Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Köröstárkány(Tărcaia) | |
| A település 1913-ban | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Köröstárkány |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417575 |
| Körzethívószám | 0259 |
| SIRUTA-kód | 31618 |
| Népesség | |
| Népesség | 1044 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1060 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 13,59 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Terület | 76,8 km² |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
AWikimédia Commons tartalmazKöröstárkány témájú médiaállományokat. | |
Köröstárkány (románulTărcaia)faluRomániában,Bihar megyében.
AFekete-Körös partján,Nagyváradtól 65 kilométerre délkeletre,Belényestől 4 kilométerre délre.
Az1910-es népszámlálás szerint 1483 lakosából 1453magyar, 29román, 1német volt.
A2002-es népszámlálás szerint, Köröstárkánynak 1188 lakosa volt, ebből 1161 magyar, 24 román és 3cigány.Köröstárkány aFekete-Körös menti települések közül a legmagyarabb. Lakosságának 98%-a magyar és 2%-a román.
2011-ben lélekszáma 1969, ebből magyar 1161, román 808. Lakossága a beosztott településekkel együtt 1933 fő, ebből magyar anyanyelvű 1065, román 861.
AFekete-Körös völgy lakosságának túlnyomó része ma román nemzetiségű, és csak kis részben magyar. A történelem folyamán azonban az első települő nép a magyar volt.
Anonymus szerint a honfoglaláskorTöhötöm és unokája telepedett meg nemzetségével a Fehér- és Fekete-Körös, aTisza valamint az erdélyi hegyek közötti vidéken.
Tárkány feltehetőleg1000-1050 óta létezik. Alapítói minden bizonnyalszékely gyepűőrök voltak.
Atatárjárást átvészeltRogerius, nagyváradi kanonok,Siralmas ének című művében találkozunk körös-völgyi települések nevével: „Tamásda a Fekete-Körös partján fekszik, hol aTőz vize beleömlik.” Lakosságát1241-ben a mongolok irgalom nélkül kiirtották. Olyan Fekete-Körös völgyi és melléki települések nevei, mint példáulSolymos,Gyanta,Szigeti,Jánosd,Székelytelek már1213-1217 között szerepelnek aVáradi regestrumban. (A regestrum aváradi káptalan előtt zajlott peres ügyek írásba foglalása 1208-1231-ig.) Itt még nem jegyzi meg Tárkány falut, de ez csak a peres ügyek hiánya miatt történhetett meg, mert, minden bizonnyal, a falu a többi községgel egyidős.
Köröstárkány is annak köszönheti a fennmaradását, a többi községhez hasonlóan amongolok támadása idején, hogy sűrű erdőségekkel volt körülvéve. A nagy veszélyt jelentő mongoloknak semmi és senki sem állhatott útjába, s csak az menthette meg életét, aki, mint Rogerius is, az ősrengetegbe vetette magát. Ezek az egész Fekete-Körös völgyét betöltő erdőségek a múlt század közepéig fennállottak, s a községek az erdőkben szigetszerűen voltak elszórva. A mongolok az itt bujdosó lakosságot valószínűleg nem sok sikerrel nyomozhatták, s ennek köszönhető, hogy a Váradi regestrumban is felemlített Fekete-Körös völgyi falvak túlélték ezt a rettenetes időt.
Ebben az időben azonban nemcsak a fent említett községek léteztek, hanem sokkal több, de ezek ősiségét oklevelekkel nem lehet kimutatni, mert a sok százados harcok és pusztítások nemcsak írott emlékeket semmisítettek meg, hanem azon hiteles helyeket is, ahol ezek esetleg fennmaradhattak. A történelmi kútfők híján azonban segít anéprajz-tudomány, s a helységnevek sok kideríthetetlennek hitt kérdést megvilágosíthatnak.
Az első írásos emléket az1332-1337-ből legteljesebben fennmaradt pápai tizedlajstrom képviseli. A pápaság által szedett tized a keresztes hadjáratok megszervezését célozta. Benne megemlíti Tárkányt, mint egyházas községet. A név ugyanaz, csak ebben az időben az írása volt más-más.1332-ben Tharkand,1333-ban Thurkan, Tharkan1335-ben, és az1336 évi tizedlajstromban Tarkun néven említik. Csak1587-ben találjuk először Tárkány néven, amikor is az erdélyi fejedelem tulajdona volt.
Scolari András püspök levelében is találkozunk vele, mint magyar községgel,1422-ben.1478-ban már szőlőművelésről is találtak feljegyzéseket.
A váradi püspökség nagy földterületeket birtokolt a Fekete-Körös völgyi települések határaiban. A16. században a püspökség elpusztult, és ígyBelényesnek, és a környező falvaknak megszűnt minden kapcsolata Váraddal. A 16. század végén az erdélyi fejedelmek birtokába került területeket módosabb családoknak adományozták. Ezek a családok viszont nem sokáig birtokolták a földterületeket, mert a17. század vége felé ismét visszakerült régi birtokosa, a püspökség kezére.
