Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Körösszegapáti | |||
 | |||
| Román ortodox templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Berettyóújfalui | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tarsoly Attila (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4135 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 769 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 22,51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 45,85 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Berettyó–Körös-vidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Bihari-sík[3] | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 02′,k. h. 21° 38′47.033333333333,21.63333333333347.033333°N 21.633333°EKoordináták:é. sz. 47° 02′,k. h. 21° 38′47.033333333333,21.63333333333347.033333°N 21.633333°E | |||
  Körösszegapáti Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén | |||
| Körösszegapáti weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazKörösszegapáti témájú médiaállományokat. | |||
Körösszegapáti (románulApateu)községHajdú-Bihar vármegyében, aBerettyóújfalui járásban.
A vármegye délkeleti részén található,Berettyóújfalutól 25 kilométerre, aSebes-Körös és aromán határ közelében. Természetföldrajzi szempontból aBihari-sík délkeleti peremén, aKis-Sárrét szomszédságában fekszik.[4]
Szomszédai: észak felőlTold, északkelet felőlBerekböszörmény, dél felőlKörösnagyharsány, délnyugat felőlKörösszakál ésMagyarhomorog, északnyugat felől pedigMezősas. Igen kevés a híja, hogy nem szomszédosBerettyóújfaluval is.
A településen végighalad, nagyjából északkelet-délnyugati irányban aBiharkeresztes-Komádi közti4215-ös út, közúton a két végponti város felől ezen érhető el a legegyszerűbben.Berettyóújfalutól a4217-es út vezet idáig, ezen érhető el az ország távolabbi részei (a42-es és a47-es főutak) felől is.
Körmösdpuszta településrész jó 6-7 kilométerre északnyugatra fekszik a központtól, közúti elérését a 4217-esből kiágazó 42 114-es számú mellékút teszi lehetővé.
Vasútvonal nem érinti a települést, sőt annak környékét sem, a legközelebbi működő vasútállomások 15-20 kilométerre fekszenek.
ADebrecen-Gyula vonalon fekszik. Közlekedése jónak mondható. Óránként van busz Berettyóújfalu irányába és vissza.Budapest felől a4-es főútról, majd a 42-es-ről, valamint az M3-asról, Debrecenen át Gyula felé lehet megközelíteni.
Ahonfoglalás után a vidéket aBorsa és aVata nemzetség népesítette be. Az erdővel borított tájat a letelepedettek nem vették teljesen birtokba. A lakott területek a királyi család magánbirtokai lettek.
A11. századipogánylázadás során a vidék Vata táborához csatlakozott.
Első írásos említése1214-ből való (Váradi regestrumban), amikor a váraditűzpróbára ítéltek között apáti lakos is szerepelt.
A település fejlődését atatárok betörése szakította meg. Kadán hadai elpusztították a községet.
IV. Béla a pusztulás után pásztorkodókunokat telepített a vidékre. Atatárdúlás után aBorsa nemzetséghez tartozó Tamásfiak seregei feldúlták a község területét. AzÁrpád-ház kihalása utánKopasz bán hadai felégették a területet. Az öldöklést a debreceniDózsa ispán állította meg.
1221-ben, aVáradi regestrum Apathi, Apathy néven,tordai birtokként, említette a községet. A történelmiBiharvármegye,Sárréti, majdBiharkeresztesi járás része volt. Egyházas helyként szerepelt1332-ben, és átlagosan 13garas pápaitizedet fizetett 1332-1337 között. AzAnjou-kor időszakát az1347-50 között dúlópestisjárvány szakította meg.
A14. századtól aCsákyak birtokolták Apátit kisebb-nagyobb megszakításokkal, aKörösszegi uradalom részeként egészen a19. század végéig, mások szerint a20. század elejéig.1471-ben a törökök sikertelenül ostromolták Váradot. Ali szendrői bég martalócai végigdúlták a községet.I. Mátyás király halála után az adóterhek emelkedése miatt tiltakozó apáti jobbágyok csatlakoztak aDózsa-féle parasztfelkeléshez. Részt vettek abban a csatában, ahol a jobbágyhad elfoglalta aKörösszegi várat.
