Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Hasonló cikkcímek és megnevezések:Kökény (egyértelműsítő lap) |
| Kökény | |||
| Szent-Anna templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Pécsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Máli Júlia (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7639, korábban 7668 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 635 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 123,88 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4,9 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Kökény weboldala | |||
AWikimédia Commons tartalmazKökény témájú médiaállományokat. | |||
Kökény (horvátul:Kukinj[3]) településBaranya vármegyében, aPécsi járásban.
Pécstől délre fekszik, erdők között, aMalomvölgyi-tó közelében, dombos vidéken. A megyeszékhelyet leszámítva négy települési szomszédja van – délkelet felőlPogány, dél felőlSzalánta, délnyugat felőlSzilvás, északnyugat felől pedigKeszü –, de Keszüt kivéve mindegyiktől aránylag jelentős, 5~8 kilométeres távolság választja el.
Zsáktelepülésnek tekinthető, mert közúton csak egy útvonalon érhető el, az5826-os útból kiágazó 58 146-os számú mellékúton.
Déli határában helyezkedik el a térség regionális hulladékkezelő központja, mely egy önkormányzati úton érhető el az58-as főút felől, ugyanabban a körforgalomban nyugat felé letérve, amely az ellenkező irányban aPécs–Pogány repülőteret is kiszolgálja.
Évezredek óta lakott hely, a község mai helyén azújkőkor késői szakaszában alengyeli kultúra népe élt. Ettől kezdve folyamatosan voltak lakói. A régészekrómai kori település nyomaira is bukkantak. Az1332-1335 közötti pápai tizedjegyzékben olvasható először a neveKüke, illetveKoke alakban. Az 1546-os szandzsáki összeírásban Kőke alakban szerepel a falu neve.[4]
Az1845. évi adólajtsromTeremhegy (ma aHarkánytól északnyugatra lévő Terehegy) szomszédjául jelölte. Egy1773-ból származó okirat, már Kökény néven említi. Atörök megszállás végénhorvát falu volt, lakói között ma is jelentős számban megtalálhatók a horvátok. Amagyar lakosság a múlt század második felében jelent meg, a magyar családok akkor elsősorban a falu külterületén telepedtek le. A század utolsó harmadában néhány német család is beköltözött a faluba.
2001-ben lakosságának még 22,1%-a vallotta magát horvát nemzetiségűnek, de 2011-ben már csak 21,5%.[5]
2006. október 21-én Kökény nyerte el azágrábiAnyaországon Kívüli Horvátok Intézete (MATIS) "Leg Falu" díját(Najselo). Az aktív nemzetiségi élet, az anyanyelvi kultúra és hagyományok ápolásának kijáró díjat 1996-ban alapították, és minden évben kiosztják. Kökényben az ünnepi tizedik alkalommal az intézet vezetője, Katarina Fuček adta át a díjat.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 620 | 611 | 619 | 577 | 581 | 632 | 619 | 622 | 635 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 21,5% horvátnak, 0,6% lengyelnek, 3,7% németnek, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56%, református 3,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,7% (25,5% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 16,6% horvátnak, 2,2% németnek, 1,3% cigánynak, 0,8% szerbnek, 0,6% lengyelnek, 0,2% görögnek, 0,2% románnak, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,3% volt római katolikus, 2,2% református, 0,5% ortodox, 1,6% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 22% felekezeten kívüli (34,7% nem válaszolt).[15]
A község műemléki védelem alatt álló katolikus kápolnáját 1767-ben Szent Kereszt tiszteletére építették. 1810-ben részben átalakították.[16] Új templomukat1989-ben adták át rendeltetésének.
Közelében található az ismert és kedvelt pihenőövezet, aMalomvölgyi-tó.
A községben működik aMatusek Lászlóról elnevezett vegyeskar, célja ahorvát hagyományok megőrzése.
A faluban nevelkedettGrisnik Petra színésznő.[17]
| Keszü | Pécs | Pécs |
| Keszü | Pogány | |
| Szilvás | Szilvás | Szalánta |