Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Kálmán Kata | |
| Született | 1909.április 25.[1][2] Korpona |
| Elhunyt | 1978.március 31.(68 évesen)[2][3] Budapest[4] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Hevesy Iván |
| Foglalkozása | fotográfus |
| Kitüntetései | Balázs Béla-díj(1969) |
| Sírhelye | Farkasréti temető(CC-732. fülke)[5][6] |
Kálmán Kata (Korpona,1909.április 25. –Budapest,1978.március 31.)Balázs Béla-díjas fotóművész, a magyar szociofotó kiemelkedő alakja.
ASelmecbánya mellettiKorponán született. Apja dr. Kálmán Gyula, ügyvéd, városi tiszti főügyész, anyja Goldberg Margit (1889–1932).[7] Anyai nagyszülei Goldberg Ignác (1854–1943)[8] és Beutum Regina (1867–1946)[9] voltak. 1919-ben a család a maiMagyarország területére költözött. Középiskolai tanulmányátKomáromban kezdte, de már a budapesti Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban érettségizett. 1927-től Klára testvérével együttMadzsar Alice torna- és mozdulatművészeti stúdiójában tanult. Itt ismerkedett meg a film- és művészettörténész szakíróHevesy Ivánnal, akihez 1929-ben feleségül ment.[10] Hevesy tanította meg fényképezni.
1931-től az új tárgyias portréfelfogás szellemében parasztokat, munkásokat, koldusokat kezdett fotózni. Már 1931-ben elkészítette aKenyérevő gyermek című, azóta is legismertebb, emblematikus fotóját. A kép a Német Kommunista Párt 1932-es választási plakátján is szerepelt, és mind a mai napig felhasználják különböző gyermekjóléti alapítványok. 1935-ben elnyerte a Milánói Fotóművészeti Triennálé aranyérmét. Ebből a korszakból származnak ismertBartók ésMóricz portréi.
A képeket végül Hevesy tanácsára albumba rendezte, amelynek előszavátMóricz Zsigmond írta. ACserépfalvi Könyvkiadó nem mert csak fotókból álló kötetet megjelentetni, ezért felkértékBoldizsár Ivánt, hogy írjon a fotókhoz elemzéseket. A Móricz-előszót, 24 szocioportrét és BoldizsárÍrott képek című elemzését tartalmazóTiborc album végül1937 karácsonyára jelent meg. A kötet szinte csak elismerő sajtóvisszhangot kapott, és a magyarországi népi szociográfiai mozgalom egyik fontos mérföldkövévé vált.
1940-benSzemtől szemben címmel újabb "fényképes könyvet" jelentetett meg aKelet Népe kiadásában. A kötetben a Tiborc albumból kimaradt képek szerepeltek néhány újabb felvétellel kiegészítve. A népi írók mozgalma azonban eddigre túl volt a csúcsponton, így az album jóval kisebb visszhangot váltott ki. Még két kötet kiadását tervezte: aPesti nép és aCigányok album azonban a háború, majd a kommunista rendszer ideológiai cenzúrája miatt soha nem jött létre.
1955-ben jelent megTiborc új arca című kötete, amelybenMihályfi Ernő ösztönzésére a Tiborc album még élő szereplőit és leszármazottait mutatja be. Az album az eredeti Móricz-előszó mellettMóricz VirágTizennyolc év után című írását is tartalmazza. Kálmán Kata akkor aMagyar Fotó Állami Vállalatnál dolgozott, később aTudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) fotósa lett.
1960-tól 1965 elejéig aKépzőművészeti Kiadó, ezt követően aCorvina Kiadó fotográfiai könyveinek szerkesztője volt. 1958-ban részt vett aMagyar Fotóművészek Szövetségének megalapításában, az elnökségnek is tagja lett. Az ő nevéhez fűződik a Corvinánál elindítottFotóművészeti kiskönyvtár sorozat. 1978-ban bekövetkezett halála után adták ki a sorozat róla szóló, utolsó kötetét.Kálmán Kata 1960-ban elnyerte aNemzetközi Fotóművész Szövetség kitüntetését, 1969-benBalázs Béla-díjas, 1976-banérdemes művész lett. Megmaradt fotóinak többségét aMagyar Fotográfiai Múzeum őrzi.
Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap