Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Hasonló cikkcímek és megnevezések:Jendrassik Jenő (egyértelműsítő lap). |
| Jendrassik Jenő | |
 | |
| Született | 1824.november 18. Kapnikbánya |
| Elhunyt | 1891.március 31. (66 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | |
| Foglalkozása | orvos, fiziológus, biofizikus, egyetemi oktató |
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert(jobb oldali fasírboltok (J-268)) |
 AWikimédia Commons tartalmazJendrassik Jenő témájú médiaállományokat. | |
Jendrassik Jenő (nevének gyakori írásváltozataJendrássik Jenő) (Kapnikbánya,1824.november 18. –Budapest,1891.március 31.) orvos, fiziológus, biofizikus, aMagyar Tudományos Akadémia levelező (1863), majd rendes (1880) tagja.Izomfiziológiai kutatásai révén azorvosi fizika (biofizika) úttörő jelentőségű magyarországi képviselője, a budapestiÉlettani Intézet létrehozója és első vezetője volt.Jendrassik Ernő (1858–1921) orvos, belgyógyász, ideggyógyász ésJendrassik Alfréd (1866–1932) építész apja,Jendrassik Loránd (1896–1970) orvos, fiziológus ésJendrassik György (1898–1954) gépészmérnök, feltaláló nagyapja.
Középiskolai tanulmányait anagybányai minorita gimnáziumban végezte. Apesti egyetemre iratkozott be, ahol matematikát, természettudományokat és filozófiát hallgatott. Bölcsészdoktori oklevelét 1843-ban szerezte meg, de ezt követően még két évig, 1845-ig jogi tanfolyamot végzett az egyetemen. 1847-től aBécsi Egyetemen végzett orvosi tanulmányokat, s orvosi oklevelét végül 1853-ban vehette kézbe. Két éven keresztül műtőorvosi gyakorlatot végzett abécsi közkórházban, majd 1855-ben megszerezte sebész- és műtőorvosi oklevelét is. Ezt követően 1857-ig a Bécsi EgyetemenErnst Wilhelm von Brücke, illetveLipcsébenCarl Ludwig laboratóriumában végzett élettani kísérleteket. Időközben kutatásait megszakítva 1855-ben rövid időre hazatért, és akolerajárványErdélybe kirendelt orvosaként tevékenykedett. 1857-ben meghívták akolozsvári tudományegyetem Orvos-sebészi Tanintézetébe, ahol 1860-ig az élettan, gyógyszerészet, kórtan, törvényszéki orvostan és leíró bonctan tanára volt.
1860-ban apesti tudományegyetemen nevezték ki az élettan nyilvános rendes tanárává, s egészen haláláig az intézményben oktatott. 1876-tól az általa létrehozott egyetemi Élettani Intézetet is vezette. A fiziológia mellett 1871–1878 között az orvosi fizika tárgykörben is előadott, emellett 1867–1869-ben az orvostudományi kar dékánja, 1882–1883-ban az egyetem rektora volt.
Szakterülete elsősorban azizmokfiziológiája volt, az orvosi fizika – mai kifejezéssel élvebiofizika – tudományának úttörő jelentőségű, első magyarországi művelőjeként és egyetemi tanáraként ismert. Behatóan tanulmányozta az izmok élettanát, s főként abordaközi izmok összehangolt működését, kémiai-fizikai folyamatait és az izmokingerelhetőségét, azaz azizomelektromosságot. Vizsgálatai során az izomműködést mágneses és elektromos folyamatok eredményeként értelmezte. Emellett foglalkozott ahallás és alátás fiziológiájával, több eljárást dolgozott ki aszemmozgás mérésére. Az 1870-es évekbenEötvös Loránddal együtt lefordítottaHermann Ludwig von Helmholtz alapvető jelentőségű,szemészeti-élettani munkáját(Népszerű tudományos előadások, Budapest, 1874), s ennek során jelentősen hozzájárult a magyar élettani szaknyelv megalapozásához (az általa bevezetett kifejezések közül néhány:recehártya, sugárizom, ingerületi állapot).
1873–1876 között elképzelései alapján és irányítása alatt hozták létre és szerelték fel a világ akkor legkorszerűbbjei közé tartozó budapesti egyetemiÉlettani Intézetet. Nevéhez fűződik több élettani mérőműszer, orvostechnikai berendezés kifejlesztése és bevezetése, mint amilyen például az izom–ideg kapcsolatot regisztráló Jendrassik-félemiográf volt. Tevékenyen részt vett azOrszágos Közegészségügyi Tanács megszervezésében és létrehozásában.
Tudományos eredményei elismeréseként 1863-ban aMagyar Tudományos Akadémia levelező, 1880-ban rendes tagjai közé választották. 1873-tól a harmadosztályúVaskorona-rend birtokosa volt.
Orvostudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap