Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Jean Rhys | |
_with_Mollie_Stoner%2c_Velthams%2c_1970s_B_(cropped).jpg) | |
| Jean Rhys és Mollie Stoner az 1970-es években | |
| Született | Ella Gwendolyn Rees Williams 1890.augusztus 24. Roseau vagyGrand Bay(wd)[1],Brit Leeward-szigetek(wd)[2], mostDominika |
| Elhunyt | 1979.május 14. (88 évesen) Exeter,  Egyesült Királyság |
| Állampolgársága | dominikai közösségi |
| Nemzetisége | Dominikai |
| Házastársa | Jean Lenglet |
| Élettársa | Ford Madox Ford[3] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
 AWikimédia Commons tartalmazJean Rhys témájú médiaállományokat. | |
Jean Rhys, születettElla Gwendolyn Rees Williams (Roseau,1890.augusztus 24. –Exeter,1979.május 14.) brit regényíró, akaribiDominika szigetén született és nőtt fel. 16 éves korától főkéntAngliában élt, ahová tanulmányai miatt küldték. Leginkább aWide Sargasso Sea (1966) című regényéről ismert, amelyetCharlotte BrontëJane Eyre-jének előzményeként írt.[4][5] 1978-ban aBrit Birodalom Rendjének (CBE) parancsnokává nevezték ki írásáért.
Rhys apja, William Rees Williamswalesi orvos volt, anyja, Minna Williams, született Lockhart, harmadik generációsskót dominikai kreol származású. (A „kreol” szót akkoriban széles körben használták a szigeten született személyekre, függetlenül attól, hogyeurópai vagyafrikai származásúak, vagy mindkettő.) Volt egy testvére. Anyja családjának birtoka volt, egykori ültetvénye a szigeten.
Rhys 16 éves koráig Dominikán tanult, amikor isAngliába küldték egy nagynénjéhez, mivel anyjával nehéz volt a kapcsolata. Acambridge-iPerse School for Girls iskolába járt, ahol kívülállóként és akcentusa miatt csúfolták. 1909-re két félévet járt alondoniKirályi Drámai Művészet Akadémiára. Oktatói kétségbeestek amiatt, hogy valaha is megtanul "rendesen" beszélni és azt tanácsolták apjának, hogy vigye el. Mivel nem tudta színésznőnek képezni magát, és nem volt hajlandó visszatérni aKarib-térségbe, ahogy szülei kívánták, ezért kóruslányként[6] dolgozott változatos sikerekkel, felvette a Vivienne, Emma vagy Ella Gray nevet. BejártaNagy-Britannia kisvárosait, és visszatértLondon lepusztult negyedeinek szobáiba vagy panzióiba.[7]
Miután apja 1910-ben meghalt, úgy tűnt, Rhys kísérletezett azzal, hogy félvilági nőként éljen.[8] A gazdag tőzsdeügynök, Lancelot Gray Hugh Smith szeretője lett, akinek apja,Hugh Colin Smith(wd)[9] a Bank of England kormányzója volt. Noha agglegény volt, Smith nem kérte feleségül Rhyst és kapcsolatuk hamarosan véget is ért. Alkalmanként azonban továbbra is anyagi segítséget nyújtott. Az események, köztük egy majdnem végzetes abortusz (nem Smith gyermeke) miatt megrendülten Rhys elkezdett írni, és elkészítetteVoyage in the Dark című regényének korai változatát. 1913-ban egy ideig önálló vállalkozóként dolgozott Londonban.
Azelső világháború alatt Rhys önkéntes munkásként szolgált egy katonai étkezdében. 1918-ban egy nyugdíjhivatalban dolgozott.
1919-ben Rhys házasságot kötött Willem Johan Marie (Jean) Lenglet francia-holland újságíró, kém és dalszerzővel. Három férje közül ő volt az első. Lenglettel együtt vándoroltak Európában. Két gyermekük született, egy fiatalon meghalt fiuk és egy lányuk. 1933-ban elváltak, lánya többnyire az apjával élt.
