka volt. A 17–18. században kisnemesek is lakták, 1784-ben aparasztok feldúlták nemesi udvarházait. Híres juhvásárokat tartott.
Lakói 1851-ben kezdtek pereskedni erdőhasználati jogukért, amelytőlbr. Bornemisza fosztotta meg őket. A bíróságok 1858-ig négyszer utasították el kérelmüket, majd 1876-ban újrakezdődött a per. A báró 1877 elején egy erdőrészt ajánlott föl kompenzációképpen, de a parasztok ezt nem fogadták el. Májusban a lakosok a feszületre és az evangéliumra esküdtek föl, hogy nem vállalnaknapszámot a báró földjén, nem teszik be a lábukat a báró kocsmájába és nem őrletnek a báró malmában. Stratégiájuk bevált – június végén a báró engedett.[2]