Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk a Petrinya községben fekvő Jošavica településről szól. Hasonló címmel lásd még:Jošavica (egyértelműsítő lap). |
| Jošavica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Petrinya |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44231 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 62 fő(2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 362 m |
| Terület | 8,40 km² |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 19′ 35″,k. h. 16° 21′ 40″45.326388888889,16.36111111111145.326389°N 16.361111°EKoordináták:é. sz. 45° 19′ 35″,k. h. 16° 21′ 40″45.326388888889,16.36111111111145.326389°N 16.361111°E | |
 | |
Jošavica faluHorvátországban,Sziszek-Monoszló megyében. KözigazgatásilagPetrinyához tartozik.
Sziszek városától légvonalban 18, közúton 27 km-re délre, községközpontjától légvonalban 15, közúton 20 km-re délkeletre aBáni végvidék középső részén, aZrinyi-hegység északi oldalán, a 30-as számú főúttól keletre, a Joševica-patak melletti magaslaton fekszik.
Jošavicán már a török uralom idején is éltek pravoszláv családok.1683 és1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza.1697 körül a Turopolje, Jasenovac, Ivanić, Dubrava, Posavina és Polonja vidékéről katolikus horvát lakosságtelepült le itt. Őket a18. században több hullámban a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok követték, akik idővel újra többségbe kerültek. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban.1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), melykatonai határőrvidék része lett.1745-ben megalakult aPetrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. A pravoszláv parókia anyakönyveit1777 óta vezetik. A falu első temploma egy a 18. században épített fatemplom volt, melyet a 19. században lebontottak és kőből új templomot építettek a helyére.
A település1773-banaz első katonai felmérés térképén még„Josevicza” alakban szerepel. A katonai határőrvidék megszűnése utánZágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 585, 1910-ben 1004 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra.1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd későbbJugoszlávia része lett. Amásodik világháború idején aFüggetlen Horvát Állam része volt, de lakossága fellázadt a fasiszta hatalom ellen. Sokan csatlakoztak a partizán egységekhez. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 98%-a szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakossága aKrajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A falut 1995. augusztus 6-án aVihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 84 lakosa volt.
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 585 | 682 | 743 | 850 | 908 | 1.004 | 893 | 981 | 672 | 661 | 641 | 555 | 501 | 432 | 82 | 84 |
Szent György vértanú tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma[4] a19. században épült. Amásodik világháború során súlyosan megsérült, és csak 1968-ban építették újjá. Jelenleg is eléggé rossz állapotban áll, tetőzete több helyen beszakadt. A kulturális minisztérium biztosított pénzösszeget a helyreállítási munkálatokra. Felújítása megkezdődött. Egyhajós épület félköríves szentéllyel, félköríves ablakokkal. A harangtorony a homlokzat felett áll, tetején díszes toronysisakkal.
