Ez a lap egy ellenőrzött változata
Aközvetlen akció a társadalmi-politikai aktivizmus egyik formája, politikai, egyúttal szociológiai jelenség. A közvetlen akció célja, hogy felhívja a figyelmet valamely, a közösséget érintő problémára, vagy annak egy lehetséges megoldására. Közvetlen akciót végrehajtani annyit jelent, hogy az ember saját maga tesz valamit a környezetében felmerülő problémák elhárítására, ahelyett, hogypolitikusokra vagybürokratákra várna hogy ők „segítsenek”.
A közvetlen akció azerkölcsöt ajog fölé helyezi.
A közvetlen akció nem követi hivatalos szabályok és eljárások rendjét, melynek ellentmondásai vagy hiányai ellehetetleníthetik vagy aránytalanul megnehezíthetik néhány érdek érvényesítését. Fontos, hogy a kezdeményező maga számára logikailag és erkölcsileg igazolható legyen a cselekedete. A közvetlen akció egyszerre jelenti annak kinyilvánítását hogykészek vagyunk küzdeni, hogy életünk irányítását a saját kezünkbe ragadva saját magunk intézzük a dolgainkat a minket körülvevő világban, másrészt a felelősségvállalást az akciókért és a célokért.
Egy erőszakmentes közvetlen akció résztvevői bebizonyíthatják, hogy több ezer ember formális vagy egyidejű összejövetele nélkül is el lehet érni jelentős célokat (figyelemfelkeltő akciók lehetnek nagyon sikeresek akár pár ember részvételével is!), hogy egy politikai akció lehet egyszerre hatásos és végtelenül szórakoztató is (Villámcsődület(flashmob), továbbá segít az embereknek hogy újra bízzanak egymásban, és tudatára ébredjenek egyéni és közösségi erejüknek.
Azerőszakmentes közvetlen akció során végrehajthatók a hagyományos politikai akcióknak megfelelő cselekedetek, mint például tüntetések szervezése, kiáltványok közreadása és petíciók gyűjtése, azonban ezek a korlátozott hatókörű lépések csak egy kezdeti fázisát jelenthetik egy érdekérvényesítő küzdelemnek, mely különben nem fog másnak tűnni, mint egy hatástalan, unalmas, kiszámítható, minden eredményt nélkülöző játéknak.
A közvetlen akció csírái a franciaforradalmi-szindikalistáknál ésanarcho-szindikalistáknál jelentek meg a20. század elején, mint elméleti és gyakorlati továbbfejlesztése a19. század végianarchistatett propagandájának.Emile Pouget aCGT1914 előtti vezetője a következőképpen határozta meg:
A közvetlen akció, legyen az egyéni vagy közösségi, a munkások függetlenségi harcán alapszik a tőkések szervezett hatalma ellen, vagy ahogyPierre Besnard 1930-ban megfogalmazta:
Azonnal pontosít is:
Afasizmus, saját céljai érdekében, szintén alapvető fontosságúnak tartja a – központilag ösztönzött, gyakran súlyos politikai erőszakba torkolló – közvetlen akciót.[1]
Az1917-es orosz forradalom utáni szükségszerű háttérbe kerülése után a közvetlen akciót apránként újra felfedezték a munkássághoz közel állómarxisták és azOlaszországban, majdFranciaországban ésNémetországban megjelenőautonóm mozgalom kapcsán újra előtérbe került a '70-es években.
A közvetlen akciót a „forradalmi munkásság” hősies és etikus önkifejezéseként meghatározóJacques Rennes komoly szerepet játszott ebben a megújulásban. Úgy tekintette, hogy „a közvetlen akció nem pusztán test a test elleni küzdelem, hanem alkotómunka (…) mely a sztrájk szervezésétől közkönyvtárak alapításáig terjed (…) ezer más hasznos cél megvalósításán át.” Jaques Rennes másfelől is megközelítette a közvetlen akció fogalmát. A militarizmus elleni harc, a szabotázs – mint az erőszak helyettesítője –, a bojkottálás mind-mind forradalmi részét képezik a fejlődő munkás-összefogásnak. Hűen azAmiens-i karta szelleméhez, a szindikalizmusnak szánta a társadalmi átalakulás fő mozgatórugójának szerepét. A közvetlen akciót említi meg, mint a szindikalizmus kezdetét, kifejlődését és bevégeztetését.
A kifejezést az 1970-es évek végén azAction directe csoport vette fel névként.

Az anti-GMO közvetlen akció:1999-ben francia gazdák (köztükJosé Bové) szétszedtek egy építés alatt állő McDonaldsot tiltakozásképpen az európai termékekre kivetett amerikai szankciók (melyet a WTO elfogadott), az amerikai hormonkezelt marhák európai importja és az élelmiszerek ipari jellegű termelése ellen.
RAGYa: Négy zebrán kétszázRagya (Radikális gyalogosok) tiltakozott az Andrássy úton az autóáradat ellen2006. május 17-én a zebrák elfoglalásával.