AKínai Népköztársaság, rövidenKína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国),pinjin:Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó(Zhōngguó), magyaros átírásban:Csunghua Zsenmin Kunghokuo(Csungkuo)) a világmásodik legnépesebb[6][7][8] ésKelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mindKözép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei. Az ország1949-től kezdve kettéosztva él: a Kínai Népköztársaság,Peking (北京,Pejcsing(Běijīng)) fővárossal, illetve aTajvan(Taiwan) (臺灣 / 台灣) szigetéből és annak környékéből állóKínai Köztársaság,Tajpej(Taipei) fővárossal. Eleinte az utóbbit ismerték el nemzetközileg (még azENSZ Biztonsági Tanácsában istajvani(taiwani) képviselők ültek), ám az1970-es években tapasztalt amerikai–kínai közeledés után megváltozott a helyzet. Bár ma nem tekintik önálló államnakTajvant(Taiwant), az amerikai erők mindeddig megakadályozták, hogy a Kínai Népköztársaság bekebelezze.
A két állam eltérően fejlődött a20. század végén. Az élet rengeteg terén más-más szokások alakultak ki. Míg a szárazföldönMao Ce-tung(Mao Zedong) által1956 és1958 között folyamatosan bevezetett egyszerűsített kínai írásmódot használják,Tajvanban(Taiwanban) még mindig a hagyományos írásjegyekkel írnak.
Kína a világ legősibb folyamatos civilizációja, amely már azókorban önálló kulturális egységet alkotott, és igen fejlettnek számított. Számos,Európában csak jóval később megismert találmány (mágnes,iránytű,papír,nyomtatás,lőpor,porcelán,selyem,fogaskerék,acél stb.) már az ókorban vagy a kora-középkorban ismert volt Kínában és innen szivárogtak aselyemút közvetítésével nyugat felé különböző tudományos felfedezésekkel együtt. Az egységes birodalom (i. e. 221-es) megalakulása óta lényegében egységben, a különböző dinasztiák vezetésével és a többi kultúrától függetlenül fejlődött egészen a19. századig, amikor az angolokfélgyarmati sorba taszították. Egészen a 20. század közepéig a különböző nagy- és középhatalmaknak kiszolgáltatva létezett, közben egy rendszerváltást átélve,1949-ben a szárazföldön ismét beköszöntött az egység, megalakult a jelenleg is fennálló Kínai Népköztársaság, és az ellenzék kiszorultTajvan(Taiwan) szigetére.
Nevének feltehető forrása a kínaiCsin(Qin) dinasztia neve, ami indiai és portugál közvetítéssel jutott el Európába. A középkori olasz kiejtés nyomán lett a szókezdő hang a magyar nyelvben „k”.[9] Egyes más elképzelések szerint a tea (茶,csa(chá)), illetve a selyem (丝,sze(sī)) szóban keresendő a szó eredete, de azt is felvetették, hogy az elsőkínai császár,Csin Si Huang-ti(Qín Shǐ Huáng Dì) (秦始皇帝) nevéből alakult ki.
Ami akínaiCsungkuo(Zhōngguó) (中国) szót illeti, ez magyarul annyit tesz, mintKözépső birodalom vagyKözépső királyság. Ezt a nevet egyszerűen azért alkalmazták, mert saját szempontjukból érthetően az ismert világuk közepén helyezkedtek el. Azonban a jelentéstartalma a szónak folyamatosan változott a korai időszakokban: aSárga-folyó (黄河,Huangho(Huánghó)) körüli fejlett királyságokat, később egészen aJangce (长江,Csang-csiang(Cháng Jiāng)) vidékéig tartó területeket, míg aTang-dinasztia alatt az úgynevezett barbár (nem kínai) területeket is beleértették.
További, a kínai nyelvben használatos elnevezései:
中华人民共和国,Zhōng-huá Rénmín Gònghéguó – Kínai Népköztársaság (KNK). Hivatalos név.
华,Huá – Rövidítésekben, összetett szavakban jelöli Kínát és a kínaiakat.
中华民国,Zhōnghuá Mínguó – Kínai Köztársaság. A tajvaniak így nevezik Tajvant, de a KNK-ban nem fogadják el ezt az elnevezést.
Kínának lezáratlan területi vitái vannakIndiával, egy szigetcsoport hovatartozásárólJapánnal, valamint a Dél-kínai-tenger egyes szigetcsoportjainak kérdésében Délkelet-Ázsia országainak nagy részével. Egészen az1997-es megegyezésig az orosz-kínai határnál fekvő bizonyos területek hovatartozása is vitatott volt. Az1960-as és70-es években a Kínai Népköztársaság (KNK) kemény, konfrontatív külpolitikát folytatott, ami véres incidensekhez vezetett a kínai-szovjet, a kínai-indiai és a kínai-vietnámi határok mentén. Az utóbbi egy-két évtizedben a KNK a viták békés rendezésének útját választotta, s a vitatott területek hovatartozásáról szakértői tárgyalásokon szándékozik megegyezésre jutni a szomszédaival. Nem egyértelmű még Tajvan helyzete: a Kínai Népköztársaság saját részeként tartja számon a Dunántúl méretű, 21 milliós lakosságú szigetet, de az de facto nem áll az ellenőrzése alatt (ld. alább).
A mai Kína területének jelentős része történelmileg nem tartozott Kínához, csak az utóbbi néhány évszázadban foglalták el a kínai császári seregek. Ilyen Nyugat- és Észak-Kína nagy, ma is főleg nemzeti kisebbségek által lakott része, például Tibet (西藏,Xīzàng) és Kelet-Turkesztán (新疆,Xīnjiāng).
Erősen leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy Kína területe nyugatról keletre lépcsőzetesen lejt. Nyugaton nagyrészt magas hegységek találhatók:Himalája (喜马拉雅,Xĭmălāyă),Kunlun (昆仑,Kūnlún),Tiensan (天山,Tiānshān) stb., valamint aCsinghaj-tibeti-fennsík (青藏高艕,Qīngzàng gāoyuán), innen keletre haladva egyre alacsonyabb hegységek és fennsíkok következnek, s végül az ország keleti felének nagy része alföld. Az ország szárazföldi területének több mint kétharmadát hegységek foglalják el.
Az ország geopolitikai fekvése rendkívül kedvezőtlen. 14 országgal határos, köztük olyan ellenséges potenciális nagyhatalmakkal, mint Vietnám. Tengeren két globális pénzügyi, gazdasági hatalommal osztozik:Japán ésDél-Korea, melyek a nyugati érdekszféra kelet-ázsiai vezetői, továbbá a szintén ellenségesFülöp-szigetek. Tengerei sekélyek, ráadásul az ország infrastruktúrája, kereskedelme és gazdasága a partvidéken összpontosul, így különösen érzékeny a tengeri blokádokra. Külön kihívást jelent a Tajvan-kérdés; a sziget katonai erejét a rajta termelt csúcstechnológia biztosítja: a nyugati hatalmak védelmét élvezi. A mindössze 150 kilométerre fekvő, jól fegyverzett terület meggátolja Kínát, hogy védelmi pufferzónát építsen ki a tengeren, aTajvani-szoros pedig a nyersanyagok és csúcstechnológia áruforgalmában okozhat zavarokat. A közelében fekvő őslakos rivális nagyhatalmak mellett állandó hátrány az amerikai katonai jelenlét is. Míg egy konfliktus esetén az óceánpajzzsal és baráti államokkal védett Egyesült Államok geopolitikai nyert helyzetből indulna, Kínának még a szomszédos ellenséges államok vagyTajvan semlegesítése is rendkívüli erőfeszítést és veszteségeket jelentene, nemhogy egyNATO-beavatkozás feltartóztatása.[10] AzAmerikai Egyesült Államok mellett gazdaságilag részben kölcsönös függésben áll azEurópai Unióval, annak is vezető gazdasági nagyhatalmával,Németországgal.[11]
Kína legnagyobb része (mintegy háromnegyede) magashegység. Csak keleten, a tengerpartok közelében, a nagy folyók alsó szakasza mentén vannak hatalmas, termékeny alföldek. Legmagasabb pontja a Mount Everest, más névenCsomolungma (珠穆朗瑪峰,Csumulangma Feng(Zhumulangma Feng)): 8848 m, legalacsonyabb pontja pedig aTurfáni-mélyedés (吐魯番盆地,Tulufan Pendi): -154 m. Tájai:
Kína éghajlata a nagy területi kiterjedés miatt igen változatos. Legnagyobb része szárazföldi éghajlatú, de déli területei már a trópusi és szubtrópusi övezetben találhatók, míg északi területei a hideg övhöz fekszenek közel. A domborzatnak megfelelően Kínában jócskán találunk magashegységi, valamint sivatagi éghajlatú területeket is. Az ország déli és keleti területei monszun hatás alatt állnak: tavasszal és nyáron a Csendes-óceán felől érkező melegmonszun szelek sok csapadékot hoznak, így a nyár Kína nagy részén meleg és csapadékos. Télen viszont északnyugat felé haladva egyre szárazabb és hidegebb az időjárás. Tehát délkeleten a nyár forró és csapadékos, a tél enyhe és csapadékos, míg északnyugaton a nyár forró és csapadékos, a tél hideg és száraz. Természetesen egyes területeken a domborzat jelentősen módosítja ezeket a tendenciákat.
Az ország déli területein a szubtrópusi monszunéghajlat az uralkodó, az északi, tengerhez közeli vidékeken a nedveskontinentális, beljebb száraz kontinentális, illetveBelső-Mongólia Autonóm Terület egyes vidékein a mérsékelt övisivatag éghajlat jellemző. A magashegységekben és Tibetbenhegyvidéki éghajlat van.
A kínai gazdaság erősödésével párhuzamosan nőtt a környezetszennyezés, amely az egész Földre hatással van: a 2000-es évek elején hetente mintegy két újerőművet adnak át Kínában, amelyek működése aglobális felmelegedési válságot is egyre fokozta.[12] Súlyos gondot okoz a termőtalaj eróziója, a vizek és a levegő elszennyeződése. Kevés az ivóvíz,[13][14] a sivatagok terjeszkednek.[15]
A születési rendellenességgel világra jövő csecsemők aránya 2001 óta közel 40%-kal növekedett: míg 2001-ben minden 10 ezer szülésre átlagosan 104,9 testi fogyatékos eset jutott, addig 2006-ban már 145,5. A Kínában születő évi 20 millió csecsemőből 0,8–1,2 millió újszülött valamilyen születési hibával jön világra, közülük 300 ezer babánál szemmel látható a fogyatékosság.[16][17]
Kínában 187 nemzeti park található. Ezek többsége nem összefüggő területen fekszik, hanem egyenként is sok védett terület tartozik hozzájuk. Helyzetüket 1999-ben szabályozták.
A lista azUNESCOvilágörökségi programjának kínai helyszíneit sorolja fel.Kína 2014-ben 47 világörökségi helyszínnel rendelkezett, amellyel második volt a világon. A helyszínek közül33 kulturális,10 természeti és4 kulturális és természeti (vegyes) helyszín.
Kína a legősibb folyamatosan fennálló civilizáció. ASárga-folyó évenkénti áradásai során lerakott termékeny hordalékon már azi. e. 6. évezredben kialakult a földművelő életmód.
A mondabeli első kínai császárHuang-ti(Huang Di),i. e. 2100-ban alapította meg az első kínai államot a maiPeking környékén. Ezután kialakult a többi kínai királyság is.
I. e. 221 táján aCsin(Qin) államCsin Si Huang-ti(Qin Shi Huangdi) vezetésével egymás után legyőzte a többi tizenegy nagyobb fejedelemséget, létrejött az egységes kínai állam. Ez a császárság eltérő etnikumokat egyesített, de kifelé jól védhető volt: keletről a tenger, délről az áthatolhatatlan erdőségek, nyugatról a hegyek határolták. Mindössze északról volt sebezhető. Anomád népek támadásait kivédendő épült meg az i. e. 5-1. évszázad között akínai nagy fal erődrendszer, melynek egységesítéseCseng(Zheng) császár érdeme.
Csiang Cömin(Jiang Zemin) elnök, ésCsu Zsung-csi(Zhu Rongji) miniszterelnök vezették az országot az1990-es években. Az ő irányításuk alatt Kína gazdasági teljesítménye hozzávetőleg 150 millió parasztot emelt ki a mélyszegénységből és az ország átlagos GDP növekedése 11,2% volt.[18][19] Az ország formálisan csatlakozott aKereskedelmi Világszervezethez 2001-ben, és szintén magas gazdasági növekedést ért elHu Csin-tao ésVen Csia-pao kormányzása idején is a 2000-es években. A gyors növekedés azonban súlyos hatással volt az ország természetes erőforrásaira és a környezetre,[20][21] amely tüntetésekhez és személycserékhez vezetett a politikában.[22][23] A2008-ban kirobbant gazdasági világválság ellenére az életminőség továbbra is gyorsan javult az országban, viszont a központosított politikai ellenőrzés nem enyhült.[24]
2012-ben a kommunista párt vezetőségében történő változásokra utaló jelek voltak megfigyelhetők, példáulVang Li-csun,Csungking polgármester helyettese bizalmas információkat szolgáltatott ki az amerikaiak részére, amely hatalmas botrányt keltett Kínában.[25] 2012 novemberében, a KKP 18. kongresszusa során, Hu Csin-tao vezetői helyétHszi Csin-ping vette át.[26][27] A kínai kormány nagyszabású gazdasági reformokba kezdett,[28][29] amely strukturális bizonytalanságokkal küzdött és a gazdaság növekedése is lelassult.[30][31][32][33] Hszi–Li kormányzata jelentős reformokat ígért az egygyermekes politikával és a börtönrendszerrel kapcsolatosan.[34] 2015. október végén a kínai kormány bejelentette, hogy eltörli a több évtizede érvényben lévő egygyermekes politikáját, és immáron egységesen kettőre emeli a megengedett gyermekek számát családonként.[35] A népesség elöregedésének lassítása érdekében a kínai kormány 2021. május 31-én bejelentette a háromgyermekes politikát.[36] Egy 2022 októberében tartott pártkongresszuson tovább bővítették Hszi hatalmát, kiiktatva minden korábbi nagyhatalmú pártfunkcionáriust a környezetében,[37] az erről szóló szavazás előtt látványosan ki is vezették mellőle elődjét, Hu Csin-taot, amire nem is érkezett hivatalos magyarázat.[38]
AKínai Népköztársaság államszervezetét a hármas felosztás jellemzi: a kormányzati hatalom megoszlik a Kínai Népköztársaság kormánya, az Államtanács, illetve aKínai Népi Felszabadító Hadsereg között. A legtöbb, bár nem minden, posztot aKínai Kommunista Párt tagjai foglalnak el, a pártot pedig a Politbüro Állandó Bizottsága irányítja, egy 4-9 főből álló csoport, akik a legfontosabb döntéseket hozzák. A hatalom a legfőbb vezető, az államfő (jelenlegHszi Csin-ping) kezében összpontosul, aki három igen fontos szervezetet vezet: a Kommunista Párt és a Központi Bizottság főtitkára, a Kínai Népköztársaság elnöke, valamint a Központi Katonai Bizottság elnöke. A Kommunista Párt helyzetét a Kínai Népköztársaság alkotmánya garantálja, míg megvalósításának eszköze az államszervezet, a hadsereg, a média és a gazdaság jelentős része felett gyakorolt közvetlen felügyelet. Az államszervezet fontos elemei az Országos Népi Gyűlés, a népköztársaság elnöke, illetve az Államtanács (a kormány). Az Államtanács tagjai az államfő, négy helyettese, öt államtanácsos, illetve 29 miniszter és az államtanácsi bizottságok vezetői.
Azalkotmány alapján az Országos Népi Gyűlés a legfelsőbb törvényhozó hatalom, minden évben két hétig ülésezik, feladata a legfontosabb politikai irányelvek, törvények, az állami költségvetés, valamint legfontosabb személyi változások megvitatása és elfogadása. A legtöbb törvényt az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága fogadja el.
Az alkotmány szerint csak az Országos Népi Gyűlés módosíthatja az alkotmányt, hozhat törvényeket és dönthet az ország politikai élete szempontjából jelentősebb kérdésekben. Az Országos Népi Gyűlésben (ONGY) egyaránt képviselve vannak a tartományok, a központi kormányzat alá rendelt városok, a fegyveres erők választott küldöttei, valamennyi nemzetiség, „demokratikus párt” és szervezet. Az ONGY tagjait ötéves időtartamra választják meg. Évente egyszer ülésezik, ülését az ONGY Állandó Bizottsága hívja össze. Mielőtt az ONGY éves ülése megnyílik, előkészítő ülést tart, hogy megválassza az elnökséget és a főtitkárt, és hogy elfogadják a hivatalos programot. Amikor az ONGY nem ülésezik, a munkát az ONGY Állandó Bizottsága folytatja, amely felelősséggel tartozik az ONGY-nek. Az Országos Népi Gyűlésnek széles feladat- és hatásköre van. Ebbe beletartozik az, hogy módosíthatja az alkotmányt, illetve ellenőrzi annak betartását. Törvénybe iktatja és módosítja a bűncselekményekre, az állami szervezetekre és az egyéb fontosabb területekre vonatkozó alapvető szabályokat. Megválasztja a Kínai Népköztársaság elnökét és alelnökét. Aminiszterelnök javaslata alapján dönt a miniszterelnök-helyettesek, az államtanácsosok, a minisztériumok és a bizottságok vezetésével megbízott miniszterek, a Legfelsőbb Ellenőrzési Főigazgatóság vezetőjének és az Államtanács főtitkárának jelöléséről. Megválasztja a Központi Katonai Bizottság (KKB) elnökét, s az elnök javaslata alapján dönt a KKB más tisztségviselőinek megválasztásáról. Megválasztja a Legfelsőbb Népi Bíróság elnökét és a Legfelsőbb Népi Ügyészség főügyészét. Felülvizsgálja és jóváhagyja a népgazdasági és társadalomfejlesztési tervet, valamint az ezek végrehajtásáról szóló döntéseket. Módosítja vagy érvényteleníti az Állandó Bizottság nem megfelelő határozatait. Jóváhagyja a tartományok, autonóm területek, közvetlenül a központi kormányzat alá tartozó városok létrehozását. Dönt a különleges közigazgatási területek felállításáról, és meghatározza az ottani rendet. Dönt háború és béke kérdéséről. Visszahívhatja, vagy felmentheti hivatalából a KNK elnökét vagy alelnökét, az Állandó Bizottság, az Államtanács és a KKB tagjait, a Legfelsőbb Népi Bíróság elnökét és a Legfelsőbb Népi Ügyészség főügyészét.
Kínában a legfontosabb politikai szervezet aKínai Kommunista Párt (KKP,Csungkuo Kungcsantang(Zhongguo Gongchandang)). A KKP-n kívül még nyolc politikai párt és nyolc jelentősebb népi szervezet működik. Ezek a szervezetek részt vesznek az állam irányításában. A párt jellegű szervezetek közé tartozik aKuomintang(Guomindang) Kínai Forradalmi Bizottsága, amely 1948 januárjában alakult. Jelenleg több mint ötvenháromezer tagot számlál, akik nagyobbrészt a korábbiKuomintang(Guomindang) tagjai voltak, illetve akiknek történelmi kapcsolataik vannak aKuomintanggal(Guomindanggal). A Kínai Demokratikus Ligát 1941 októberében alapították. Az eredeti neve Demokratikus Politikai Csoportok Ligája volt. Jelenlegi nevét 1944 szeptemberében vette fel. Ma több mint százharmincezer tagja van, akik kulturális és oktatási körökből kikerült értelmiségiek. A Kínai Demokratikus Nemzetépítés Társaságát 1945 decemberében alapították. Tagsága főként a korábbi hazai gyáriparosokból és üzletemberekből áll. Jelenleg hatvankilencezer tagja van. A Demokráciát Előmozdító Kínai Társaságot 1945 decemberében alapították, tagjai főleg az oktatási, a kulturális, a tudományos és a kiadói területeken dolgozó értelmiségiek közül kerültek ki. Jelenleg hatvanötezer tagot számlálnak. A Kínai Demokratikus Paraszt-Munkás Pártot 1930 augusztusában hozták létre. Eredetileg aKuomintang(Guomindang) Ideiglenes Akcióbizottságának hívták. 1935-ben Kínai Országos Felszabadítási Akcióbizottságra változtatta a nevét, jelenlegi nevét 1947 februárjában fogadták el, tagjai az egészségügy, a kultúra és az oktatás, illetve a tudomány és a technika területén működnek. Jelenleg több mint hatvanötezer tagjuk van. A KínaiCse Kung(Zhi Gong) Pártot 1925 októberében alapították. Tagjai nagy része hazatért tengerentúli kínai. Jelenleg tizenötezer tagja van. ACsiuszan(Jiusan) (Szeptember 3.) Társaságot 1944 decemberében alapították. Tagjai javarészt a tudomány, a technika, a kultúra és az oktatás, illetve az egészségügy területén dolgozó értelmiségiek. A Taiwani Demokratikus Önkormányzati Ligát 1947 novemberében alapították. Tagjai nagyobbrésztTajvanon született, de jelenleg a szárazföldön élő kínaiak. Ezerhatszáz tagjuk van.
