Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Egy csapat kínai muntyákszarvas | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Muntiacus reevesi (Ogilby, 1839) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 AWikifajok tartalmazKínai muntyákszarvas témájú rendszertani információt.  AWikimédia Commons tartalmazKínai muntyákszarvas témájú médiaállományokat ésKínai muntyákszarvas témájú kategóriát. |
Akínai muntyákszarvas(Muntiacus reevesi) azemlősök(Mammalia)osztályánakpárosujjú patások(Artiodactyla)rendjébe, ezen belül aszarvasfélék(Cervidae)családjába és aszarvasformák(Cervinae)alcsaládjába tartozófaj.
Tudományos nevétJohn Reeves angol gyarmati tisztviselő után kapta, aki 1812-ben aBrit Kelet-indiai Társaság egyik vezetője volt.
A kínai muntyákszarvas megtalálhatóTajvanban, akínaiFucsien ésCsöcsiang tartományokban, ajapán Boso-félszigeten és Oshima-szigeten. Az állatot betelepítettékHollandiába,Angliába[1][2] ésÍrországba.[3]
A felnőtt állat 95 centiméter hosszú, 50 centiméter marmagasságú[4] és 10-18 kilogramm testtömegű. A hímeknek kisagancsa van, de ez alig 10 centiméteres vagy ennél is kisebb. A hímek ezekkel döfködik egymást. A veszélyesebb fegyverük azonban a megnyúltszemfog, amellyel véresre sebezhetik egymást, ez 5,1 centiméter hosszú is lehet. AMuntiacus reevesi micrurus, amely a tajvani alfaj, valamivel sötétebb színű, mint a szárazföldi alfajok.
Az állat fűvel, rügyekkel, fiatal hajtásokkal és dióval táplálkozik. Ha alkalma adódik, akkor étrendjéttojásokkal és dögökkel egészíti ki.[5] Magányos állat, mely hajnalkor és sötétedéskor mozog.[6]
A nőstény életének első évében válik ivaréretté. A párzási időszak egész évben lehet. A vemhesség 209-220 napig tart.[7][8][9]
Természetvédelmi státusa: nem fenyegetett, helyenként veszélyezteti csak az emberi terjeszkedés és az erdőirtás.
Állatkertekben gyakori: Európában 178 helyen tartják. Magyarországon aFővárosi Állat- és Növénykertben és aSzegedi Vadasparkban találkozhatunk vele.
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap