Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Kálmáncsa | |||
 | |||
| Kálmáncsa műemlék temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Barcsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Peperő Rózsa (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7538 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 539 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 12,47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 48,85 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 04′ 03″,k. h. 17° 36′ 41″46.067588888889,17.61133888888946.067589°N 17.611339°EKoordináták:é. sz. 46° 04′ 03″,k. h. 17° 36′ 41″46.067588888889,17.61133888888946.067589°N 17.611339°E | |||
  Kálmáncsa Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
| Kálmáncsa weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazKálmáncsa témájú médiaállományokat. | |||
KálmáncsaközségSomogy vármegyében, aBarcsi járásban.
Szigetvártól északnyugatra,Szulok,Istvándi,Homokszentgyörgy ésMerenye közt fekszik.Zsáktelepülés, mely szilárd burkolatú úton csak nyugati irányból,Szulok felől közelíthető meg, a6623-as útból leágazó 66 161-es úton. Utóbbi végpontja, a kiágazásától számítva közel 11 kilométer után a községhez tartozó, a központtól északkeletre fekvő Lajosházapuszta településrész északi részén található.
Kálmáncsa,középkori nevén Kálmán-Csehi, Kálmán-Király-CsehiÁrpád-kori település. Nevét már1193-ban említette oklevél. Ekkor aGyőr nemzetségbeli Mór mosoni ispánt is a környék birtokosaként említették.1280-ban mint a segösdi kerülethez tartozó királyi birtok volt említve. Ekkor kaptaKun Erzsébet magyar királynétól Panyit fia Jakab, de a királyné néhány év múlva megfosztotta őt itteni birtokaitól. Ezután Panyit fia a helységre támadt és földig lerombolta azt. A királyné később mégis megbocsátott neki és1288-ban visszaadta Csehit, majd1298-banIII. András magyar király is megerősítette Jakab mestert Csehi birtokában. Később ismét a segösdi királyi uradalom tartozékai között volt említve.
1327-ben, mikorI. Károly király, mikor László fia eljegyezteJános cseh király leányát, Annát, nászajándékul Csehit kötötte le neki.1395-ben Marczali Dénes nyerte adományul. Ekkor márvárosi kiváltságokat élvezett.1455-ben már említették Szent Szűz tiszteletére szentelt templomát,1480-ban pedig Mindenszentek tiszteletére szentelt temploma volt említve.1474-ben Marczali László és neje, Báthori Kató, örökösödési szerződésbenBáthori Istvánnak és testvéreinek vallották be.1495-ben aBáthori család nyerte adományulII. Ulászló királytól.1536-ban Pekry Lajos,1550-benBáthori András volt a birtokosa.
Az1554 évitörök kincstári fejadólajstrom feljegyzései szerint a város a következő részekből állt: Filep-utcai városrész 35 házzal, nagyutcai városrész 24 házzal, érsekutcai városrész 17 házzal, kisutcai városrész 10 házzal, Patacsi-utcai városrész 16 házzal, gyöngyösutcai városrész 10 házzal.1565-1566-ban 160, öt évvel később;1571-ben pedig 220 házat írtak benne össze.1598-1599-ben Nádasdy birtok; Nádasdy Ferenc volt a földesura.1660-ban a pannonhalmidézsmaváltságjegyzék szerintSzent György várának tartozéka volt.1677-benI. Lipót király Széchenyi György kalocsai érseknek adományozta. Az1715-ös összeíráskor már csak 13 háztartása volt és grófSzéchenyi Zsigmondé, a20. század elején pedig grófSzéchenyi István és László volt a birtokosa.1891-ben aSzéchenyi család; gróf Széchenyi Imre építtette az itt álló kastélyt is.
A20. század elejénSomogy vármegye Barcsi járásához tartozott.
1910-ben 1410 lakosából 1399 magyar, 8 német volt. Ebből 685 római katolikus, 709 református, 12 izraelita volt.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 654 | 638 | 631 | 566 | 515 | 524 | 526 | 539 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 8,9% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,5% németnek mondta magát (17,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,8%, református 13,2%, felekezet nélküli 9,8% (23,7% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 81,7%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% cigánynak, 1,9% németnek, 0,6% szlovénnek, 0,2% szlováknak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,5% volt római katolikus, 9,1% református, 0,6% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 8% felekezeten kívüli (45,6% nem válaszolt).[12]