AFreedom House 2022-es jelentése az országot a »nem szabad« kategóriába sorolta.[39] Kínatekintélyelvű rezsimje az elmúlt években egyre inkább elnyomóvá vált.[39] A kormányzóKínai Kommunista Párt (KKP) továbbra is szigorú ellenőrzést gyakorol az élet minden területe felett, beleértve az államibürokráciát, amédiát, a vallásgyakorlatot, az egyetemeket, a vállalkozásokat és a civil társadalmi egyesületeket.[39] A KKP vezetője,Hszi Csin-ping olyan mértékben megszilárdította személyes hatalmát, amilyenre Kínában évtizedek óta nem volt példa.[39]
A politikai rendszert az államhatalom koncentrációjánaklenini elve jellemzi, az Országos Népi Gyűlés (NPC) pedig formálisan a legmagasabb hatalmi szerv. Elvileg minden állami szerv, a végrehajtó hatalom és azigazságszolgáltatás központi szinten, valamint helyi szinten az NPC, illetve a helyi népi kongresszusnak tartozik felelősséggel. Az alkotmányos keretek tehát nem hozzák létre ahatalmi ágak szétválasztásának rendszerét. Mivel az alkotmány szerint aKKP a legfelsőbb kormányzó, ez irányítja az állami intézményeket, az NPC és a helyi Népi Kongresszusok pedig aKKP irányelvei és ellenőrzése alá tartoznak. Bár a jogállamiságot az alkotmány rögzíti, a KKP továbbra is a törvények felett áll. Ezért afékek és ellensúlyok rendszere nem létezik.[40]
Bár aKínai Kommunista Párt az országot „szocialista, konzultációs demokráciaként” nevezi,[41] a nemzetközi politikai elemzők általában autoriter,egypárti, tömeges megfigyelést alkalmazódiktatúraként jellemzik.[42][43]
Az alkotmány szavak szintjén garantál bizonyos állampolgári jogokat, mint például a szólás-, sajtó-, gyülekezési, egyesülési, tüntetési, vallási, személyi és így tovább; mindazonáltal aKKP és az állami szervek beavatkoznak e jogokba.[40] Szigorú korlátozásokat alkalmaznak azinternethez való hozzáférésnél, a sajtószabadságnál, a gyülekezési szabadságnál, a gyermekvállalásnál, a társadalmi szervezetek alakítása és a vallásszabadság terén.[44]
A vallási/lelki csoportosulásokat, mint például a „földalatti”protestáns egyházakat és a pápához hűkatolikus közösségeket nem tolerálják a hatóságok, és a vallási aktivistákat gyakran üldözik.[40]
A 2010-es években felerősödött a kormány és a vallási csoportok közötti feszültség, valamint avallásüldözés.[40] Az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (ASPI) nevűagytröszt szerint a hatóságok 2017 és 2020 közöttmecsetek ezreit rombolták leHszincsiangban.[40] Elterjedt a foglyok rossz bánásmódja, fizikai bántalmazása és kínzása.Hszincsiangban a megfigyelés ideje alatt több millió polgárt tartottak fogva „átnevelő táborokban” a „vallási szélsőségesség” ellen.[40]
Azetnikai kisebbségeket politikailag és gazdaságilag diszkriminálják, mivel a közéletet ahan kínaiak uralják.[40] 2020-ban nyilvános jelentések részletezték, hogyan sérti meg a kormány az emberi jogokat azujgurokkal szemben.[40]A visszaélések közé tartozik akényszermunka, az önkényes fogvatartás, a kényszerabortusz és a sterilizáció, továbbá a kulturális örökségük elpusztítása is,[45][46][47] de sok szervezet szerint „népirtást ésemberiség elleni bűncselekményeket” követnek el azujgur etnikai csoport ellen.[48][49][50]
A rendszerkritikusokat még szabadulásuk után is törvényen kívüli fogva tartásnak, zaklatásnak és kínzásnak vetik alá.[40]
Azemberi jogok megsértéséről érkeztek jelentésekVuhan város 2020 eleji lezárása során, tömeges karanténtermekbe kényszerített fogva tartásról, valamint az olyan személyeket, akik megtagadták a parancsok teljesítését, időnként megverték vagy más módon bántalmazták.[40]
Arra is volt példa, hogy egy egyszerű helyihumoristát büntettek jelentős pénzbírsággal azért, mert az egy műsorában a hatalom szerint a kínai néphadseregen gúnyolódott, amit a kínai törvények tiltanak.[51]
Kína vezetése az emberi jogok helyzetével kapcsolatos külföldi kritikákat a „belügyeibe való beavatkozás” ürügyén elutasítja.[40]
Kína 23 tartományból (省) (Tajvant(Taiwan-t) (台湾) is számítva), 5 autonóm területből (自治区), 4 tartományi jogú városból (直辖市) és 2 különleges igazgatású területből (特别行政区) áll.
Érdekesség, hogy Kína hatalmas területe ellenére mindössze egyidőzónát használ (GMT+8:00), bár korábban öt is volt neki, de 1949 után Mao Ce-tung parancsba adta, hogy „a nemzet megbonthatatlan egységének kifejezéseképpen” onnantól egész Kína a pekingi idő szerint működjön. Ennek következtében a nyugatabbi tartományok hivatalos ideje nyugat felé egyre jobban eltér aszoláris időtől, amitől az ottani élet és ügymenet kissé sajátos ritmust volt kénytelen felvenni: a napszakok jóval később kezdődnek az óra állásához képest, ami befolyásolja a munkahelyek és közintézmények működését is, melyek mind időben később kezdenek és fejezik be a napi tevékenységeiket.[52]
Kínában él a Föld népességének több mint 1/5-e, igen egyenlőtlen eloszlásban, az ország délkeleti 1/3-a tömöríti a lakosság 85%-át. A tengerparton több mint 400 fő/km² felett van a népsűrűség, mígTibet népsűrűsége csupán 2 fő/km².[53]
Kína népessége napjainkban már túllendült a csúcson, a 2017-es 1 milliárd 400 milliós lakosságszám mára már enyhén csökkenő tendenciát mutat,[54] a 2021 júliusi becsült lakosságszám 1 397 898 000 fő.[55]
2023 elején a kínai statisztikai hivatal közlése szerint 2022 végére 850 ezer fővel csökkent az ország lakossága az előző évhez képest, amivel a Mao-korszak óta először ismertek el népességfogyást, mi több ekkora mértékű csökkenést utoljára a Mao „nagy ugrása” miatt bekövetkező éhínség okozott. A legfőbb okok azegykepolitika, illetve a változó társadalmi szokások: az egykepolitika miatt sok gyerek, főleg lányok nem születtek meg, ennek 2016 utáni felhagyásával meghozott többgyermekes támogatások viszont nem fedezik a gyermekvállalások tényleges költségeit, másrészt a fiatalok számára kiüresedő „hagyományos családi értékek” és a nők jogainak hiányosságai sem ösztönzik a családalapítást. A kormány a nők jogait felülvizsgálva ugyan biztosítékokat vezetett be a nőkkel szembeni szexuális zaklatás és munkahelyi megkülönböztetés ellen, de bevezetett egy listát a nők számára betartandó erkölcsi normákról is, beleértve a „társadalmi erkölcs, a szakmai etika és a családi értékek tiszteletben tartását”. Ehhez jött aCovid19-pandémia 2019-es megjelenése, ami további elnapolásra késztette sokak gyermekvállalási szándékát. A fejleményekből az látszik, hogy Kína népessége a következő évtizedek során szintén elöregedést fog mutatni.[56]
Az ENSZ2023.április 19-én jelentette be, hogy a rendelkezésre álló adatok szerintIndia népessége megelőzte Kínáét, amely így a második helyre szorult.[6]
AzÉg temploma,Taoista építményPekingbenNépi vallású templom, CsengcsouTemplom egy kereskedelmi épületen, WenzhouKonfucianizmus temploma, LiuzhouXuanmiao taosista templom, SuzhouSzobrok egy népi vallású templombanKuan Yin szobra, LianhuashanMazu (taoista) istennő szobraTaoista pap,MakaóGrey Goat taoista templomTaoista szerzetesAHold temploma,PekingBuddhista templom, TianjinBuddhista templom a Csiuhua-hegyenPagoda, ChengduThe Wooden Tower Of Ying, ShanxiA Tianning templom (Csangcsou) Csiangszu tartományban - buddhista pagodaAszúfizmus szentélye Kanszu tartománybanProtestáns templom, FucsouMecset, Ninghszia
Képek a vallásról
Népi vallású templom oltáraIstenek az oltáron, népi vallású templomAz oltár szobraiFüstölőkNépi vallású templom és pagodaTemplombelsőNépi vallású templomHívők Suzhou egy templomábanTang-stílusú népi templom, Jinyun, LishuiFehér Ló buddhista templom, LojangBuddhista templomkörzet, SanghajKínai buddhista templomBuddhista szerzetesekKínai buddhista apáca (bhikkhuni) TajvanonCsan buddhista mesterJungho templom (tibeti buddhista)Atibeti buddhizmus egy kolostoraTibeti buddhista szerzetesekTibeti buddhista apáca
Kína lakosságának kb. 92%-a kínai, azonban ez a népcsoport nem egységes, jelenleg a Kínai Népköztársaságban 56 népcsoportot tartanak számon. Mindezek közül a legjelentősebb ahan népcsoport, amely Kína lakosságának zömét adja. Több népcsoportot ide soroltak be és erőszakosan sinizálták őket.[57]
Az országban 55 nemzeti kisebbséget tartanak nyilván, ezek közül a muszlim hujok és a mandzsuk a kínai nyelvet és írást használják, a többieknek saját nyelvük, 23-nak nemzeti írása van.[58] A legfontosabb honos nyelvek abelső-mongóliaimongol nyelvek és atörök nyelvcsaládhoz tartozóujgur.[59]
Kína kormánya hivatalosan is támogatja azateizmust,[60] és ennek érdekében vallásellenes kampányt folytat.[61] Az országban a vallási ügyeket és kérdéseket külön hivatal felügyeli.[62] A vallásszabadságot bár azalkotmánya garantálja, de a hivatalos jóváhagyással nem rendelkező vallási szervezetek állami üldöztetésnek lehetnek kitéve.[63][64]
Az országokGDP/fő-je (nominális) összevetve Kínáéval, 2019-ben. A pirossal jelzett országoké ennél alacsonyabb, a zöldeké magasabb
1978-tól kezdve aKínai Kommunista Párt folyamatos lépéseket tett atervgazdaságpiacgazdasággá alakításáért. A mezőgazdaságban felhagytak a korábbi erőszakoskollektivizálással, helyette áttértek az állami gazdaságokra. A szolgáltatásban és a könnyűiparban megjelenhetett a magánszféra, amely az ország meghatározott területein egyben külföldi vállalkozók odatelepülését is jelentette. A párt befolyását a gazdaság minden területén csökkentették, a helyi hatóságok, illetve a vállalatok vezetősége kapta kézbe az irányítást. Így Kínában létrejött aszocialista piacgazdaság.
Ez agazdaságpolitika meghozta a gyümölcsét: 20 év alatt megnégyszereződött az ország GDP-je. Kína jelenleg a világ második gazdasági potenciálja, amelyet elsősorban nagy lakosságának köszönhet (1,3 milliárd fő), miközben még mindig csak kb. 6000 dollár jut egy kínai lakosra.[72] A kínai gazdaság minden évben jelentősen gyarapszik, évente 8–11%-kal nő a GDP, amely ha folyamatos marad, Kína hamar jelentős gazdasági térséggé nőhet óriási piaccal. A 2000-es évek elején Kína vált a világ 3-4. legnagyobb gazdaságává.
2014-ben - aNemzetközi Valutaalap adatai alapján – Kína nemzeti össztermékének reálértéke 17,6 ezer milliárd dollár, míg az Amerikai Egyesült Államoké 17,4 ezer milliárd dollárt tesz ki. Gazdasági fejlettségben megközelítette az Amerikai Egyesült Államokat.[69][73] Ennek ellenére az országos szintű, egy főre jutó átlagjövedelem nem éri el a világátlagot.[69]
Egy kiirtott erdő helyén rizst termesztenek a hegyoldalbanJünnan tartományban
A nagy tengerszint feletti magasság, illetve a szárazság miatt az ország területének több mint 1/3-a terméketlen. Kína termőföldjei már alig bővíthetők, sőt az építkezések és a talajpusztulás miatt lassan fogyatkoznak. A szűk mezőgazdasági potenciált jelzi, hogy a Föld szántóterületének 7%-ról kell biztosítani a kínaiak élelmezését, akik a világnépesség 22%-át teszik ki.
A kínaiak szinte minden talpalatnyi földet megművelnek. A szántóföldek a hegyek oldalán kialakított teraszokra is felnyúlnak. Az összes szántó felét öntözik, ez a száraz belső országrészben mindenfajta művelés előfeltétele, keleten az árasztásos rizstermesztést, a Lösz-fennsíkon és a Kínai-alföldön pedig az aszály kockázatának csökkentését szolgálja.[53]
Az élelmezésben kiemelkedő a rizs termesztése, amely a kínaiak legfontosabb kenyérgabonája. A melegebb délkeleti tájakon évente kétszer, néhol háromszor is beérik.
Nyugat-Kína
A magas hegyvidékek, a kietlen fennsíkok és száraz medencék területe.
A mezőgazdaság fő ága itt a nomád-félnomád állattenyésztés: juh, ló, teve, jak
A szárazság miatt csekély növénytermesztés jellemző, elsősorban északon: köles, árpa, cukorcirok(Sorghum saccharatum). Tibet területén mezőgazdaság csak a völgyekben van.
Kelet-Kína
Délen, a szubtrópusi monszunterületek legfontosabb termesztett növényei: rizs, tea, gyapot, cukornád, zöldségfélék, olajos magvak (földimogyoró, repce, tungaolaj-aleurites), déligyümölcsök.
A szántókon főleg élelmiszernövényeket termesztenek, a takarmánynövényeknek alig jut hely.
AKínai-alföld nedves kontinentális tájain a fő termények: búza, kukorica, szója. További termények: köles, burgonya, földimogyoró. Jellegzetes növénye még a sokféleképpen hasznosíthatócukorcirok.
Kínában tartják a világon a legtöbb sertést és baromfit. A szarvasmarhát és bivalyt igaerejéért tartják. Aselyemhernyó-tenyésztés közel 4 ezeréves múltra tekint vissza. Főleg az ország déli részén foglalkoznak vele, ahol a táplálékául szolgáló eperfa él.[74]
A 21. század elején a gépgyártás adja az ipar termelési értékének több mint felét és foglalkoztatja a munkások mintegy 1/3-át. A foglalkoztatási szektorban a második helyen a textil- és ruházati ipar áll, majd a vegyipar és élelmiszeripar következik.[75]
Textil- és ruházati ipar: A tengerparti régió Sanghaj, Kanton, Hongkong, Qingdao, Tiencsin, Weihai stb.
Kezdetben a gazdag nyersanyag-lelőhelyeknek köszönhetően önellátó volt, viszont az óriási méretű ipari növekedés következtében szinte mindenből behozatalra szorul.
Kína máig tartó egyik nagy gondja az energiahiány. Régen önellátó volt kőolajból, azonban mára már a 2. legnagyobb importáló, ezért érzékeny az olaj világpiaci árának változására. Kőolajtól való függőségét atomerőművek építésével próbálja csökkenteni. Ezek ellenére is gyakoriak a kényszerszünetek; előfordul hogy emiatt a termelőkapacitás 60%-a leáll. Ezt fokozza a háztartások növekvő fogyasztása, illetve az egyre nagyobb létszámban megjelenő autó (1995-ben még csak 320 ezer személyautót gyártottak, addig 2007-re már több mint 6 milliót).
Elsősorban az elavult technológiájú ipar és a megnövekedett gépjárműforgalom a felelős Kína jelentőskörnyezetszennyezéséért is, miután érdemikörnyezetvédelmi szempontok lényegében egyáltalán nem bírtak prioritással az országban. A jelentékeny környezetszennyezés hatása, mint a gyakoriszmog szükségszerűen egészségkárosodással is együtt jár, ami közvetve több millió halálesetet okoz.[76] 2023 végén a kormányzat bejelentette, hogy „szigorú és észszerű” intézkedésekkel 2025-ig jelentősen csökkenteni kívánják a károsanyagkibocsátás mértékét, és legalább 20%-ra szeretnék emelni amegújuló energiaforrások részvételét a teljes energiafogyasztásban.[77]
Import: Dél-Korea – 9,7%, Japán – 8,3%, USA – 8,1%, Tajvan – 7,8%,Németország – 5,4%,Ausztrália – 5%.
A 18. század elejéigKína a világ egyik vezető gazdasági nemzete volt. Számos találmány (papír, porcelán, nyomtatás, lőpor stb.) tette vonzóvá a lehetséges kereskedelmi partnerek számára. Kínával való üzletkötés feltétele volt többek közt a Kotau (mély meghajlás) a császár előtt. A 19. század elején, az USA és Európa kereskedelmének fellendülése következtében, Kína hatalma csökkenni kezdett. A Japán által elfoglalt területek elvesztése tovább gyengítette az országot.
Az 1949-ben megalakult Kínai Népköztársaság legfőbb feladata ezért a több mint 540 milliós nép élelemmel való ellátása volt. A kommunista kormány szigorú tervgazdálkodáson alapuló gazdaságirányítási rendszert vezetett be, centralizálta az árak meghatározását, és eltörölte a magántulajdont. E gazdaságpolitika következménye a külkereskedelmi elszigetelődés mellett a süllyedő életszínvonal lett, amelynek hatására tízezrek haltak meg.
1978-banTeng Hsziao-ping(Deng Xiaoping) utasítására nyitottak a gazdaság elszigeteltségén, bevezették a piacgazdálkodás primitív formáját. A gazdasági liberalizáció azonban csak korlátozott volt, sok tevékenység állami felügyelet alatt maradt. Az 1990-es években Kína folyamatosan tárta ki kapuit a világ felé, megkönnyítve ezzel a kereskedelmet és a gazdasági növekedést.
Turizmusa a világturizmusában meghatározó szerepet tölt be. A turista érkezések száma2005-ben a negyedik, a bevételeket számítva pedig a hatodik helyet foglalta el a világon. A közelmúlt legdinamikusabb fejlődését is ez akelet-ázsiai ország produkálta az ágazatban. AWTO előrejelzése szerint2020-ban ez az ország lett volna az első számúcélpont a világ idegenforgalmában, és kiutaztatása is az elsők közé fog kerülni.[forrás?] Az ország jelentőségét aturizmusban a még kihasználatlan utazási potenciálja adja.
Kínát régebb óta jellemzi számtalan termék tekintetében a másolás, avagy a tudatos hamisítás, ami különböző nyugati termékek, illetve azok védjegyeinek részleges vagy tényleges másolását jelenti a jogtulajdonosok engedélye nélkül; tipikusan ilyen termékek agépjárművek, műszaki cikkek, ruházat, kozmetikumok, játékok.[79][80] Ettől függetlenül hivatalos másolatok is vannak, mikor megegyezéssel gyártanak saját néven terméket egy nyugati termék alapján.[81] Ezen kívül sok nyugati cég gyártatja Kínában megállapodás keretében a saját hivatalos termékét is, leginkább az olcsó munkaerő miatt, bár ez is változó állapotot mutat.[82] A másolt és a hivatalos nyugati termékeken kívül sok, változó minőségű saját termék is van, melyek főleg az olcsóságuk miatt népszerűek világszerte. Ilyen termékek megszaporodtak az e-kereskedelemben is, sok olyan nemzetközileg felfuttatott webáruház révén, mint azAlibaba.com, aWish, aShein, aPinduoduo, illetve aTemu.[83]
A 2000-es évek elején Kína belföldi áruszállításának alig több mint 1/10-e jut a közutakra, a többi csaknem egyenlő arányban oszlik meg a vasúthálózat, valamint a belföldi vízi utak és a part menti hajózás között.
Közúti hálózata gyorsan fejlődik, hosszát tekintve a második az Egyesült Államok után. A növekvő életszínvonal és a virágzó gazdaság miatt egyre többen engedhetik meg maguknak a személyautót. Ezzel nem tud lépést tartani az úthálózat, gyakoriak a közlekedési dugók.
Képek
Nagysebességű vonatTiencsin állomásánSzemélyszállító vonat Baise, Guangxi állomásánAz 1. osztály folyosója egy tipikus kínai vonatonA Tonghaj-híd (Donghai) Sanghaj mellett a világ egyik leghosszabb hídjaG030 autópálya egy részeJelzőtáblák egy autópályánPeking egy főútjaPeking nemzetközi repülőterének terminálja
Kínában a vasútra nagy szerep hárul. A vasúti hálózat hossza 78 000 km. A teljes pályahossz 154 600 km. Ez a legforgalmasabb hálózat a világon, az összes vasúti szállítás 24%-a zajlik a Föld összes vasúti pályájának 6%-án. Sokvillamosított vonal is van, hosszát tekintve a harmadik legnagyobb a világonOroszország ésNémetország után. 2012-re Kínáé lett a leghosszabbnagysebességű vasúthálózat a világon.[84]
Akínai kultúra a világ egyik legrégebbi kultúrája, több ezer éves hagyománnyal rendelkezik. A kultúra Kelet-Ázsiában egy nagy földrajzi régiót fed le, rendkívül változatos, a szokások és hagyományok nagyban különböznek a tartományok, és akár a különböző városok között is.
A kínai civilizációt történelmilegKelet-Ázsia domináns kultúrájának tekintik.[86] Mivel a kínai az egyik legkorábbi ősi civilizáció, a kultúrája eddig mély befolyást gyakorolt Ázsia filozófiájára, etikettjére és hagyományaira.[87] A kínai nyelv, a kerámia, az építészet, a zene, a tánc, az irodalom, a harcművészet, a konyha, a képzőművészet, a filozófia, az üzleti etikett, a vallás, a politika és a történelem globális befolyással bír, és hagyományait és fesztiváljait megtartják és gyakorolják a kínai emberek az egész világon.
↑Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai, 2003
↑Religious Minorities and China. Minority Rights Group International (2001. február 11.)
↑Muslim Education in the 21st Century: Asian Perspectives. Routledge, 75. o. (2014. május 9.).ISBN 978-1-317-81500-6 „Subsequently, a new China was found on the basis of Communist ideology, i.e. atheism. Within the framework of this ideology, religion was treated as a 'contorted' world-view and people believed that religion would necessarily disappear at the end, along with the development of human society. A series of anti-religious campaigns was implemented by the Chinese Communist Party from the early 1950s to the late 1970s. As a result, in nearly 30 years between the beginning of the 1950s and the end of the 1970s, mosques (as well as churches and Chinese temples) were shut down and Imams involved in forced 're-education'.”
↑国家宗教事务局. National Religious Affairs Administration. [2015. augusztus 12-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják
.svg)
.svg)
.jpg)
.jpg)
(2008-08).JPG)
.JPG)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
_without_national_boundaries.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