A következő évben Rhys összeházasodott Leslie Tilden-Smith angol szerkesztővel. 1936-ban rövid időre Dominikába mentek, akkor Rhys először tért vissza, mióta elment az iskolába. Úgy találta, hogy családi birtoka egyre romlik, és a sziget körülményei kevésbé kellemesek. Bátyja, Oscar Angliában élt és néhány anyagi ügyet elintézett neki, valamint egyezséget kötött a szigeten egy vegyes rasszú nővel és Oscar törvénytelen gyermekeivel.
1937-ben Rhys barátságot kötöttEliot Bliss(wd) regényíróval[10] (aki két olyan szerző tiszteletére vette fel keresztnevét, akiket csodált). A két nő közös karibi származású. Fennmaradt köztük a levelezés.
1939-ben Rhys és Tilden-SmithDevonba költözött, ahol több évig éltek. Férje 1945-ben halt meg. 1947-ben Rhys hozzáment Max Hamer ügyvédhez, aki Tilden-Smith unokatestvére volt, és akit házasságuk után csalásért elítéltek és bebörtönözték.[11] Max Hamer 1966-ban halt meg.
1924-ben RhysFord Madox Ford angol író befolyása alá került. Miután Párizsban találkozott Forddal, Rhys novellákat írt az ő védnöksége alatt. Ford felismerte, hogy száműzetésként szerzett tapasztalata egyedi nézőpontot adott Rhysnek és dicsérte "egyedülálló formaösztönét".Ford volt az, aki azt javasolta, hogy változtassa meg a nevét Ella Williamsről Jean Rhys-re. Akkoriban a férje börtönben volt valuta-szabálytalanságok miatt.
Rhys összeköltözött Forddal és régi partnerével, Stella Bowennel.[12] Viszony alakult ki Forddal, amit aQuartet (1928) című regényében fiktív formában jelenített meg. Főszereplője egy megrekedt külföldi, Marya Zelli, aki idegenek kiszolgáltatottjaként találja magát, amikor férjét bezárjákPárizsban. A regény 1981-es filmadaptációja, amelyet a Merchant Ivory Productions készített,Maggie Smith,Isabelle Adjani,Anthony Higgins(wd)[13] ésAlan Bates főszereplésével készült.
AzAfter Leaving Mr. Mackenzie-ben (1931) a főszereplő, Julia Martin Marya Zelli kidolgozottabb változata, aki romantikus párizsi kávézókban és olcsó szállodai szobákban lakik.
AVoyage in the Dark (1934) című történetben Rhys továbbra is egy bántalmazott, gyökértelen nőt ábrázolt. Itt a narrátor, Anna egy fiatal kóristalány, akiNyugat-Indiában nőtt fel, és Angliában idegennek érzi magát.
AGood Morning, Midnight (1939) című könyvét gyakran Rhys első két regénye folytatásának tekintik. Itt módosult tudatállapotú gondolatokat leíró szöveggel mutatja be egy idősödő nő, Sasha Jansen élményeit, aki iszik, altatót szed, megszállottan foglalkozik kinézetével, és ismét Párizsban sodródik. A regényt jól megírtnak, de lehangolónak ítélték, mert amásodik világháború kitörésekor jelent meg, de az olvasók optimizmusra törekedtek. Ezzel látszólag véget ért Rhys irodalmi pályafutása.
Az 1940-es években Rhys nagyrészt kivonult a közéletből. 1955-től 1960-ig acornwalli Bude-ban élt, ahol boldogtalan volt, és "Bude the Obscure"-nek nevezte, mielőttCheriton Fitzpaineba(wd), egy kisdevoni faluba költözött.
