Ajogállam olyanállam, amely elismeri és betartja a nemzetközi és hazaiemberi jogok és konvenciók hatályát és érvényességét, és saját működését is ezeknek rendeli alá.[1]
Ajogállamiság mint követelmény a legáltalánosabb értelemben a közhatalomjognak való alávetettségét jelenti. Az a mechanizmus, folyamat, gyakorlat vagy norma, amely támogatja minden állampolgár törvény előtti egyenlőségét és általában véve megakadályozza ahatalom önkényes felhasználását.[2] Az önkény adespotizmus, azabszolutizmus, atekintélyelvűség és atotalitarianizmus különféle formáira jellemző.[2]
Az angolszász politikai rendszerben ajoguralom[3] kifejezés használatos, ami azt fejezi ki, hogy a hatalommal felruházott emberek sem állnak ajog felett.
Magyarország Alaptörvénye szerint„Magyarország független, demokratikus jogállam”,[4] de jogvédő és nemzetközi szervezetek alapján a2010-es években Magyarországon romlott a jogállamiság,[5][6]2020-ban az ország a közép-és nyugat-európai régióban az utolsó helyen áll.[7]
Önálló és független hatalmi ágak működnek egymásfékeiként és ellensúlyaként (A hatalmi ágak szétválasztása).Montesquieu szerint a hatalom elfajulásának csak hatalom vethet gátat, így érvelése szerint a törvényhozó (országgyűlés), a végrehajtó (kormány) és az igazságszolgáltató (bíróságok) hatalmi ágakat legalább szét kell választani.
Senkinek nincs abszolút hatalma még informális utakon sem.Platón szerint abszolút hatalmat még erényes embernek sem szabad adni.[8]Lord Acton szerint "A hatalom megront, a teljhatalom teljesen megront".
Az önkényes döntésekkel szemben a jogszabályokkal összhangban álló döntések születnek.
Abíróságok előtt és a törvények előtt minden ember egyenlő.
Azalkotmány az emberi jogokból származtatható, és ezek kikényszerítése a bíróságok feladata.
A hatalommal felruházott emberek sem állnak ajog felett.
Ajoguralom fogalma az amerikai forradalom egyik vívmánya.Thomas Paine az 1776-osCommon Sense-ben így ír erről: "Ahogy az abszolút kormányzatokban a Király a törvény, úgy a szabad országokban a törvénynek KELL a Királynak lennie; más uralkodó nem lehet".[9]
Ajoguralom fogalma azEgyesült Államokban összefonódott a hatalmi ágak elválasztásának elvével. Ajogalkotás, a jogalkalmazás és az igazságszolgáltatás szétválasztását először aMassachusetts alkotmánya mondta ki 1780-ban a joguralommal összefüggésben: a hatalmi ágak képviselői nem vehetik át egymás hatalmát, és nem helyezkedhetnek a törvény uralma fölé. Ezt az elvet1803-ban a Legfelsőbb Bíróság magáévá tette és ennek révén az amerikai alkotmányosság része lett.
A jogállam kifejezést (németül)Robert von Mohl jogászprofesszor, az 1848-as német nemzetgyűlés tagja is használta az állami szervek, elsősorban arendőrség önkényének ellenálló jogrendre. Mohl az amerikai alkotmányosság vívmányait kívánta a német államjogba átültetni. A jogállamiság fogalma amásodik világháborút követően kapott különös hangsúlyt, a weimari demokrácia csődjével kapcsolatban.Adolf Hitler választásokon elnyert hatalma ugyanis bebizonyította, hogy a demokrácia önmagában nem jelent garanciát a jog érvényesülésére, mert elképzelhető, hogy a mindenkori többség korlátozza a kisebbségek jogait, vagy olyan embereket emel hatalomba, akik a jog fölé lépnek.
AzEurópai Unió nagy gondot fordít annak biztosítására, hogy bármely EU tagállam megfeleljen egy sor alapvető kritériumnak: a demokratikus rendszerei megfelelőek legyenek, igazságszolgáltatása független, hatóságai tiszteletben tartsák a jogállamiságot és a politikai és emberi szabadságjogokat.
A 2010-es években és 2020-ban is lesújtó jelentés érkezett Brüsszelből a magyar jogállamiságról.[10][11] Az amerikai központúFreedom House, amely szintén ademokrácia helyzetének kutatásával foglalkozik, leminősítette Magyarországot.[12]
Sajtószabadság - egyre inkább egyoldalúvá válik a tájékoztatás az országban és aggasztó fejlemény a megyei napilapok, továbbá internetes portálok beolvasztása aKESMA-ba, a Fidesz vezette médiabirodalomba. Példaként említik 2020-ban azindex.hu vezetőjének leváltását, illetve azorigo.hu feletti korábbi hatalomátvételt is.[14] A kormány politikai befolyást gyakorol a médiára. AMédiatanács nem működik független szervként, nincs biztosítva, hogy döntéseit politikai érdekektől mentesen hozza meg, ugyanis a tagok mindegyikét a kormány jelölte ki.[11] A kormányhoz közeli emberek az évek során felvásárolták a kiadókat, és a szerkesztőségeket kormányszócsövekké változtatták. Ez vonatkozik többek között az összes megyei napilapra,[15] továbbá aköztévére (M1),[16] aTV2-re[14] és számos országos rádióra.[17][18] A2010-es évek végén tizennégy „közszolgálati” műsorszolgáltató volt a „kormánypárti” csatornák között.[19]
ARiporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet jelentésében Magyarország sajtószabadság tekintetében2010-től2019 közepéig 180 ország közül 50 helyet csúszott lejjebb.[20]
Korrupció - Bár a korrupcióra vonatkozó alapvető szabályok jók, a magasabb szinten elkövetett bűncselekmények gyakran nincsenek felderítve, a nyomozás többnyire csak az alacsonyabb beosztású hivatalnokokat érinti. Az állami és cégvezetők közötti kapcsolatok nincsenek megfelelően kezelve. Magas szinten elkövetett korrupciós ügyeket nagyon korlátozott mértékben vonnakbüntetőeljárás alá, feléjük az utóbbi években nem is indult büntetőeljárás.[11]
AzEurópai Csalás Elleni Hivatal 2021-es jelentése alapján 2016-tól Magyarország vezeti az uniós pénzekkel történő csalások listáját.[21]
Hiányos alobbitevékenység szabályozása, és nincsenek olyan szabályok, amelyek hatékonyan szabályoznák.
Azigazságszolgáltatás függetlensége - Azügyészség működésének függetlensége, aKúria bíróinak kinevezése és azOrszágos Bírói Hivatal elnökének ellenőrzése kapcsán vannak gondok. Mindhárom esetben az intézmények feletti politikai befolyás jelenti a problémát.
Fékek és ellensúlyok - a kormány működését ellenőrző intézmények kapcsán a magyar jogszabályok előkészítését nem előzik meg érdemi hatásvizsgálatok és egyeztetések, ilyeneket legfeljebb formalitásként folytat le a kormányzat.
AzEurópai Bizottság 2021-es jelentése minden vizsgált területen súlyos, a jogállamiságot veszélyeztető problémákat azonosított az országban.[22] A jelentésben foglalt ajánlások túlnyomó többségét Magyarország 2022-ben sem hajtotta végre, amit a 2023. július 5-én nyilvánosságra hozott 2022-es jelentés is megállapít.[23]
A németBTI, amely ademokrácia alapján elemzi az országokat, 2022-ben a következő jelentést adta ki Magyarországról:
Általános gyakorlattá vált ajogalkotási aktusok önkényes módosítása, a törvények egyéni igényekhez igazítása. A magyar szabályozás általában nem korlátozza a kormány hatalmát, hanem annak eszközeként szolgál. Ezt illusztrálják azok a tények, hogy azalkotmányt 2012 óta többször is módosították.[24]
Magyarországon történik a legtöbb, egyetlen ajánlattevővel zajlóközbeszerzési eljárás az EU-ban. 2021 januárjában azEurópai Bizottság arra kérte Magyarországot, hogy szisztematikusan reformálja megközbeszerzési jogszabályait és gyakorlatát, mivel ezek a szervezett politikaikorrupció eszközeiként szolgálnak.[24]
A kormány befolyásolja, hogy a hivatali korrupciós eseteket kivizsgálják-e, és melyeket. Az egykori Fidesz politikus,Polt Péter legfőbb ügyészen keresztül folytatott politikai ellenőrzés eredményeként nem történt komoly nyomozás a Fidesz magas rangú politikusainak vagy társoligarcháinak közreműködésével járó korrupciós ügyekben.[24]
AFreedom House 2022-es jelentése a »részben szabad« kategóriába sorolta az országot.[25] A jelentés alapján a kormánypárt olyanalkotmányos és jogi változtatásokat hajtott végre, amelyek lehetővé tették számára, hogy megszilárdítsa az ország addig független intézményei, köztük azigazságszolgáltatás feletti ellenőrzést.[25]
Akorrupció továbbra is probléma Magyarországon, és a magas szintű kormányzati korrupció eseteit nem vizsgálják ki megfelelően.[25] Az ügyészek a probléma súlyossága ellenére is vonakodtak kivizsgálni azokat a régóta fennálló vádakat, amelyek azEU által folyósított fejlesztési támogatásokkal való visszaélésekkel kapcsolatosak.[25] A Fidesz széles körű ellenőrzést alakított ki az ellenőrző és nyomozó szervek, köztük azÁSZ felett is.[25]
Bár az alkotmány védi a sajtószabadságot, a gyakorlatban a Fidesz a médiaszabályozást átpolitizáló jogszabályokkal aláásta ezt a garanciát.[25] Míg léteznek magán, ellenzékimédiumok, az országos, regionális és helyi médiát egyre inkább a kormányzati médiumok uralják, amelyeket gyakran használnak fel a politikai ellenzékrágalmazására és hamis vádak kiemelésére.[25] A szponzorálás és a kormányzati reklámok a kormányzati médiumokat részesítik előnyben, így a független és kormánykritikus médiumok pénzügyileg bizonytalan helyzetbe kerülnek.[25]
A Fidesz kormánykoalíciója és szövetségesei kritikus sajtóorgánumok bezárásán vagy megszerzésén dolgoztak.[25] Különösen súlyos csapást mért a média sokszínűségére Magyarország legnagyobb független napilapjának, aNépszabadságnak a 2016-os bezárása. 2018 végén mintegy 470 médiumot vontak be aKözép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) alá,[25] amelyet a kormánypárt apropagandacéljaira használ fel.[26] 2020-ban az ország legnagyobb független hírügynöksége, azindex is a kormányzati erők kezébe került.[25]
Sérült az elmúlt években az egyetemi és tudományos élet szabadsága, azáltal, hogy elvették az egyetemek autonómiáját és korlátozzák a kutatói szabadságot (ld.FreeSZFE).[27] Ezek helyreállítása a jogállamisági mechanizmusban is megfogalmazott feltétel, többek között az Erasmus-ösztöndíjak 2023-as befagyasztása is ehhez köthető. A civil szervezetek elleni törvények (pl.Stop Soros), megfélemlítő gesztusok (pl. szuverenitásvédelmi törvény) és támadások[27] is rendre visszatérnek kritikaként az Európai Bizottság által évről évre kiadott jogállamisági jelentésekben.[28]
Gneist, Rudolf: A jogi állam. Varga Zs. András bevezető tanulmányával. Sorozatszerkesztők:PatyiAndrás -Trócsányi László. Államtudományi klasszikusok 6. Budapest, 2017. xxxv., 275. Dialóg Campus. /Előtanulmány: Varga Zs. András: Eszmény és valóság. Rudolf Gneist jogállamfelfogása. v-xxv. Szerzői életrajz:Koi Gyula: Rudolf Gneist élete és művei. xxvii-xxxv./ (ISBN 9786155889561)[1]Archiválva2019. december 21-i dátummal aWayback Machine-ben
