Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Kéler Ilona | |
 | |
| Johann Wolfgang von Goethe: Iphigenia Taurisban című tragédiájában | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1860.március 3. ? |
| Elhunyt | 1880.november 26. (20 évesen) Kolozsvár |
| Sírhely | Házsongárdi temető |
 AWikimédia Commons tartalmazKéler Ilona témájú médiaállományokat. | |
.jpg)
Kéler Ilona (?,1860.március 3. –Kolozsvár,1880.november 26.[1]) erdélyi színésznő.
Apja Kéler László, ügyvéd (1803–1883), később a Nemzeti Színház pénztárosa volt. Kéler Ilona 1878-ban végezte el aSzínészeti Tanodát. 1875–1878 között évfolyamtársai voltak:Gyenes László,Kéler Sarolta,Márkus Emília,Somló Sándor ésVecsei Anna.[2]
ElőszörSzabadkára szerződött, de már 1879 őszétőlKolozsvárra hívták, ahol rövid idő alatt igen nagy népszerűségre tett szert, első drámai színművésznő volt és a közönség kedvence. 1880-ban ő is kijutottBécsbe a Magyar Népszínmű társulatával. Ősszel hirtelen megbetegedett, és váratlanul elhunyt. Kolozsváron temették el nagy részvét mellett,Mátray Betegh Béla búcsúztatta. Sírkövét aHázsongárdi temetőben, amelyPákey Lajos műve, 1883. október 28-án leplezték le. Az emlékbeszédet esztelnekiSzacsvay Imre színésztársa tartotta.
A síremlék hátsó oldalára a következő verset vésték:
Eszményi szép álom megcsillant szívében.
Tolmácsoló ajka megcsendüle szépen.
Dicső alakokról álom-mez lemállva,
Való testet öltve mindenik leszálla...
S jött a halál lopva, elnémula hangja,
Enyészet hatalma zengeni nem hagyta.
Dicsőség temploma föltárult előtte.
Pitvara a sír lett, éjjele befödte.
Rövid pályája során nagy sikereket ért el mind drámai, mind népszínmű szerepekben.
ASzínészeti Tanoda 1878-ban oklevelet szerzett hallgatói | |
|---|---|
| Színészek | |
| Operisták | |
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap