Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Ježenj | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Isztria |
| Község | Pazin |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Renato Krulčić |
| Irányítószám | 52000 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 147 fő(2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 365 m |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Ježenj (olaszul:Ieseni)faluHorvátországban,Isztria megyében. KözigazgatásilagPazinhoz tartozik.
AzIsztriai-félsziget közepén, Pazintól 5 km-re délnyugatra, a D48-as főút mellett a Lim-csatorna felett völgyekkel szabdalt, erdőkkel borított kasztvidéken fekszik. Ježenj több kis településből áll, melyek közül Mali Ježenj és Veli Ježenj a legnagyobbak. Egymástól való távolságuk mintegy egy kilométer. Kisebb települések még Mališi, Brčani és Čubani. A település központja Veli Ježenj, tőle mintegy 500 méterre délnyugatra található Mali Ježenj.
Mali Ježenj területén illír erődített település maradványait találták. A római kori életnek nem maradtak jelentősebb nyomai. A római kor utáni időszakból a 6–7. századból származik a Frančini településrész területén feltárt kora középkori temető, melynek néhány sírja (ékszer, vaskés leleteivel) a római lakosság mellett már a korai szláv jelenlétre is utal. Ježenj létezésének legrégibb írásos nyoma egy1478.április 3-án kelt okirat, melybenIII. Frigyes német-római császár megerősíti"Monte Jesen" (a mai"Ježenjski brig" vagy"Ježenjski vrh") birtokábanTinjan közösségét, mely akkor vásárolta azt Giovanni Cehornertől. Ježenj egészen1992-ig a tinjani plébániához tartozott, ekkor azonban káplánjával a stari pazini plébánia alá rendelték. A 16. században épített Szent Lúcia templom, később plébániatemplom Ježenjtől délkeletre a Pazini mezőn (Pazinsko polje) található Munci, Grubiši és Heki falvak irányában. A településnek1880-ban 202,1910-ben 245 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak. A lakosság idősebb része még Olaszországban született, a település ugyanis az I. világháború után egészen1943-ig az olasz kapitulációig Olaszországhoz tartozott. A gyermekek kezdetben Hekire, majd az itteni népiskola bezárása után 1980-ig Tinjanra, majd később Pazinba jártak az alapiskolába. Az elektromos áramot1953-ban vezették be a településre,1969-re pedig kiépült a vízvezeték hálózat is és Ježenj az ivóvizét buzeti forrásokból kapja.1973-ban aszfaltozták a Prljuhovicától a régi településközpontig Veli Ježenjig, valamint a Mali Ježenjtől Mališira vezető utat, majd1982-ben Juraj Dobrilának a falu nagy szülötte halálának 100. évfordulójára a település központját is. Ezt az ünnepet szentmisével, valamint alkalmi sport és kulturális rendezvénnyel tartották meg. Ježenjnek2011-ben 139 lakosa volt.
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 202 | 172 | 207 | 245 | 0 | 0 | 189 | 185 | 172 | 151 | 132 | 142 | 142 | 139 |
Itt született1812.április 16-án egy szegény paraszti családból Juraj Dobrila (1812-1882) porecsi, majd trieszti püspök.