Ez a lap egy ellenőrzött változata
Kós(Koš) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Privigyei | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1367 | ||
Polgármester | Štefan Závadinka | ||
Irányítószám | 972 41 | ||
Körzethívószám | 046 | ||
Forgalmi rendszám | PD | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1041 fő(2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 86 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 312 m | ||
Terület | 13,59 km² | ||
Időzóna | CET,UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Kós weboldala | |||
![]() | |||
![]() AWikimédia Commons tartalmazKós témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása:Szlovák Statisztikai Hivatal,http://obce.info | |||
Kós (szlovákulKoš,németül:Andreasdorf) községSzlovákiában, aTrencséni kerületben, aPrivigyei járásban.
Privigyétőltól 3 km-re délnyugatra, aNyitra-folyó bal oldalán fekszik.
A települést a német jog alapján alapították,1367-ben „Andreasdorf” néven említik először. Bajmóc várának uradalmához tartozott. Gótikus templomát a15. század elején építették.1553-ban 27 portája létezett.1675-ben 52 jobbágy és 21 zsellérháza volt 215 lakossal, községi és uradalmi malommal.1681-82-ben Thököly hadai rabolták ki és a törökök 82 embert hurcoltak el fogságba.
A 18. század végénVályi András így ír a faluról: „KOS. Tót falu Nyitra Vármegy. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Privigyébhez fél mértföldnyire, határja középszerű, réttye, legelője jó.”[2]
A19. században aPálffy család birtoka volt.1828-ban 91 házában 634 lakos élt, akik földműveléssel, kosárfonással, gyógyolajkészítéssel foglalkoztak.
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Koss, Nyitra m. tót falu, 634 kath. lak. Kath. paroch. templommal. F. u. gr. Pálffy Ferencz. Ut. p. Privigye.”[3]
1865-ben alapították szeszfőzdéjét.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Kós, tót község, Privigyétől délnyugotra, 7 kilométerre, 850 r. kath. vallásu lakossal. Vasúti megálló. Posta- és távirója Privigye. Egy XIV. századbeli német okiratban »Andreasdorf« néven szerepel. A XV. század első felében »Kas« név alatt a Bajmócz várához tartozó szabadalmasok telepe volt. Kath. temploma a XVIII. század végén épült és fallal van körülvéve. Kegyura gróf Pálffy János, kinek itt nagyobb birtoka van, melyhez egy gazdasági szeszgyár tartozik.”[4]
Atrianoni diktátumigNyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
1910-ben 1238-an lakták, ebből 1209 szlovák, 19 magyar, 7 német és 3 egyéb anyanyelvű.
2001-ben 881 lakosából 867 szlovák volt.
2011-ben 1162 lakosából 1132 szlovák volt.
2021-ben 1041 lakosából 941 szlovák, 1 magyar, 7 (+1) egyéb és 92 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]