Közép-ÁzsiaÁzsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója. A területnek különféle definíciói léteznek, nincs egy egyetemesen elfogadott meghatározása. Ez a terület keresztútként szolgált az emberek, árucikkek és eszmék mozgásábanEurópa, aKözel-Kelet,Dél- ésKelet-Ázsia között.
Közép-Ázsia geográfiai térképe mai országhatárokkalKözép-Ázsia etnikai térképe
Közép-Ázsia igen változatos topográfiai képződményekben, köztük magas fennsíkok és hegyek (Tien-san), hatalmas sivatagok (Kara-kum,Kizil-kum,Takla-Makán), és fátlan, füvessztyeppék is megtalálhatók.
Közép-Ázsiában a következő földrajzi szélsőségek vannak :
A föld legészakibb sivataga Bőrög Delín Elsz homokdűnéi Mongóliában
A föld legrövidebb távolsága sivatag és örök fagy között: 770 kilométer.
Az itt élő népek nagy része állattenyésztéssel foglalkozik. Az ipari tevékenység a régió városaiba tömörül.
A régió főbb folyói azAmu-darja, aSzir-darja és aHari Rud, legnagyobb tavai azAral-tó ésBalkas-tó.A víz rendkívül értékes erőforrás a szárazsággal küzdő Közép-Ázsiában, és a jövőben jelentős nemzetközi vitákhoz vezethet.
Közép-Ázsia régészeti emlékei iránt a 19. század végén ébredt fel az európai tudomány érdeklődése. A. V. Komarov, a térség orosz főkormányzója, az 1880-as évek elején kisebb ásatásokat indított azAşgabat közelében fekvőAnau település környékén. Kiderült, hogy a falutól északra levő dombok őskori maradványokat rejtenek. Eredményeire felfigyelvén, amerikai régészek egy csoportja,Raphael Pumpelly vezetése alatt, 1903–1904-ben gondos munkával feltárta az anaui oázis két dombját.
Pumpelly annak idején az indoeurópai (árja) népek vándorlásaira keresett magyarázatot. Az ásatások révén a mezőgazdaság keletkezésének okait is vizsgálni kényszerült. Úgy találta, hogy az anaui oázis növénytermelő és állattenyésztő kultúrája helyi eredetű, elszigetelten, külső hatások nélkül jött létre. A pleisztocén végi általános szárazság (deszikkáció) a mindeddig vadászatból és gyűjtögetésből élő lakosságot az oázisokba terelte. A hasznos növényekben és állatokban gazdag oázisok növekvő népessége fokozatosan megtanulta a növénytermesztést és állattenyésztést, majd amikor az oázis már nem volt képes eltartani az így még inkább növekvő népességet, megkezdődött és huzamosabb ideig folyamatos volt a fölösleg elvándorlása. Pumpelly ásatásai óta Anau kulcsfontosságú lelőhelynek számított az újkőkorral foglalkozó tanulmányokban.A régészeti ásatásokat a második világháború után V. M Maszon régész irányította. Régészeti eredményei alapján a térség újkőkori civilizációjátDzsejtun-kultúrá-nak nevezik.
Közép-Ázsia történelmét meghatározta a területéghajlata és földrajza. A régió szárazsága nehézzé tette amezőgazdaságot, a tengertől való távolsága pedig elvágta a fő kereskedelmi útvonalaktól. Így kevés jelentős város fejlődött a régióban és a területet évezredekig asztyeppéklovas nomád népei, az úgynevezettsztyeppei népek uralták.
A sztyeppei népek és a környező letelepedett népek közötti kapcsolatot Közép-Ázsiában régóta konfliktus jellemezte.A nomád életmód jól alkalmazkodott hadviseléshez és a sztyeppék lovasaiból lettek a katonailag legerősebb népek a világon.
A nomádok uralkodásának a16. században a lőfegyverekkel rendelkező letelepedett népek támadása vetett véget, akik átvették a régió irányítását.Oroszország,Kína, és a más hatalmak a régió felé terjeszkedtek és a19. század végéig elfoglalták Közép-Ázsia nagy részét.
1906-ban és 1909-ben a fiatal földrajztudós,Prinz Gyula járt itt, aki főleg aTien-sant és környékét vizsgálta, ezzel eltüntetve a terület térképének fehér foltjait.
A Szovjetunió összeomlásával öt ország nyerte el függetlenségét. Az új államokban azonban általában a korábbi kommunista pártelit jutott hatalomra. Az új köztársaságok közül egyiket sem lehet működő demokráciáknak nevezni, a legfejlettebb ma e térenKirgizisztán.