Szapolyai Jánostemesvári győzelme után a királyi csapatokBihar váránál megsemmisítették a vármegye felkelőit, köztük igen sok apáti lakost is.
A község lakói a16. század elején a földesuruktól katonai szolgálat fejében mentességet (taksa és tized fizetése alól) kaptak a jobbágyterhek hordozása alól.
Az Apáti nevet az egykori tordai apátságról nyerte, a Körösszeg előnevet az uradalom várától kapta. A tordai apátság utánKopasz László nádor kapta meg a Körösszegi uradalmat, amelynek Apáti ekkor már része lehetett. Többen tévesen feltételezték, hogy nevét a község a körösszegi domonkos rendi apátságtól kapta. Állt egy domonkos rendi apátság a Körösszegi uradalomban, vagy más helyen1553-ig, de az alapítása jóval későbbi, a Csákyak korából való volt.1864-ben a községi jegyző így írt: „…ezen község mindég a gróf Csákyak birtokán lévén, kik kőzűl sókan föpapságot ís viseltek, innét kifolyólag valamellyik Csáky, kié ez a bírtok, a felelet ez lehetett reá, az Apáthé t.i., az akkóri Apát, Csákyé, a Későbbi nép aztán, megtartotta, s nevezte Később Apáthinak,”
Régészeti lelőhelyként a következő nyomok találhatók: középsőneolitikus ésrézkori leletek, későbronzkori telepnyomok,szkíta kori éskelta sírok,szarmata sánc nyomai,római koribarbár temető (2-4 sz.), 10 századi temető,Árpád-kori telepnyomok.A Csáky-család levéltára1421-ben Apáthi néven említette a községet.
1552-ben a vármegyei összeírás 6 portát mutatott a Csáky-család birtokában. Csáky Demeter 20, Miklós bizonytalan számú házhelyek birtokosa volt.1568-94 között a Tárkányi család birtokolta.
Atörök pusztítás után a lakosság a közeli erdőben és nádasokban élt 18 éven át. A pusztulás után hosszú ideig lakatlan volt.
1654-ben a község református hitű magyarokból állott.
Gyula várának elfoglalása után Körösszegapátiban többször megfordultak az élelmet szerzőjanicsárok. A támadások miatt egyre több lett az elhagyott porta. A lakosság örömmel álltBocskai István zászlaja alá.Bethlen Gábor ésI. Rákóczi György ideje alatt béke volt a területen.
1660-ban atörök-tatár seregek elfoglaltákVáradot, és egyidőben a falut is feldúlták. A Keresztszeg Apáti Reformáta Eklesiának Matrikulája szerint: „Előbb kellett lerohanni a Katalin várat, s innen menni várad alá. …Beszélik erről a toronyról, hogy itt valamikor kolostor lehetett s a TöröknekVáradhoz közelítésekor pusztán hagyatott. …Vannak emberek, akik állítják azt, hogy hallották őseiktől, hogy a Török lerohanván az ide közel fekvő ma is romokban lévő Katalinvárat, Apátiból az uraság akkori tisztjét el fogatta, az prédikátort is el fogni parancsolta, de az el rejtvén magát az erdő sűrűbb részeiben, meg nem találtatott. ”
A16. század végén és a17. század elején többször ismétlődő török támadások pusztításai a körösszegi uradalmat elnéptelenítették. A pusztulás méreteire következtethetünk özvegy Csáky Istvánné és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem között1615-ben váltott levélből. Az uradalom mentesítette a megmaradt jobbágyokat adézsma fizetése alól. Az1635-ben keletkezetturbárium szerint a környéken, az uradalom területén, sok a lakatlan helység, és igen magas a migráció aránya. Az összeírás gazdaságtörténeti és településtörténeti szempontból igen érdekes.
A17. század második felében ismét kicserélődhetett Apáti lakossága, mert az1692-es összeírás nevei eltérő az1635 és1641-ben feljegyzettekétől. Az öt lakost szabadosként (libertinus) írták össze, ami azt jelentette, hogy a földesúr Apáti lakosságát mentesítette a jobbágyterhektől fegyveres szolgálat ellenében. Tehát ebben az időben a falu nem fizetett Csáki Lászlónak sem taksát, sem tizedet. A török Várad elfoglalása után a község szabadosaitól 15 magyar forint adót, és terméstizedet követelt. A háborús idők elmúltával megszűnt a község szabados állapota, a későbbi összeírásokban, mint jobbágyok szerepeltek a lakosok.
A császári seregek1691-ben foglalták vissza Váradot.
1693-94 között az ellenség többször portyázott a vármegye területén. Apáti református templomát is lerombolták, a lakosok az erdőbe és a komádi rétre menekültek a „dühösködés” megszűntéig.
A török kiűzése után aHabsburg császár zsoldosai sarcolták a megmaradt lakosságot. Ezért aII. Rákóczi Ferenc vezetteszabadságharc kitörésekor többenBóné András seregéhez csatlakoztak.
Az1800-as évek elején Keresztszeg-Apáti megnevezést találunk. A Csáky család 1801-ig hol zálogba, hol árendába adta a községet.1801-ben, Apáti, István grófnak jutott, ki a Keresztszegi, Két Tóti, Körmösdi, Boldogasszonytelki birtokokból alakult uradalom főhelyévé tette. A birtokokat még ebben az évben zálogba vette gr. Csáky Jánosné, aki lányára Petronellára, gr. Csáky Antalnéra hagyta (haláluk utánBerekböszörménnyel együtt ismét családi birtokká vált).
1838-39-ben honvédek voltak: B. Bereczki Mihály, Kígyós IstvánOrsován meghalt, Eszenyi Ferenc, Rövid Mihály, Berke Flóra, B. Bereczki István, =Pénzes József, Szalai IstvánTörökországban halt meg, =Blága Tógyer, Eszenyi Mihály, Cseke József, Nánási Mihály =Piskinél, N. Cseke József = Piskinél, Czegle János, Lőkös Mihály.
1843-ból a következőket találjuk feljegyezve: „De hogy Apáti meg volt, már ez előtt, és az elpusztulás utáni Apátiról szólott az említett igen agg nő, nemcsak gyanítható, hanem szinte valójában állítható, abból, amit nemcsak az említett Papp Ferenc, hanem minden mostani öregek emlegetnek, hogy látták, érték, vagy legalább tulajdon szüleiktől gyakran hallották emlegettetni: – nevezetesen közösen hitelesítik ezt.” Ebben az évben a matrikulai bejegyzés szerint Méltóságos Csáky Antal, és neje Méltóságos Csáky Petronella grófnő voltak a birtokosok.
Az1848–49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt többen csatlakoztak a honvédek seregéhez.Kossuth katonáinak vallották magukat: Bereczki Mihály, Kígyós István, Eszenyi Ferenc, Rövid Mihály, Nánási Mihály, Czegle János, Lőkös Mihály. Mindannyian apiski csatában estek át a tűzkeresztségen és részt vettek Orsovánál a csatában. Aszabadságharc bukása után Szalai István apáti lakos követte Kossuthot a törökországi száműzetésbe.
Az egyházi anyakönyvek szerint a lakosság döntő része földművelő volt, de voltak nagy számú szolgálók, cselédek és napszámosok. A mezőgazdasági munkák kezdését és befejezését a községi vezetés állapította meg. A fontosabb munkákat dobszó segítségével „közhírré” tették. Az aratás megkezdésekor ünnepi istentiszteletet tartottak a templomban, a befejezést követő vasárnap pedigúrvacsorát osztottak. Kukoricatöréskor, szüretkor az iskolák szünetet tartottak, mert az iskolás gyerekek is részt vettek abetakarításban.
1850-benárvíz volt és összerombolta a házakat. Az árvíz védekezése ellen a templomokat a legmagasabb pontra építették és köréje a házakat. Kevés ház épült a Böszörményi út lapos részén. ASebes-Körös sokszor kiöntött. A régi anyagokból új helyen építkeztek, a község nyugati részén, a jelenlegi Petőfi, Jókai, Bem, Kossuth utca folytatásán (akkor új sornak nevezték). Az árvíz által elpusztított területeken ma is megtalálhatók a „Kisföldek” parcellái. Az emberek emlékeztek még arra, amikor az eke téglát és cserepet fordított ki a földből.
1894-ben a Csáky birtokról Tokai István apáti lakos felügyelete alatt apárizsivilágkiállításra szállított magyar címeres szarvasmarha díjat nyert.1859-ben számos gyújtogatás volt. Az uradalom majorjába berakott 4000q búzát akarta felgyújtani valaki, amikor a pandúrok tetten érték.
1863-ig a nép békésen élt egymás mellett. Egyik évben magyar volt a bíró, másik évben román. 1863-ban, a korcsmában pálinkázó román, részeg kanászok egy magyar legényt halálra szurkáltak. Elfogásukra megérkezett vezetőségnek sem engedelmeskedtek. Ekkor a bíró, Szathmári Mihály, a hírre odament fegyveresen, – mert a jegyzőt a csaplár bezárta, nehogy leszúrják. A részegekhez csatlakoztak a hittársaik is, így az elfogásuk nehezen ment. A bíró kezében lévő puskát egyik engedetlen vasvillával félreütötte, a puska elsült, és a lövés Kurucsó Ferenc nevű ref. gondnokot, a bíró legjobb barátját úgy találta, hogy az rögtön összerogyott. A lakosok egymást ütötték, úgy, hogy a sebesültek száma több volt 40-nél. Az éppen közel járó pandúrok csillapították le a lakosokat, és a bűnösöket elfogdosták. A főbűnöst, aki miatt meghalt Kurucsó, a református lakosok megrohanták, és egy pillanat alatt vérbe fagyasztották. Aztán irgalmatlanul összetaposták, másnap halottnak tartotta nemcsak a nép, hanem két orvos is. Egy év múlva felgyógyult és bíróság elé állították. A vérengzés után nemsokára helyreállt a rend.
1901-ben, Körösszeg-Apáthi lakossága 1639 fő, házainak száma 275 volt. A faluhoz tartozott Körmösd és Herkán puszták. Ebben az évben rendkívüli hideg volt, állandó tartó hóval.Az1910-es népszámlálás szerint Körösszegapáti lakossága: 2144 fő.1938-ban Nagyközség a Biharkeresztesi járásban. Hozzátartozó terület: Belectanya és Körmösdpuszta, 456 lakossal. A lakosok száma: 2138 fő, 1448 magyar, 3 német, 687 román nemzetiségű. A vallás tekintetében: 31 római katolikus, 10 görögkatolikus, 1221 református, 14 evangélikus, 833 görögkeleti, 24 izraelita, és 1 egyéb. Lakóház: 451. A községben volt 2 állami, 1 református, 1 görögkeleti elemi, 1 állami általános továbbképző, 1 községi gazdasági továbbképző iskola. A körorvos helyben lakott.
1945 előtti lélekszám 2100-2200 fő. A település jellege mezőgazdasági. A lakosság túlnyomó része mezőgazdasággal foglalkozott. Intenzíven fejlődött a lakosság háztáji termelése, elsősorban az állattartás.
2013-ban nagy felháborodást okozott, hogy a román ortodox templom udvarán felállították a magyarellenes szentAndrei Șaguna román ortodox püspök szobrát.[5]
| Időszak | Polgármester | Párt |
|---|---|---|
| 1990–1994 | Dani Imre | független[6] |
| 1994–1998 | független[7] | |
| 1998–2002 | független[8] | |
| 2002–2006 | Sebő László | független[9] |
| 2006–2010 | Tarsoly Attila | Fidesz[10] |
| 2010–2014 | Fidesz[11] | |
| 2014–2019 | Fidesz-KDNP[12] | |
| 2019–2024 | Fidesz-KDNP[13] | |
| 2024– | Fidesz-KDNP[1] |
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1007 | 1020 | 1012 | 933 | 810 | 815 | 799 | 769 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának 85%-amagyar, 15%-aromán nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 6% cigánynak, 0,2% németnek, 14,1% románnak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7,3%, református 54,2%, görögkatolikus 0,6%, egyéb (főleg ortodox) felekezet 12,8%, felekezeten kívüli 4,6% (20,3% nem válaszolt).[15]
2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 12,8% románnak, 3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% szlováknak, 0,1% bolgárnak, 0,1% szerbnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,9% volt református, 7,5% római katolikus, 5,4% ortodox, 0,4% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 5,9% felekezeten kívüli (33,7% nem válaszolt).[16]
