Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Külsővat | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Pápai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Aczél Péter (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9532 | ||
| Körzethívószám | 89 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 750 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 43,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,31 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 17′ 47″,k. h. 17° 13′ 36″47.296519444444,17.22656111111147.296519°N 17.226561°EKoordináták:é. sz. 47° 17′ 47″,k. h. 17° 13′ 36″47.296519444444,17.22656111111147.296519°N 17.226561°E | |||
  Külsővat Pozíció Veszprém vármegye térképén | |||
| Külsővat weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazKülsővat témájú médiaállományokat. | |||
KülsővatközségVeszprém vármegyében, aPápai járásban.
Külsővat aKisalföld messze délre nyúló középtáján, aMarcal-medence nyugati szélének középső részén helyezkedik el. A medencén belül két kistáj (mikrorégió) találkozásánál fekszik, kisebb részben a Marcal-völgyében, nagyobbrészt pedig aPápa–Devecseri-sík peremén; maga Külsővat is itt, a Marcal jobb parti magaslatán települ. A Marcal-medence egy sajátos átmeneti tájegység a kiemelkedőBakony és a lesüllyedőGyőri-medence között, e kettősség teszi változatossá Külsővat vidékét is.
A szomszédos települések: északkelet felőlSzergény, kelet felőlMarcalgergelyi, délkelet felőlNemesszalók, dél felőlAdorjánháza, délnyugat felőlCelldömölk, nyugat felőlMersevát, északnyugat felől pedigKemenesmagasi. A legközelebbi város Celldömölk, melynek központjától alig 8 kilométer választja el;Pápától mintegy 20 kilométerre fekszik.
A település a Pápát Celldömölkkel összekötő834-es főút mentén fekszik, az a legfontosabb közúti elérési útvonala. Lakott területét, illetve Bánhalmapuszta településrészét viszont csak a8413-as út érinti, azon érhető el déli szomszédai felől is.
A hazai vasútvonalak közül a települést aMÁV 10-es számúGyőr–Celldömölk-vasútvonala érinti, amelynek egyetlen megállási pontja van itt;Külsővat vasútállomás a központtól jó 2 kilométerre délre helyezkedik el, a 8413-as út vasúti keresztezésének nyugati oldalán.Vonattal elérhető aGyőr–Pápa–Celldömölk-vasútvonalon.
A középkorban a Vot személynévből eredeztethető Wot, Vod névalakot használták a mai Vatra, Külsővatra. Más vélemény szerint a 9. századi székely-fehér hun(kony) uralkodó Vat nevéből származik. Első okleveles említése1438-ból egyvatikáni forrásból ismeretes, amely a Vas vármegyeiVát Wathi családjának birtokmegosztásával kapcsolatos. A következő generáció egyik tagja, Vathi (Wathi) MihályHunyadi János kormányzókancellárja.1488-ban az egyedüli birtokos Johannes de Wath, akinek halálával (1495) a családnak magva szakadt. Birtokai egy részét - így a mai Külsővat késő középkori előzményét is -1516-ban és1523-ban a Hosszutótiak szerezték meg.1551-ben Eg hazas Wat, aliter Alsowath,1670 körül Külső vagy Egyházos Vath néven említik a források. A középkorban a településnek részben nevet adó templom (egyház) a ma is meglévő,1794-ben épült templom helyén állt. A falu akemenesaljaiesperesség részeként1777-ig agyőri püspökséghez tartozott. A község atörök időkben sem néptelenedett el teljesen. Az1529. éviBécs elleni hadjárat során a falut is elérhették a török csapatok.1531-ből 5,1542-ből 3,1552-ből 2 porta pusztulásáról van tudomásunk.1567-1592 között fennhatóságuk alá tartozott.1683-ban a Bécs alól visszavonuló török sereg itt is nagy rombolást okozhatott.Bocskai István erdélyi fejedelem hadjárata (1605) is érintette a falut.[3]
.jpg)
A késő középkori falu településszerkezetét – megfelelő kutatások hiányában – nem ismerjük. A falu életében központi helyet betöltőAntiokheiai Szent Margit tiszteletére szentelt és a fent idézettek alapján azÁrpád-korban már álló templom körül – a korabeli szokásoknak és elvárásoknak megfelelően – temető volt, amit a 18. század közepéig,Mária Terézia rendeletéig bizonyosan használhattak. A temetőt a későbbi évszázadokban többször megbolygathatták. A pápai múzeum 1987-ben szerzett tudomást a legutóbbi ilyen esetről. Ekkor a templom és az aszfaltozott út között árkot ástak a vízvezeték számára. Az árokkal valószínűlegosszáriumot (a korábban, akár temetésekkor megbolygatott csontok tárolási helye) vágtak át.[3]
A késő középkori-török kori településnek a templom után talán legfontosabb és legrangosabb épülete lehetett a Wathi, majd az itt a 16. századtól birtokos Hosszutóti család kúriája.1599-ben gyalogos katonák állomásoztak az ekkor márcastellumnak nevezett építményben.1634-ben még megemlítik, s csak később pusztíthatta el a török. E stratégiai jelentőségű, aMarcal átkelőjének közelében álló erődítmény nagy valószínűséggel azonos aBéri Balogh Ádám u. 26. sz. telken feltárt emlékekkel, a telek tulajdonosa mélyszántáskor kőfalat talált az ásatási területtől délre, néhány méterre, 30–40 cm-es mélységben. A fal iránya emlékezete szerint észak-déli tájolású volt.[3]
A mai határban a késő középkorban és részben még a török korban is létezett Bánd. Emlékét ma pl. a Bánhalma, Belsőbánd, Bánditó, Bándi-Marcal helynevek őrzik. A falu még az Árpád-korban a Marcal árteréből kiemelkedő szigetre (Belsőbánd) települt, majd a régészeti leletek tanúsága szerint észak-északnyugat felé terjeszkedett a Marcal magasabban fekvő teraszára.1401-ben Bándi Jakab és Miklós birtoka. Közelében halastavak voltak. Ezek a Marcal holtágai vagy elrekesztett időszakos folyásai lehettek.1442-ben a mezőlaki Zámbó,1480-ban a Hosszutóti család itteni birtoklásáról tanúskodnak a források.1531-ben 5 lakatlan, 3 szegény és 9 adófizető portáját írták össze.1550-ben elpusztította a török.1559-1588 között csak 2-3 adófizető portája volt. Véglegesen a 15 éves háborúban pusztult el.1609-1619 között még fél portáját említik az adóösszeírások. Valamikor a XV. század második felében vált rommá a falu temploma. Pusztatemplomát még az1805-ben és1821-22-ben készített térképeken is ábrázolták. Talán ebből, az 1401-ben már említett és álló templomból származik a vati Helytörténeti Gyűjteményben őrzött monogrammal díszített padlóburkoló tégla és az egeraljai Helytörténeti Gyűjteményben őrzött nyelv nélküli bronz csengő. A késő középkori falu szétszántott házai és kemencéi a Bándi-domb keleti részén az1960-as évek végén még megfigyelhetők voltak.[3]
A Hosszutótyak a 15. századtól voltak a Marcal két partján elterülő, Vat nevű falvak birtokosai. A család 1458 és 1487 közötti időből ismert Mihály nevű tagja felesége után jutott először itteni részekhez, aki Vati Mihálynak,Hunyadi János kormányzó kancellárjának volt a leánya. Az ő fiúk, az itteni birtokról már vati Hosszutótynak nevezett György kapta meg anyai örökségéhez nagybátyja, Vati Dezső részeit is, a többi örökösét pedig 1499-ben, 1508-ban és 1513-ban vásárlás útján szerezte meg. A Sennyeyek vati birtoklásának története ismeretlen. Elképzelhető, hogy Hosszutóty örökségként, esetleg ők is vásárlással, vagy az akkor zálogolásnak nevezett bérléssel szereztek birtokrészt.[3]
