Akókuszolaj(Oleum Cocois) akókuszpálma(Cocus nucifera) magjának szárított beléből (koprából) készített növényi olaj. A szárított táplálószövet értékes exportcikk a termelő országokban. Mivel a kókuszolaj 24 °C alatt megdermed,kókuszzsírnak is nevezik.
A kókuszolaj legnagyobb exportőre 2008-ban a UNCTAD nyilvántartása szerint a Fülöp-szigetek volt.[1]
Kókuszdió és kopra termelő országokhidrogénezett kókuszolaj (kókuszvaj)
A frissen sajtolt kókuszolaj színe fehér, íze és szaga különös, de kellemes. Könnyen avassá válik, ilyenkor íze és szaga csípős, karcos lesz. A kókuszolaj szobahőmérsékleten vajszerű (emiattkókuszzsírnak is nevezik), 24 °C-on megolvad. Füstpontja 177 °C, a főzőolajok közül ez kezd legmagasabb hőmérsékleten toxikussá válni, az olaj többszöri használata is engedélyezett, nem kell minden használat után kicserélni.[2]
Három fajtája ismeretes az olaj készítésének módja szerint:
A hidegen sajtolt kókuszolaj folyékony átlátszó tiszta folyadék.Amennyiben az olajat nem hőkezelik, akkor hidegen sajtolt kókuszolaj, így a kókusz minden pozitív tulajdonsága megjelenik az olajban kellemes kókuszaromájú lesz és a szerkezete sem módosul.
A szűz kókuszolaj mechanikus úton előállított olaj, mely nem esett át azRBD (Refinig, Bleaching, Deodorizing vagyis finomítás, színtelenítés, szagtalanítás) folyamatán és nem is hidrogénezték.
A nemzetközi szóhasználat a szűz és hidegen sajtolt kifejezéseket szinonimaként használja, ám ez nem pontos mivel a tudományos jelentésük mást takar.
Az olaj színe sárgás, íze és szaga semleges, 24°C alatt dermed. A finomított kókuszolaj RBD eljáráson megy keresztül, így tiszta, színtelen és szagtalan olajat kapunk, amely kiválóan alkalmas sütéshez, főzéshez. A finomítás során az olaj elveszíti a benne található értékes vitaminokat és aminosavakat, így a szervezet számára értéktelenebb olajat kapunk.
Hidrogenizálás hatására az olaj magasabb hőmérsékleten is stabil marad és a vele készített ételek hosszabb ideig eltarthatóak, ám kis mennyiségűtransz-zsír is keletkezik, mely káros a szervezetre.
A kókuszolajat elsősorban a lakosság használja fel főzésre és sütésre. Az iparmargarin gyártásra, sütőipari és édesipari termékek készítésére használja. Kis mennyiségben a kozmetikai ipar is felhasználja szappangyártásra.
↑Kókuszolaj vagy kókuszzsír: mégsem olyan egészséges? munkahet.hu (magyarul) (2017. február 8.)arch 2018. május 21-én megjelent awww.mtaki.hu weboldalon. (Hozzáférés ideje: 2018. június 17.).