Tárkány régi temploma1575-ben épült.1600-ban már református község. Ekkor,1587-ben találjuk először mai nevén említve a falut. Valószínűleg a fejedelmek alatt erdélyi papok reformálták, mert az egyházi szokások ma is erdélyiek.
AFekete-Körös völgyének alsó része –Tenke ésMagyarcséke központtal – a középkorban szinte teljes egészében magyarlakta terület volt. A völgy felső részén pedig, ami ma közigazgatásilag két nagyobb központra oszlik: a belényesire és avaskohira, több román falu létezik, mint amennyi magyar. Köröstárkány is itt helyezkedik el,Belényestől körülbelül 4 kilométerre.
A felső-vidéket földrajzi helyzete miatt a török és tatár csapatok nem támadták, de az alsó részen élő magyar lakosság osztozott azAlföld sorsában.
A csaták nyomán rendre el-elfogyó magyar lakosságot a román nemzetiségűek váltották fel. A nagyobb összefüggő magyar nyelvterületeket és a szórványokat azonban nem tudta beolvasztani. Egy ilyen szigete maradt meg a magyar társadalomnak Köröstárkányban, ami ma sem veszítette el identitását.
Tárkányhoz tartozott hajdan a17. században alapultTárkányka is, ami ma a köröstárkányi községet alkotó négy falu egyike.
1777-tőlMária Terézia dekrétuma alapján az erősödőromán görögkatolikus egyház váradi püspöksége kapja meg a belényesi „Doménium” birtoklási jogát, és ezzel együtt a tárkányi, addig a fejedelem tulajdonában lévő földterületeket.
A16. század végén Tárkány a töröknek hódolt. Ezért az ellenség nem pusztította, de ennek ellenére sok csapás éri.1738-ban a pestis fél év alatt kilencvenkilenc felnőttet vitt el. Ekkor ez a lakosság fele volt. Az1836. évikolerában harmincnégy, az1873. éviben pedig százharminchárom lélek pusztul el az anyakönyvi adatok szerint. Ugyanilyen arányú volt a pusztulás más szomszédos községekben is.
1886-ban, K. Nagy Sándor,Bihar vármegye földrajza című művében jegyzi fel a következőket:„Tárkány székely eredetű szorgalmas lakosokkal van tele, kiknek öltözete és beszédmódja is igen sajátságos és érdekes.”
1899-ben Győry József tárkányi pap írja a tárkányiakról, hogyErdélyből aSzékelyföldről telepítetteBethlen Gábor fejedelem a Benedek, Mikló, Szatmári és Antal családok első őseit1614-ben, egyszersmind nemességet adott nekik, és kiváltságlevelében a községet Nagytárkány városnak nevezi el.

1919.április 15-én megkezdődött a román csapatok offenzívája aTécső-Szatmár-Csucsa vonalon. ASzékely Hadosztály, az egyetlen rendezett és akcióképes magyar fegyveres erő létszámbeli hátrányban, súlyos vereségek árán felvette a harcot aFekete-Körös völgyében előrenyomuló ellenséggel. E harcokból a tárkányiak is kivették részüket a Verbőczy-zászlóalj oldalán, amely az ellenség túlereje elől lassan vonult vissza, egészen a Köröstárkány-Kisnyégerfalva vonaláig.
Április 18-án jött a hír, hogy a vörös csapatok acsucsai frontról megfutamodtak, így aFekete-Körös völgye tarthatatlan csapdává vált. A bekerítéstől fenyegetett Verbőczy elrendelte a visszavonulástNagyvárad felé, emiatt a két magyar falu fedezék és oltalom nélkül maradt.
Április 19-én lett Köröstárkány és a szomszédosKisnyégerfalva fekete napja. A bevonuló román félkatonai alakulatok és katonai ruhába bújt román civilek vérfürdőt rendezve kirabolták a falut. Összesen 91 tárkányit gyilkoltak meg. Az áldozatok között találni lehetett nőt, férfit, öreget, fiatalt, de még vakot és süketet is. Válogatás nélkül öldököltek. Volt, ahol egész családok tűntek el, de olyan is előfordult, hogy megcsonkították áldozataikat, vagy, hogy élve temettek el embereket. A menekülők közül sokaknak a szomszédosVárasfenes falu román lakossága adott menedéket.[2] A mártírok emlékére 1999-ben emlékművet emeltek.
Köröstárkány határában egykor malomköveket fejtettek, és innen szállították afazekasok által használt mázolóköveket is.
Jelenleg a falu lakosai a bevételeik nagy részét a kertészkedésből szerzik. A belényesi piacon híresek a tárkányi termékek, de nem csak ide adnak el, sokan Nagyváradra, de még akárKolozsvárra is elviszik áruikat.

A faluban egyre jobban működik a faluturizmus. Jelenleg sok házban fogadnak turistákat. Látnivaló akad bőven, ugyanis Tárkányt gyönyörű hegyek veszik körül.