Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Joachim von Ribbentrop

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2024. március 24.

Pontosságellenőrzött

Joachim von Ribbentrop
Londoni német nagykövet
Hivatali idő
1936 – 1938
ÁllamfőAdolf Hitler
ElődLeopold von Hoesch
UtódHerbert von Dirksen
ANémet Birodalom külügyminisztere
Harmadik Birodalom
Hivatali idő
1938.február 4. – 1945.április 30.
KancellárAdolf Hitler
ElődKonstantin von Neurath
UtódArthur Seyß-Inquart
Katonai pályafutása
Csatáimásodik világháború

Született1893.április 30.
Wesel, Német Birodalom
Elhunyt1946.október 16. (53 évesen)
Nürnberg,Németország
SírhelyWenzbach
PártNSDAP

SzüleiJohanne Sophie Hertwig
Richard Ribbentrop
HázastársaAnna Elisabeth Henkell (1920)
Gyermekei
  • Rudolf von Ribbentrop
  • Bettina von Ribbentrop
  • Ursula von Ribbentrop
  • Adolf Richard von Ribbentrop
  • Barthold von Ribbentrop
Foglalkozásüzletember, politikus, diplomata
IskoláiLycée Fabert
Halál okaakasztás

Díjak
  • Katolikus Izabella-rend nagykeresztje aranylánccal(1939)
  • NSDAP arany párt jelvénye
  • Iron Cross 2nd Class
  • Német Sasrend(1938)
  • Order of the Most Holy Annunciation(1939)
  • Knight Grand Cross of the Order of Saints Maurice and Lazarus
  • Knight grand cross of the order of the crown of Italy
  • Grand Cross with Collar of the Order of the White Rose of Finland(1942. január 26.)
  • Magyar Királyi Szent István-rend
  • Katolikus Izabella-rend
  • Imperial Order of the Yoke and Arrows
  • National Order of Merit Carlos Manuel de Céspedes
  • Honour Chevron for the Old Guard(nem ismert, 1934. február)
  • Danzig Cross 1st Class(nem ismert, 1939. október 24.)
  • Cirill és Metód Érdemrend(1940)
  • German Olympic Decoration 1st Class(nem ismert, 1936. február)

Joachim von Ribbentrop aláírása
Joachim von Ribbentrop aláírása
AWikimédia Commons tartalmazJoachim von Ribbentrop témájú médiaállományokat.

Ullrich Friedrich Willy Joachim von Ribbentrop (Wesel,1893.április 30.Nürnberg,1946.október 16.) aNemzetiszocialista Német Munkáspárt befolyásos politikusa, továbbá1938 és1945 közöttbirodalmikülügyminiszter volt.

Von Ribbentropot mintháborús bűnöst a legfőbb háborús bűnösök ellen folytatottnürnbergi perben aNemzetközi Katonai Bíróság 1946.október 1-jén hirdetett ítéletében kötél általi halálra ítélte. Az ítélet végrehajtására 1946. október 16-án került sor.

Családja

[szerkesztés]

Richard Ullrich Friedrich Wilhelm Ribbentrop főhadnagy és Johanne Sophie Hertwig gyermeke volt. Nagynénje, Gertrud von Ribbentrop1925.május 25-én adoptálta, akinek apja, Karl von Ribbentrop1884-ben nemesi címet kapott. Ettől kezdve használta a von Ribbentrop nevet.

1920.július 5-énWiesbadenben feleségül vette Anna Elisabeth Henkellt, a pezsgőgyárosOtto Henkell lányát. Ekkor von Ribbentrop Otto Henkellberlini képviseletét látta el. A házaspárnak öt gyermeke született:

Élete a második világháborúig

[szerkesztés]

1908 és1914 között sokat tartózkodott külföldön.1910 és 1914 közöttKanadában élt, ahová, mint egy importvállalat tulajdonosa, bort importáltNémetországból, valamint 1914-ben egyműkorcsolya-csapat tagja volt. Megtanultangolul ésfranciául. Mikor kitört azelső világháború, otthagyta Kanadát, hogy német oldalon harcoljon. A háború folyamán megkapta az I. osztályúVaskeresztet, valamint kinevezték főhadnaggyá. A front után akonstantinápolyi német nagykövetségre helyezték.

Miután1932-ben megismerkedettAdolf Hitlerrel, belépett azNemzetiszocialista Német Munkáspártba. Adolf Hitler iránti csodálata miatt, felhasználva üzleti kapcsolatait, 1932 folyamán kapcsolatot teremtett Hitler és befolyásos német személyiségek között. Ezek a kapcsolatok lehetővé tették, hogy Hitler1933-ban nagyobb ellenállás nélkül ragadja magához a hatalmat. Von Ribbentrop nem volt tagja az 1933-ban alakultHitler-kabinetnek, aNémet Külügyminisztérium eredetileg anemzetiszocialista elképzelések szerintAlfred Rosenberg, az NSDAP külügyi osztályát vezető ideológus számára volt fenntartva. Mivel a Külügyminisztériumra akonzervatívok is igényt tartottak, megállapodás szerint a hivatal aPapen és aSchleicher-kormány külügyminisztere,Konstantin von Neurath irányítása alá került. Von Ribbentropot1934-ben kinevezték a birodalmi kormány külpolitikai tanácsadójává, valamint leszerelési megbízottjává.1935 júniusától aHarmadik Birodalom meghatalmazott nagykövete volt. Ebben a tisztségében érte el anémet–brit flottaegyezmény aláírását. Egy évvel később aláírásra került Németország ésJapán között azAntikomintern paktum.1936-ban átvette aLondoni Német Nagykövetség vezetését.

1938-ban aFritsch–Blomberg-botrány nyomán von Ribbentropot nevezték ki birodalmi külügyminiszterré, von Neurath helyére. (Von Neurath részt vett egy titkos ülésen, aholBlomberg birodalmi hadügyminiszterrel ésWerner von Fritsch vezérkari főnökkel kritizálták Adolf Hitler háborús terveit. A három kritikus nemsokára kiszorult a hivatalából.)

A háború

[szerkesztés]

Miután a Német Birodalom1939 márciusában kibővültCsehországgal, von Ribbentrop megpróbált egy szövetséget kialkudniNagy-Britannia, aSzovjetunió és Németország között. Ugyanezen év áprilisától egy tárgyalássorozatot folytatott szovjet kollégájával,Vjacseszlav Molotovval, amelynek eredménye aLengyelország sorsát megpecsételő,1939.augusztus 23-án aláírtMolotov–Ribbentrop-paktum lett.

Néhány nappal szeptember 1-je,Lengyelország lerohanása után a Szovjetunió is megkezdte az előretörést Lengyelország keleti felén.

Miután szertefoszlottak a reményei egy Angliával kötött békéről, Németország megszálltaNyugat-Európát.

1945 után

[szerkesztés]

A második világháború befejezése után anürnbergi bíróság összeesküvés, béke elleni bűntettek, háborús bűntettek ésemberiesség elleni bűntettek miatt folytatott eljárást. A vádlottak padján töltött 218 ülésnap alatt megbánást nem tanúsított. A bíróság minden vádpontban bűnösnek találta, és 1946. október 1-jén hirdetett ítéletében kötél általi halálra ítélte. Az ítéletet 1946. október 16-ánJohn C. Woods hajtotta végre. Kilenc halálraítélt társa előtt elsőként végezték ki 1 óra 12 perckor. Könyvét,London és Moszkva között címmel, hét évvel halála után felesége adta ki.

Művei magyarul

[szerkesztés]
  • Von Ribbentrop Danzigi beszéde 1939. október 24-én; s.n., s.l., 1939
  • A német birodalmi kormánynak a dán és norvég kormányhoz intézett emlékirata /Von Falkenhorst felhívása Norvégia és Dánia hadseregéhez és lakosságához /Von Ribbentrop nyilatkozata; Stádium Ny., Bp., 1940
  • Európa szabadságharca. Ribbentrop beszéde 1941. nov. 26-án Berlinben; Centrum Ny., Bp., 1941
  • Hitler, Göring, Ribbentrop beszédei a negyedik háborús tél küszöbén; Centrum, Bp., 1942
  • Az idő a háromhatalmi egyezmény rendet teremtő hatalmai számára dolgozik; s.n., s.l., 1942
  • Az Európa-Keletázsia Szövetség megingathatatlan!; Centrum, Bp., 1944

Források

[szerkesztés]

Joachim von Ribbentrop. (Hozzáférés: 2021. december 17.)

Irodalom

[szerkesztés]
  • Sigmund, Anna Maria:A nácik asszonyai III.; ford. Kornya István; Európa Könyvkiadó, Budapest, 2008,ISBN 978-963-07-8616-4

További információk

[szerkesztés]
Szervezetek
Események
Ideológia
Fajelmélet
Jelképek
Vezetők
Kormányok
Németországon kívül
Anürnbergi per vádlottjai
Halálraítéltek
Börtönbüntetésre ítéltek
Felmentett
Nem ítélkeztek felette
  • 1 Távollétében ítélték el.
  • 2 Betegség miatt nem vett részt a tárgyaláson.
  • 3 Öngyilkos lett a vádirat átvétele után.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Joachim_von_Ribbentrop&oldid=27001918
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp