Más rendszerezések szerint Közép-Európán belülNyugat-Közép-Európa ésKelet-Közép-Európa különíthető el, ami nagyjából hasonló a fenti csoportosításhoz, leszámítva Szlovéniát, amelyet Kelet-Közép-Európához is szokás sorolni (a felosztás inkább politikai alapú, mint földrajzi, például Csehországot kelethez, míg Ausztriát nyugathoz sorolja).
Időnként Közép-Európához sorolják a következő országok egyes részeit:
Elsősorban kulturális és politikai értelemben szokták közép-európainak tekinteni abalti országokat is, bár földrajzilag inkábbÉszak-Európához tartoznak:
Észtország (a legkevésbé tekinthető közép-európainak a három ország közül)
Litvánia (a leginkább közép-európainak tekinthető a három ország közül)
ABenelux államokat általában Nyugat-Európa részének szokás tekinteni, de bizonyos történelmi, nyelvi, kulturális szempontok alapján alkalmanként Közép-Európa országai között is említik őket:[1]
Világtérkép a korrupciós szintről (2022) (a narancssárga-piros a legrosszabb, a citromsárga közepes, a zöld-sötétzöld színű a legjobb minősítésű)
A közép-európai országok többsége általában akorrupciós index világátlagánál magasabb pontszámot ért el. Zárójelben a világrangsor alapján elért helyezés (2024):[20]
Az óidőben kialakult röghegységek a középidő végén érték el a mai képüket. Ez a hegységképző mozgások eredménye volt. A lepusztult rögök újból kiemelkedtek, a közöttük lévő medencék mélybe zökkentek. A magasra emelkedett hegységek erősen letarolódtak, és ígygránit éspala került a felszínre. Az alacsonyabb hegységeket és a medencéket viszont tengeri elöntések üledékrétegei fedték be. Atörésvonalak árokrendszerében a folyók völgyeket vágtak maguknak.
A negyedidőszakban bekövetkező jégkorszak hatására kialakult az északi alföldi tájak felszíne. Az előrenyomuló és visszahúzódó jégtakaró kiemelkedései és a közöttük lévő mélyedések tavai képezik a tóhátságok területét. Ezek dél felé ellaposodtak és az alföldeken gyakori a lösz és a folyami hordalék. Ezek az alföldek például aLengyel-alföld és aGermán-alföld.A hegységekkel körülvett medenceszerű alföldeket a hegységtől érkező folyók tökéletes síkságokká alakították. Terjedelmes lösztakaróik anyagát erős szelek szállították. Ilyen alföldek például aRomán-alföld, aKisalföld és azAlföld.
Közép-Európa fiatal mai vízhálózata az utolsó jegesedés után jött létre. Legfőbb vízválasztói a Kárpátok és az Alpok gerincein futnak. Közép-Európa legfontosabb folyója aDuna.Donaueschingentől a torkolatáig, aFekete-tengerig 2840 kilométert tesz meg. Fontosabb folyói:
A német „Mitteleuropa” (Közép-Európa) kifejezést kulturális értelemben néha kifejezetten azokra az államokra alkalmazzák, amelyek aHabsburg-monarchia felbomlása óta jöttek létre.
Azok az országok, melyek Közép-Európához tartozónak tekintik magukat, olykor a tőlük keletre eső államokat nevezik Kelet-Európának. Németországban például LengyelországrólKelet-Európa részeként szoktak beszélni,Lengyelországban pedigUkrajnáról ugyanígy.
Némelyek annak idején úgy fogalmazták tréfásan, hogy Közép-Európa az a része a földrésznek, amit Nyugat-Európában Keletnek, Kelet-Európában pedig Nyugatnak tartanak. Közép-Európa egy másik meghatározása Európának azokat a részeit foglalja magába, amelyek kultúrájukban, történelmükben nyugatiak, de amelyeket aSzovjetunió uralma alá hajtott amásodik világháborúban.
Egyes nézetek Közép-Európa igen tág értelmezését vallják, amely ide sorolja Baltikumot ésDélkelet-Európa valamennyi országát isGörögország ésTörökország európai része kivételével.
Közép-Európa fogalmát német földrajzosok hozták forgalomba a19. században. A fogalom tartalmában azonban mindig más és más volt. A kezdeti természetföldrajzi jelleg később politikai tartalommal telítődött, mint a jelentkező német nemzettudat egyik megnyilvánulása.
Volt olyan, aki nyugat és kelet közé helyezte Közép-Európát, észak–déli irányban, azÉszaki-foktólSzicíliáig. Más észak és dél között képzelte el helyét, így Közép-Európát nyugaton azAtlanti-óceán, keleten aFekete-tenger határolta. MásokEurópa középső részét nevezték Közép-Európának, melybe nemcsak a német nyelvterületet, hanem a környező, nem németajkú peremvidékeket is beleértették. Zeune1808-as geográfiájában Észak-, Közép- és Dél-Európára osztotta a kontinenst, az1811-es kiadásban Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa között tett különbséget, az1833-asban már Északnyugat- és Délkelet-Európa között találjuk Közép-Európát.
A németek úgy vélték, bármiféle tartalmat adunk a közép-európaiság eszméjének, bárhol húzzuk meg fogalmi és földrajzi határait, egy európai rangú politikai egységFranciaország és azOrosz Birodalom között nem valósítható meg a német nemzet nélkül.1848-hoz közeledve a német nemzeti mozgalom követelései között felbukkan az egységes Németország utáni vágy mellett az európai német nagyhatalom ábrándja. Így lett a földrajzi fogalomból politikai eszme: Közép-Európából és Európa közepéből Mitteleuropa.[21]
1 AzEurópai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
.svg)
