Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Ez a szócikk Körösfőről szól. Hasonló címmel lásd még:Kiskörösfő. |
| Körösfő(Izvoru Crișului, Krieschwej) | |
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Körösfő |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 407340 |
| SIRUTA-kód | 58213 |
| Népesség | |
| Népesség | 871 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 929 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 623 m |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
AWikimédia Commons tartalmazKörösfő témájú médiaállományokat. | |

Körösfő (románulIzvoru Crișului,németülKrieschwej) falu, azazonos nevű község központjaRomániábanKolozs megyében. Egyike annak a 14 településnek, amelyek a megyébenGMO-mentes régiót alakítottak.[2]
Bánffyhunyadtól 7 km-re keletre fekszik.
ASebes-Körös forrásáról nevezték el, amely a falutól 5 km-re van Kolozsvár felé a Hotel Izvoru Crișului mögött.
1276-banCrisfeu néven említik először. Az Árpád-korban ez a terület a Kalota és az Almás folyó forrásvidékével együtt Biharhoz tartozott, a váradi püspökséghez. De 1282-ben már Kolozs vármegyéhez sorolják. Vámja 1371-ben a Bebek vagy Böbek György királyi tárnokmesteré, 1471-ben a losonci Bánffyaké. 1493-ban szerepel az erdélyi püspöknek egy Magyar Antal nevű körösfői jobbágya, 1504-ben pedig egy Gyalui János nevű jobbágy. Ők az első körösfői emberek, akiknek a nevét tudjuk.[3]
Atrianoni békeszerződésig, majd 1940 és 1944 között újra magyar fennhatóság alattKolozs vármegyeBánffyhunyadi járásához tartozott.
1910-ben 1073, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
1992-ben társközségeivel együtt 1780 lakosából 1385 magyar és 395 román volt.