Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Habsburg Károly József főherceg | |
| Karl (Joseph) von Österreich | |
| Ausztria főhercege | |
 | |
| Károly József főherceg,Breslau hercegpüspöke (1627-es kép) | |
| Ragadványneve | Utószülött Károly |
| Wrocławi érsekség herceg-püspöke | |
| Karl Fürstbischof von Breslau | |
| Uralkodási ideje | |
| 1608. július 7 –1624.december 28. | |
| Elődje | VI. Johann von Sitsch |
| Utódja | Vasa Károly Ferdinánd |
| Brixeni Püspökség herceg-püspöke | |
| Karl Bischof von Brixen | |
| Uralkodási ideje | |
| 1613 –1624.december 28. | |
| Elődje | Christoph Andreas von Spaur |
| Utódja | Hieronymus Otto Agricola |
| Német Lovagrend nagymestere | |
| Karl von Österreich | |
| Uralkodási ideje | |
| 1619 –1624.december 28. | |
| Elődje | III. Miksa főherceg |
| Utódja | Johann Eustach von Westernach |
| Glatz grófja | |
| Karl von Österreich | |
| Uralkodási ideje | |
| 1621.október 1. –1624.december 28. | |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Habsburg |
| Született | 1590.augusztus 7. Graz |
| Elhunyt | 1624.december 28. Madrid |
| Nyughelye | Escorial kolostor |
| Édesapja | II. (Stájer) Károly |
| Édesanyja | Bajor Mária Anna |
| Testvére(i) |
|
| Vallás | római katolikus |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazHabsburg Károly József főherceg témájú médiaállományokat. | |
Habsburg Károly József főherceg,németül:Karl Joseph von Österreich, ragadványnevén „Utószülött Károly”(Karl der Postume), (Graz,1590.augusztus 7. –Madrid,1624.december 28.),II. Károly főhercegnek,Belső-Ausztria uralkodójának legifjabb gyermeke,I. Ferdinánd császár unokája, aWrocławi érsekség hercegpüspöke(Fürstbischof),Brixen püspöke, 1619-től haláláig aNémet Lovagrendnagymestere. 1621-től bátyjától,II. Ferdinánd német-római császártól megkaptaGlatz Grófságát, egyCsehország koronájához tartozó hűbérbirtokot.
Károly József főherceg1590.augusztus 7-én születettGrazban. Édesapja aHabsburgok stájerországi ágából valóII. (Stájer) Károly főherceg (1540–1590) volt,Belső-Ausztria (Stájerország, Karintia és Krajna) uralkodó hercege ,I. Ferdinánd német-római császár és magyar király fia. ÉdesanyjaMária Anna bajor hercegnő (1551–1608),V. Albert bajor herceg leánya. Felnőttkort elért testvérei:
Két hónappal apjáénak halála után született, ezért gyakran „Utószülött Károly”(Karl der Postume) néven emlegették. Szülei egyházi pályára szánták, kisgyermekkorától kezdve erre nevelték, és szinte születésének percében kineveztékPassau,Salzburg,Trient ésBrixen kanonokjává. Nevelését és taníttatásátJakob Eberlein irányította, aki később, 1615-benSeckau püspöke lett.
Károly József főherceget 18 éves korában,1608. július 7-énBreslau püspökévé választották. December 14-én ünnepélyesen bevonult a városba, Lavant püspökének, Georg Stobäus von Palmburg kíséretében. A fiatalember mellé tanácsadóként Johann Jakob von Lamberget, Gurk püspökét rendelték, udvarmesteri rangban.1613-ban kinevezték még Brixen püspökévé is. Mivel Károly József herceg-püspöki rezidenciáját asziléziaiNeisse (a Neissei Grófság székhelyén) városában rendezte be, a Brixeni Püspökség igazgatására egy püspöki adminisztrátort rendeltek ki.
Az újdonsült herceg-püspököt csak évekkel kinevezése után,1615-ben szentelték pappá, és 1619-ben szentelték püspökké, mivel a korábbi püspökké választások időpontjaiban még nem érte el a felszenteléshez előírt életkort.
Ugyanebben az évben,1619-ben megválasztották aNémet Lovagrendnagymesterévé, az előző évben elhunyt unokafivére,III. Miksa főherceg, Tirol hercegesített grófja utódaként.
Breslaui püspökségének átvételekor (1608-ban) Károly főherceg számára egy mélyen hívő katolikus személy számára visszatetsző politikai és vallási körülményekkel szembesült Sziléziában. Az ekkor uralkodóII. Rudolf császár, aki szintén Károly József unokafivére volt,1609.július 9-énfelséglevelet bocsátott ki, melyben biztosította a vallásszabadságot aCseh Királyság területén. Ennek érvénye kiterjedt a sziléziai evangélikus fejedelmekre és rendekre is. Károly József herceg-püspök erélyesen tiltakozott felséges unokabátyjánál emiatt, de sikertelenül. Méltóságán újabb csorba esett a tartományi elöljáró(Landeshauptmann) megválasztásakor, mert a sziléziai rendek – az addigi szokástól eltérve – nem a herceg-püspöknek adták ezt a méltóságot, hanem hanemAdam Wenzelnek,Teschen hercegének. 1609 karácsonyán Wenzel a sziléziai rendek közül elsőként tért át katolicizmusra (áttérését 16010 tavaszáig titokban tartották).[1] A sziléziai fejedelmi gyűlésben(Fürstentag) csupán Károly József püspök és Adam Wenzel herceg, a tartományi elöljáró voltak katolikusok. A herceg azután a püspök erős támasza lett az sziléziaiellenreformáció könyörtelen végrehajtásában.
1619-ben, aharmincéves háború kitörése után a sziléziai rendek a protestánsV. Frigyes pfalzi választófejedelmet ismerték el Csehország királyának. Károly főhercegNeissében nem érezhette magát biztonságban, ezért először sógorához,III. (Vasa) Zsigmond lengyel királyhoz menekült, majd saját (másik) püspökségébe, a tiroliBrixenbe utazott. A protestáns cseh rendekfehérhegyi veresége (1620) után a főherceg ismét visszatért Neissébe, itt1622-ben egyjezsuita gimnáziumot alapított(Gymnasium Carolinum). Egyetemet és konviktust (diákotthont) is tervezett alapítani a városban, de erre 1624-ben bekövetkezett halála miatt nem került sor.
Bátyja,II. Ferdinánd császár neki adományozta aGlatzi Grófságot, amely a cseh korona hűbérbirtoka volt. A császár az adományozást már1621.október 1-jén megtette, amikor a grófság még a protestáns felkelők oldalán dacolt a császáriakkal. A császári csapatok1622.október 28-án bevonultak a grófságba. Novemberben Károly főherceg fogadta a rendek hódolatát, és átadta a tartomány igazgatását az általa kijelölt elöljárónak, Philipp Rudolf von Liechtenstein-Kastelkorn grófnak. Ezután erőteljesen nekilátott a grófság rekatolizálásának, ahogy korábban Neissében is tette. Az evangélikus prédikátorokat és tanítókat elűzte, a protestáns nemeseket, városokat és a harmadik rend kiváltságos tagjait(Freirichter-eket) birtokelkobzással büntette. A fennhatósága alá került tartományok protestáns alattvalóinak választás elé állította: vagy áttérnek katolikusnak, vagy elhagyják az országot.
1624-ben Károly főhercegIV. Fülöp spanyol király meghívásáraMadridba utazott. Fülöp azt tervezte, Károlyt kinevezi Portugália spanyol alkirályává. Károly főherceg azonban röviddel Madridba érkezése után megbetegedett és még az év decemberének végén meghalt. Testét azEscorial kolostorában helyezték örök nyugalomra. Szívét (még életében kifejezett kívánságának megfelelően) egy aranyozott urnában aneissei Szűz Mária jezsuita templomban helyezték el, ahol minden év november 4-én, Károly főherceg névadójának és védőszentjének,Borromeo Szent Károlynak emléknapján nyilvános megtekintésre bocsátják.
| Előző uralkodó: III. Miksa főherceg | A Német Lovagrend nagymestere 1619 – 1624  | Következő uralkodó: Johann Eustach von Westernach |
