Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
| Kürtös(Curtici, Kurtitsch) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Arad | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Curtici | ||
| Polgármester | Bogdan Ioan Ban (PNL) | ||
| Irányítószám | 315200 | ||
| Körzethívószám | (+40) 02 57 | ||
| SIRUTA-kód | 9495 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 7279 fő(2021. dec. 1.)[1] | ||
| Magyar lakosság | 139 (2%, 2021)[2] | ||
| Népsűrűség | 99,96 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 110 m | ||
| Terület | 72,82 km² | ||
| Időzóna | EET,UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 20′ 31″,k. h. 21° 18′ 22″46.341944444444,21.30611111111146.341944°N 21.306111°EKoordináták:é. sz. 46° 20′ 31″,k. h. 21° 18′ 22″46.341944444444,21.30611111111146.341944°N 21.306111°E | |||
 | |||
| Kürtös weboldala | |||
 | |||
 AWikimédia Commons tartalmazKürtös témájú médiaállományokat. | |||
Kürtös, 1910-igKurtics (románulCurtici)városRomániában,Arad megyében.2004-ig közigazgatásilagKisiratos is hozzátartozott.
Aradtól 15 km-re északra fekszik. Vasúti határátkelőhely Magyarország felé.
Először 1519-ben említik,Kurteghaz néven. Ez alatt valószínűleg „Kurtaegyház”-at kell érteni, ugyanis 1561-ben, pusztaként mintKurta feyer Egyhaz bukkan föl. 1567-ben és 1579-ben,oszmán-török nyelvű adóösszeírásban a valószínűleg délszláv nyelvű összeírók Kisfehéregyházként hivatkoztak rá. AKurtics név a korábbi magyarKurtaegyház-ból vagyKurtafejéregyház-ból aszerbben alakulhatott ki a 17. században (1645-benKurtik ésKurtigy), és a 18. században a települést újranépesítő románok is átvették. A helyi hagyomány aCutița (Kutica) nevű földesúri majorból származtatta. Ebből a helynévmagyarosítás alatt,Arad vármegye vezetőségének romantikus ihletésű ötletére alkották és tették hivatalossá aKürtös nevet.[3] 1921-től egy ideig hivatalosan aDecebal nevet is viselte.
Első említésekor, 1519-ben avilágosi váruradalomhoz tartozott, akárcsak a tágabb vidék legnagyobb része. 1561-ben puszta, 1567-ben és 1579-ben azonban a hódoltsági adóösszeírók huszonhárom családot írtak össze benne, jobbára magyar névvel.[4] Később ismét elpusztulhatott, a 17. század folyamán területevákuf. 1722-ben a Kutas nevű faluban (első említése: 1437,Kuthos) tizennégy lakatlan telket találtak. Kutas ezután települt újra román lakossággal, akik a későbbi hagyomány szerintGyulicáról és az erdélyiTövisről származtak. Az 1740-es években aszerb határőrvidéki ezredes Horváth János birtoka volt, 1746-ban 81 jobbágycsalád lakta. Miután a Tisza-Marosi határőrvidéket 1750-ben feloszlatták és Horváth sokezer más szerb határőrrel együtt azOrosz Birodalomba (a mai Dél-Ukrajnába, Új-Szerbiába) települt, a birtok felét Kászonyi András vásárolta meg tőle. Az ezt követő években lakossága gyorsan változott. Egy közlés szerint négyötödük elköltözött a szertelenrobotteher elől, és a helyükre hozott jobbágyok gyorsan továbbálltak.[5] 1765 és 1770 között svábok is betelepültek – nagy részük innen a bánátiSzentandrásra költözött, a kevés helyben maradt család később elmagyarosodott.[6] Számukra Kászonyi Andrásrómai katolikus templomot építtetett. 1741-igZaránd, attól kezdveArad vármegyéhez tartozott.
Mai helyére 1772 után kezdték összevonni a Kutas és Tövisegyháza határához tartozó, szórt tanyák lakóiból. Kutas és Tövisegyháza azonban a 20. század elejéig lakott maradt (utóbbiSimánd részeként). 1784–87-ben Kászonyi Andrásnak 109 jobbágycsaládja,Marczibányi Istvánnak 43 jobbágy-, 28 házas és nyolc házatlanzsellércsaládja élt benne.[7] A Kászonyi-birtokot később a Friebeisz család örökölte. 1786. júliusában 188 családnyi lakossága csatlakozott aHorea-felkeléshez. Magyar lakói lassan szivárogtak be mint cselédek és napszámosok. A 19. század közepén gazdaságát még a szarvasmarha- és juhtenyésztés dominálta, határában emellett dohányt is termesztettek. 1858-tól az Arad–Szolnok-vasútvonal megnyitása adott lökést a gabonatermesztésnek, illetve a helyi fogyasztásra korábban is vetett görög- és sárgadinnye termesztésének. Ekkoriban költöztek be zsidó lakói is. Zsidó iskoláját 1860-ban nyitották, a hitközség 1868 után aneológ irányzathoz csatlakozott.[8] 1883-ban közigazgatásilag hozzácsatoltákAlmásiratost ésSzentpált. Szentpál ésSofronya atrianoni békeszerződés után önállósult, a vasút túloldalán, a településtől délnyugatra fekvő Almásiratos pedig elnéptelenedett.
A századfordulón több uradalom is feküdt határában: Friebeisz Miklósé, Mocsonyi Zénóé, Purgly Jánosé, Justh Zoltáné és az Almásy család almásiratosi uradalma. 1903-ban aratósztrájk helyszíne volt. Itt működött a románbaptisták egyik korai missziós központja. 1887-ben az egyik uradalomhoz szegődött el Mihai Brumar csizmadia, aki a budapesti német gyülekezetben lett baptistává. Igehirdetésenyomán 1892-ben tartották meg az első bemerítkezést, 1895-ben pedig befejezték az imaház építését.[9] Már ekkoriban sok cigány élt a faluban, akik főként kupeckedéssel foglalkoztak.
A trianoni békeszerződés a településtől északra húzta meg az új román–magyar határt. 1921-ben vámállomás létesült benne, ugyanekkor elkezdték vasúti műhelyek építését. Az 1930-as években a kommunista mozgalom egyik központja volt Arad megyében. 1968-ban kapott városi rangot.
1944. szeptemberében Kürtös határában súlyos harcok folytak azArad felől hátráló magyar honvédcsapatok, az 1. magyar páncéloshadosztály és a szovjet 18. harckocsihadtest csapatai között. A harcokban hősi halált haltak közül mintegy negyven magyar katonát a kürtösi katolikus temetőben helyeztek örök nyugalomra.[12] Az itt eltemetettek között nyugszik többek között Duska József százados az 1. gépkocsizó lövészezred 3. századának parancsnoka, az osztrogorszki hősDuska László testvérbátyja is.[13] A katonák nyugalmát évtizedekig semmi sem háborgatta. 2010 őszén a helyi önkormányzat megbízásából a település halastavát kikotorták és az iszapot a katolikus temető kerítését megbontva több méter magasan annak régi magyar sírjaira és a katonasírokra hordták. Mi több a régi sírok egy részén utat alakítottak ki. Ez ügyben 2011. április 6-án a temetőben lakossági fórumot tartott a település magyar lakóinak egy csoportja.[14]
Arad megye közigazgatása .png) | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