Hosszú távollét utánSelma Vaz Dias(wd)[14] fedezte fel újra, aki 1949-ben hirdetést adott fel aNew Statesmanben(wd), ahol a hollétéről érdeklődött, hogy megszerezze aGood Morning, Midnight című regényének rádiós adaptációjának jogát. Rhys válaszolt, majd ezt követően hosszan tartó és együttműködésen alapuló barátság alakult ki Vaz Dias-szal, aki arra ösztönözte, hogy kezdjen újra írni. Ez a bátorítás vezetett végül 1966-ban a kritikusok által elismertWide Sargasso Sea című regényének megjelenéséhez. Narrátornak szánta azt a nőt, akit Rochester feleségül vett és akit a padlásán tartott aJane Eyre-ben. A könyv jóval Bude-i letelepedése előtt kezdődött, és 1967-ben elnyerte a WH Smith Irodalmi Díjat. Visszatért a dominancia és a függőség témáihoz, különösen a házasságban, bemutatva a kölcsönösen fájdalmas viszonyt egy kiváltságos angol férfi és egy dominikai kreol nő között, a tehetetlenséget amiatt, hogy mások becsapják és kényszerítik. A férfi és a nő is a másik partnerről alkotott téves feltételezések alapján köt házasságot. Női főszereplője hozzámegy Mr. Rochesterhez és Angliában „őrült nőként a padláson” megromlik. Rhys egészen más szemszögből ábrázolja ezt a nőt, mint a Jane Eyre-ben. A könyvből film-, opera- és rádióadaptáció is készült.[15]
1968-banAndré Deutsch kiadta Rhys novelláinak gyűjteményétTigers Are Better-Looking címmel, amelyből nyolc az 1950-es évek homályos időszakában íródott, kilencet pedig 1927-ben megjelentThe Left Bank and Other Stories című gyűjteményéből. 1969-es, „I Spy a Stranger” című novelláját, amelyet a Penguin Modern Stories adott ki, 1972-ben TV-re adaptálták aBBC Thirty-Minute Theatre számáraMona Washbourne(wd)[16],Noel Dyson(wd)[17],Hanah Maria Pravda(wd)[18] ésBasil Dignam(wd)[19] főszereplésével. Deutsch 1976-ban újabb novellagyűjteményt adott kiSleep It Off Lady címmel, amely 16 darabból áll a19. század végétől kezdődő, körülbelül 75 éves időszakból.
1960-tól élete hátralévő részében Rhys adevoni Cheriton Fitzpaineban élt, amelyet egykor úgy jellemez, hogy "egy unalmas hely, ahol még az ital sem tud sokat élénkíteni". Jellemző, hogy nem nyűgözte le az irodalmi hírnévhez való megkésett felemelkedése, és így kommentálta: "Túl későn jött." Egy röviddel halála előtt adott interjúban megkérdőjelezte, hogy bármelyik regényíró, nem utolsósorban ő maga, valaha is boldog lehet-e bármennyi ideig: "Ha választhatnék, inkább örülnék, mint írnék… ha újra élhetném az életem és választhatnék…”
Jean Rhys 1979. május 14-én halt megExeterben 88 évesen, mielőtt elkészült egy önéletrajza, amelyet csak hónapokkal korábban kezdett el diktálni.[20][21] 1979-ben posztumusz adták ki a hiányos szövegetSmile Please: An Unfinished Autobiography (Mosolyogj kérlek: Befejezetlen önéletrajz) címmel.
Egy 1974-es New York Times Book Review írásbeli méltatásábanAlfred Alvarez Jean Rhyst „a lehető legjobb élő angol regényírónak” nevezte.[22]
Jean Rhyst az 1978-as újévi kitüntetésen nevezték kiCBE-nek.
Polly Teale(wd) 2003-as könyve és színpadi darabja:After Mrs Rochester Jean Rhys életén és leghíresebb könyvén, aWide Sargasso-Sea-n alapul.[23]
2012-ben azEnglish Heritage(wd)[24]kék táblával jelölte megChelsea-i lakását a Paultons Square-en(wd) lévő Paulton House-ban.[25]
2020-ban egy Rhys tulajdonában lévő toll (egy másikAndrea Levyé) bekerült aRoyal Society of Literature történelmi gyűjteményébe a Roll Book aláírására.[26]
Rhys összegyűjtött iratait aTulsai Egyetem McFarlin Könyvtárában tárolják.[27] Jean Rhys-re vonatkozó kutatási anyagok szintén megtalálhatók aBritish LibraryMargaret Ramsey Ltd. archívumában[halott link], amely a munkái adaptációinak színpadi és filmes jogairól szól.[28] A British Library Jean Rhys ésPatrick Garland(wd) közötti leveleket is tart az „I Spy a Stranger” adaptációjáról és a „Quartet”-ről.[29]
Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap