Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Kína | |
 | |
| CRH2 ésCRH3 motorvonatokKunshan Déli pályaudvaron | |
| Működtetés | |
| Nemzeti vasúttársaság | China Railway |
| Engedélyezett legnagyobb sebesség | 350 km/h |
| Statisztika | |
| Utasok száma | 3,660 milliárd utas (2019)[1] évente |
| Utaskilométer | 1470,66 milliárd utaskm (2019)[1] évente |
| A hálózat hossza | |
| Teljes hossz | 155 000 km (2022)[2] km |
| Kétvágányú vonalak | 83 000 km (2019)[1] km |
| Villamosított vonalak | 100 000 km (2019)[1] km |
| Nagysebességű vonalak | 48 000[3] km |
| Nyomtávok | |
| Fő nyomtáv | 1435 mm |
| Nagysebességű nyomtáv | 1435 mm |
| 1435 mm | 150 000[4] km |
| További információk | |
| Alagutak száma | 16 084 (2019) |
| Alagutak hossza | 18041 km (2019)[5] km |
| Leghosszabb alagút | Shanghai Airport Tunnel |
| Leghosszabb híd | Tanjang–Kunsan vasúti híd 164,8 km |
| Legmagasabban fekvő pályaszakasz | Csinghaj–Tibet-vasútvonal, 5072[6] m |
| Térkép | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazKína témájú médiaállományokat. | |
A vasúti közlekedés a szállítás fontos módjaKínában. A hálózat hossza több mint 155 000 km (2022),[2] ami a világ második leghosszabb hálózata.[7] Ez alegforgalmasabb hálózat a világon. Sokvillamosított vonal is van, hosszát tekintve az első a világon, megelőzveOroszországot ésNémetországot is.
2007-ben a Kínai Vasútnak 578 000 vagonja, 44 000 személykocsija és 18 300 mozdonya volt. Több mint 36 300 vonat közlekedett naponta, melyek közül 3000 személyszállító és 33 300 tehervonat volt.[8]
A vasúti közlekedést túlnyomórészt aChina Railway (CR), Kína államvasútja üzemelteti.
Kínában a normál vasút nyomtávolsága 1435 mm, a kisvasutak nyomtávolsága pedig 750 mm.
A vasútfejlesztések a jövőben is folytatódni fognak, de jóval nagyobb tempóval és költségekkel, mint az azt megelőző években. A kapacitások az igényekhez képest nagyon szűkösek. Kínában sok szénerőmű van, melyek szénnel való ellátása rendkívül fontos vasúti feladat. Ha a vasúti közlekedés akadozik, az az országos energiaellátásban is jelentkezik. A teherforgalom legnagyobbrészt észak-dél irányú. A világ vasúti forgalmának 25%-a Kínában zajlik, a világ vasútvonalainak mindössze 6%-án.[10] 2008-ban 42 milliárd dollárt kívánnak vasúti fejlesztésekre fordítani, míg 2003 és 2008 között 72 milliárd dollárt költöttek e célra. A 19. század óta a világon a legnagyobb vasúti kapacitásbővítés zajlik ma. 2007 végén a vonalak hossza 78 ezer km volt. 2004-es terv alapján ennek 2020-ra 100 ezer kilométer hosszúra kellett volna bővülni, de 2007-ben módosították a terveket: 2015-re el akarják érni a 120 ezret. A gazdasági reformkorszak legutóbbi 30 évében építetthez képest ez 60%-kal hosszabb hálózatot jelent. Jelenleg a vasút az igényeknek csak alig 40%-át képes kielégíteni.[11]
Kína Európába történő áruszállításában is növekvő szerepet szán a vasútnak. A történelmiselyemút mentén haladó vasútvonalakon keresztül juthatna az áru az európai piacokra, így tehermentesíteni lehetne a zsúfolt északi és déli kikötőket. A szállítási útvonal kialakítására 2008 elején kezdődtek meg a próbálkozások, egy kínai irányvonat már elindult ahamburgi kikötőbe. Az útvonal Magyarországon is keresztülhaladt. A vonal Záhonyban lépett be az országba és Sopronon át hagyta el azt.[12]
 | Bővebben:Kína nagysebességű vasúti közlekedése |
Kína nagysebességű vasúti közlekedését aChina Railway High-speed üzemelteti.Kínában található a világ leghosszabb üzemelőnagysebességű vasúthálózata, melynek hossza2011 elején még csak 6 299 km volt,[13] de ez az év végére 9 867 km-re nőtt. 2021 végén 40 474 km hosszúságú nagysebességű vonal volt üzemben,[14] 2025 közepére pedig elérte a 48 000 km-et.[15]
A Kínai Népköztársaság nagysebességű vasúthálózata a világ leghosszabb és legkiterjedtebb hálózata, amelynek teljes hossza 2022 végén elérte a 42 000 kilométert.[16][17][18] A nagysebességű vasúthálózat újonnan épített, 200–350 km/h tervezési sebességű vasútvonalakat foglal magában.[19] A kínai NSV a világ összes nagysebességű vasúthálózatának hosszának a kétharmadát tette ki2019-ben.[20][21] Az NSV-vonatok, a pálya és a szolgáltatás szinte teljes egészében aChina Railway Corporation tulajdonában van és aChina Railway High-speed (CRH) márkanév alatt működik.
A nagysebességű vasút a2000-es évek közepétől kezdve gyorsan fejlődött Kínában. A CRH-t2007 áprilisában vezették be, és a2008 augusztusában megnyitottPeking–Tiencsin nagysebességű vasútvonal volt az első, utasoknak szánt NSV-vonal. Jelenleg a NSV mindentartományi szintű közigazgatási egységre ésHongkongra kiterjed,Makaó kivételével.2020 végére az NSV-hálózat teljes hossza elérte a 38 000 km-t.[22] Ha az NSV-építési boom folytatódik, akkor az NSV-hálózat2035-re eléri a 70 000 km-t.[23]350 km/h vasútvonal
200 km/h vasútvonal
Gördülőállomány
Az alábbi tíz vasútvonal más-más okból nevezetes, csúcstartó vagy rendkívüli. Az összeállítást ahttp://www.bjreview.com készítette.[24]
| Hagyományos vasutak | |
|---|---|
| Nagysebességű vasúti közlekedés | |
| Balesetek | |
