Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Nem tévesztendő össze a következővel:Kéked. |
| Kékesd | |||
 | |||
| római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Pécsváradi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Varga Tamás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7661 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 163 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 20,1 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,11 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 06′ 00″,k. h. 18° 28′ 00″46.1,18.46666746.100000°N 18.466667°EKoordináták:é. sz. 46° 06′ 00″,k. h. 18° 28′ 00″46.1,18.46666746.100000°N 18.466667°E | |||
  Kékesd Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
| Kékesd weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazKékesd témájú médiaállományokat. | |||
Kékesd (németül:Kikisch)községBaranya vármegyében, aPécsváradi járásban.
Pécsváradtól légvonalban 8, közúton mintegy 11-12 kilométerre délkeletre fekszik, aGeresdi-dombság délnyugati lábainál.
A szomszédos települések: észak felőlFazekasboda, kelet felőlGeresdlak, délkelet felőlMaráza, dél felőlSzellő, nyugat felől pedigErzsébet.
A településen végighúzódik, annak főutcájaként az5616-os út, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Északkeleti határszélét érinti aMohácstól Pécsváradig vezető5607-es út is, az ország távolabbi részei felől ezen közelíthető meg a legegyszerűbben.
Kékesd keleti határszéle közelében ágazik ki az 5607-esből dél felé azsáktelepülésnek tekinthetőMarázát kiszolgáló 56 109-es számú mellékút is.
Az1290-es évhez kötődik az első írásos emlék, ekkorKeykug, kykug, klwwkuth alakban említik a nevét, amely feltehetőleg „kék patak” jelentésű.
Azesztergomi káptalan1387-ben írt levelében, és1542-ben is Tótkékesként említi. KésőbbKékösdként is említik. Határábanrómai kori leleteket ésközépkorikerámia töredékeket találtak. A középkorban apécsváradi apátság, majd apécsi püspökség birtoka volt. Apécsváradi Bertók apát1656-ban szerezte vissza a falut a pécsi püspöktől, holott az ekkor, atörök megszállás alatt volt.
1686-ban említik először Kékesdként.1869-ben a község lélekszáma mintegy 500 fő volt.
Németül a település neveKikisch, horvátul amarázai horvátok által használtKikoš és azerdősmároki horvátok által használtKikeš alak volt használatban.[3]
| Év | Lakosok száma |
| 1869 | 500 fő |
| 1990 | 228 fő |
| 2001 | 215 fő |
| 2002 | 212 fő |
| 2003 | 208 fő |
| 2006 | 208 fő |
| Lakosok száma | 162 | 161 | 159 | 149 | 150 | 164 | 166 | 161 | 163 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,9%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 1,8% horvátnak, 5,3% németnek mondta magát (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,3%, református 1,8%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 11,7% (12,3% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% németnek, 1,8% horvátnak, 0,6% görögnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,3% volt római katolikus, 1,2% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 12,8% felekezeten kívüli (27,4% nem válaszolt).[13]
APécsváradi járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