Káldy Péter a Szeczer (Káldy felesége Szeczer lány volt) örökségből a volt Hosszutóty birtokokat szerezte meg, ehhez Veszprémből Egyházasvatot és környékét, aKéttornyúlak -Dáka - Hathalom uradalmat, Sopron vármegyében amihályi kastélyt és uradalma részeit szerezte meg;1655-ig a Hosszutóty örökös Széplaki Bottka Ferenc részét, illetve az utolsó vati Hosszutóty, a gyermek nélkül elhunyt ifjabb György birtokát (1620-ban), ezáltal egyesítve a korábban szétforgácsolódott birtoktestet, melyre még abban az évben királyi adományt nyertII. Ferdinándtól. Ő maga, eleinte győri lovashadnagy,1646-tól veszprémi, 1660-tól vasialispánként vati kastélyában lakott. A települést már 1651-ben "Kastelos Vatt"-nak írták.[3]
Vas vármegye 1674-ben hivatalos irattal bizonyította, hogy "Nemzetes és Vitezleö Káldy Péter urunk eő kegyelme épettette fundamentombul az eő Kegyelme magha Vathy kastellyát, minden körülötte lévő épületekkel együtt". Az utóbbiak feltételezhetően a kastélyhoz tartozó gazdasági építmények voltak. Káldy Péter 1686-ban hunyt el. Hagyatékán, abban kastélyán is 1687 tavaszán osztoztak gyermekei, Zsigmond fia és hat leánya. Az erről szóló irat szerint a kastély alápincézett, háromszintes épület volt, lent két boltozott szobával és a tömlöccel, két felső szintjén újabb 2-2 szobával és egy-egy kamrával. Külön épületben helyezkedett el a konyha. A kastély előtt állt a vámház, a Marcalon átvezető híd mellett. 1690-ben meghalt Káldy Zsigmond is. Ekkor Vas vármegye hivatalos örökösödési vizsgálatot tartott "Kastellios Vatban az Marczal vize mellett". Magában a kastélyban az örökösök közül Káldy Zsuzsanna, Niczky Ferenc felesége maradt 1699-ig, zálogba véve testvérei részeit is. Közben néhai Zsigmond bátyja leányával, Máriával pereskedett az örökség felett. A per befejezéseképpen1702-ben Káldy Mária Vas vármegye küldötte előtt egyezett bele, hogy Zsuzsanna nagynénje, ekkor már Sibrik Zsigmond özvegye, "látván az belső Váty kastellyanak az födelét romladozott állapottal lennyi", azt helyreállíttathassa. A kastélyról szóló adatok közül a fenti az utolsó. A 18. század eleji Magyarországot az 1720-as évek végén leíróBél Mátyás kézirata szerint az akuruc háborúkban elpusztult, bár romjai akkor még látszottak. Amint a külsővati plébánia címeres kövének sorsa mutatja, anyagát széthordták és beépítették a közeli falvak házaiba. Ma már sajnos helye sem ismerhető fel csupán Belsővattól délre, a Marcal egykori mocsaraiba mélyen benyúló Kastélykert elnevezése őrzi emlékét.[3]
A 16-17. században egyébként a mai Külsővaton, az akkori Egyházasvaton is állt kastély, amelyet Veszprém megye helytörténeti lexikona 1634-ből említ. A nyomtalanul eltűnt építmény, amely a rendelkezésre álló adatok alapján a Hosszutótyak birtokában volt, azonos lehetett az ő1561-ben és1626-ban említett nemesikúriájukkal.[3]
A településen 2007. október 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson az addigi polgármester is elindult, és egyetlen kihívójával, egy azonos férjezett családnevű hölggyel szemben meg is nyerte azt.[9]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 795 | 794 | 810 | 948 | 754 | 766 | 773 | 750 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,3% cigánynak mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,3%, református 5,9%, evangélikus 13,6%, felekezeten kívüli 2,6% (19,5% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 95,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, lengyelnek, horvátnak és szlováknak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,5% volt római katolikus, 14,5% evangélikus, 5,7% református, 0,5% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 3,6% felekezeten kívüli (24,1% nem válaszolt).[15]
