Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Jeff Lynne | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1947.december 30.(77 éves)[1][2][3] Shard End |
| Pályafutás | |
| Műfajok | rock |
| Hangszer | |
| Hang | tenor |
| Díjak |
|
| Tevékenység |
|
| Kiadók | United Artists Records |
| IPI-névazonosító |
|
| Jeff Lynne weboldala | |
 AWikimédia Commons tartalmazJeff Lynne témájú médiaállományokat. | |
Jeffrey "Jeff" Lynne, (Birmingham,West Midlands,Egyesült Királyság,1947.december 30. –) brit-amerikai rockzenész és producer. Lynne sikeres zenész és lemezkiadó. Részt vett és kiemelkedő szerepet játszott több zenekarban, mint a The Idle Race, The Move, de főképpen azELO-ban. Az Electric Light Orchestra az egyik legsikeresebb zenekar, több mint 150 millió eladott lemezzel. Lynne tagja volt aTraveling Wilburyssupergroupnak,George Harrison,Bob Dylan,Roy Orbison ésTom Petty mellett.
Tinédzser korában, 1963-ban alapította meg a "Rockin' Hellcats" zenekart Robert Readerrel és David Walsh-sal együtt. Az együttes később a "The Handicaps" és a "The Andicaps" nevet viselte, és hetente játszott a Shard End Community Centerben. 1964-ben Lynne egyedül maradt és helyetteseket szerződtetett, de ugyanabban az évben ő is elhagyta a zenekart, hogy helyettesítse Mick Adkins-t a The Chads-ben. 1966-ban Lynne csatlakozott gitárosként a The Nightriders zenekarhoz, amelyik később a The Idle Race nevet vette fel. A nevet Jeff Lynne nagymamája adta, aki azt tartotta, Jeff és zenész társai igazi munkából kellene megéljenek, nem pedig zenélésből. Annak ellenére, hogy a zenekritikusok nagyon jól fogadták őket, a kereskedelmi sikerek elmaradtak.
Két album után 1970-ben elhagyta az együttest és az egyik leghíresebb brit zenekarba aThe Move-ba került, annak frontembere,Roy Wood meghívására. Woodnak és Lynne-nek messzemenő terveik voltak a klasszikus és a rockzene ötvözésére, aBeatlesSgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band albuma és különösen aStrawberry Fields Forever dal hatására. Wood és Lynne létrehozta az Electric Light Orchestra (ELO) zenekart. Az első album után Lynne maradt a zenekar egyetlen vezető tagja és kreatív ereje, amikor Wood elhagyta a zenekart, hogy megalakítsa aWizzard együttest. Lynne meghatározó volt a zenekarban, mint annak zeneszerzője, énekese, szervezője és producere.
Az ELO nagy áttörése 1973-ban történt, aChuck BerryRoll over Beethoven dalánakfeldolgozásával. A dal a Birmingham és Anglián kívül is ismertté tette őket, és akkoriban sokat játszották különböző rádióállomásokon. A dal gyakran volt a záró szám a koncertjeiken és ugyanígy a zenekar újraélesztési kísérleteiben az 1990-es és 2000-es években. Az egyetlen olyan tag, aki az évek során hűséges maradt hozzá, Bev Bevan dobos volt, aki ugyanúgy mint Jeff Lynne az 1950-es és '60-as években Birmingham környékén nőtt fel. A együttes kezdetben 10-12 fős volt, de később 5-6 főre csökkent.
Számos olyan dalt, amelyet Jeff Lynne írt az ELO-nak, ma remekműnek tekintenek azABBA, a Beatles vagy aQueen dalaival egyenértékűnek. Olyan dalokat, mint aHold on tight,Mr. Blue Sky,Turn to stone,Evil Woman,Don't Bring Me Down,Living thing,Strange magic,Do Ya,Last Train to London és aRock 'n' Roll is King ma is játsszák különböző rádióállomásokon főleg Európában és az Egyesült Államokban. Egyéb híres dalok, amit Jeff Lynne írt:Sweet Talking Woman,Confusion,So Serious ésTelephone Line. Lynne több dalt szerzett az 1980-asXanadu filmhez, többek között a címadó dalt amitOlivia Newton-John énekelt és világszerte nagy sláger lett.
Miután az ELO 1986-ban megszűnt, Lynne producerségre összpontosított, s olyan zenészekkel dolgozott, mint Dave Edmunds, George Harrison, Tom Petty, Roy Orbison, Brian Wilson,Del Shannon,Joe Cocker,Ringo Starr ésPaul McCartney. Lynne kapta a megtisztelő megbízást, hogy elkészítse a Beatles 1995-ben kiadott két számát, a "Real Love" és a "Free As A Bird" címűeket.
George Harrisonnal való együttműködés után, mint aCloud Nine (1987) album producere, alakították meg aTraveling Wilburys supergroupot.
1991-ben jelent meg Lynne első szólóalbuma, azArmchair Theater, ami összefoglalja a legutóbbi, producerként szerzett tapasztalatait és az ELO-hoz képest lecsupaszított hangzás jellemzi, de a zene még mindig a központban áll.
2001-ben került kiadásra az ELO új album, aZoom, amin csak Lynne szerepel a zenekarból, kivéve egy számot ahol Richard Tandy játszik. Akárcsak a debütáló szólóalbumán, szinte minden hangszeren Lynne játszik, és az albumot nem hivatalosan a második szólóalbumának nevezik.
Lynne volt a producere George Harrison utolsó albumának, aBrainwashed-nek ami posztumusz 2002-ben jelent meg, valamint a DVD-nek amit aConcert for George emlékkoncertről adtak ki 2003-ban. Ő készítetteTom Petty 2006-ban megjelent "Highway Companion" című albumát, valamint 2009-benRegina SpektorFar című albumát. Jeff Lynne legutóbbi produkciója, azEagles-tag,Joe Walsh legújabb albuma, azAnalog Man volt.
2012. október 8-án bocsátották ki aLong Wave című cover albumát, kilenc dallal, amelyek inspirálták a nevelkedése során. Ugyanakkor ELO-albumként megjelent aMr. Blue Sky – A Very Best Of Electric Light Orchestra című lemez, amely az Electric Light Orchestra néhány legsikeresebb dalainak újrafelvételét tartalmazza. Ezen kívül egy teljesen új szám is van rajta, aPoint of No Return.
2013-ban ismét kiadták Lynne első szólóalbumát azArmchair Theatre-t és aZoom ELO-albumot, új bővített kiadásokban, valamint az "ELO Live!" a tervezett Zoom-turnéról, amelyből csak egy koncert valósult meg (Zoom Tour Live, DVD). Lynne egy új ELO album eredeti anyagával 2016-ban Európa-turnén vett részt. 2017. június 24-én Lynne 60 000 néző előtt a Wembley Stadionban rendezett koncerten, 24 zeneszámot játszott, beleértve aXanadu, aDo Ya és aTwilight dalokat. A koncertről DVD-t és CD-t adtak ki,Wembley or Bust címmel.
Lynne kétszer volt házas: első felesége 1972-1977 között Rosemary Adams (szül. 1942), majd második neje 1979-től Sandi Kapelson, akivel két lánya van, Laura (1979) és Stephanie (1981).
