Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Jarega(Ярега) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Oroszország |
| Föderációs alany | Komiföld |
| Irányítószám | 169347 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 6144 fő(2024)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | UTC+03:00 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 63° 26′ 08″,k. h. 53° 34′ 35″63.435555555556,53.57638888888963.435556°N 53.576389°EKoordináták:é. sz. 63° 26′ 08″,k. h. 53° 34′ 35″63.435555555556,53.57638888888963.435556°N 53.576389°E | |
  Jarega Pozíció Komiföld térképén | |
 AWikimédia Commons tartalmazJarega témájú médiaállományokat. | |
Jarega (oroszul:Ярега) városi jellegű településOroszországban,Komiföldön. Önkormányzati szempontból Uhta városi körzethez tartozik. Gazdasági életében az olajbányászat és a környék gazdag titánércvagyona jelentős. Lakossága: 7806 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
A közeli Jarega folyóról nevezték el. A komiЯрегаёль folyónév kb. jelentése: 'szarvasmohában gazdag erdőben kanyargó folyó'.
Komiföld középső részén,Uhtától 16 km-re délnyugatra fekszik. Közút és rendszeres autóbuszjárat köti össze a várossal. A vasútállomás 2 km-re van, a Komiföldet délnyugat–északkeleti irányban átszelőKotlasz–Vorkuta vasúti fővonalon.
A jaregai olajlelőhely Uhtától 15-25 km-re délre terül el. A környék első termelő olajkútját 1932-ben nyitották meg, ma ezt tekintik a település alapítási évének.
Az olajbányászat hagyományos módszereit azonban nem lehetett alkalmazni, mert az ottani olaj nagyviszkozitású, abitumenhez hasonló sűrűségű, „nehéz” olaj. Olajkutak helyett a Szovjetunióban elsőként itt nyitottak föld alatti olajbányát. Az építéshez és a kitermeléshez az 1930-as évek végén aGulag lágerrendszerhez tartozóuhtai lágerközpontból(UhtPecsLag) irányítottak át elítélteket (politikaiakat és köztörvényes bűnözőket vegyesen). A bányában, a tajgában folyó felszíni építkezéseken dolgozók (nem csak elítéltek) sátrakban vagy barakkokban laktak. 1941-ben a lágerben 32 egyenként kétszáz főre kialakított barakk volt, betonozó és téglagyártó részleg épült, saját villamos erőmű és rádió alállomás működött; a „szabad” alkalmazottakat hét kisebb munkásszálló-épületben helyezték el, részükre étkezdét, klubot, üzletet is berendeztek. Így keletkezett a település.
A háború utáni évtizedekben a föld alatti olajbányászat módszerei is sokat változtak. Külföldi példák alapján a kitermelést és az olaj felszínre szállítását 1972-ben korszerűsítették.
A település élete szorosan az olajbányászathoz kötődik. 1975-től jelentős fejlesztések indultak meg a lakásépítés, az infrastruktúra kialakítása és a kommunális szolgáltatások területén. Az olajbányászat számára is válságos 1990-es években azonban előfordult, hogy a bányászok éhségsztrájkot folytattak, hogy egyáltalán megkapják fizetésüket.
2003-ban a Jarega környéki olajbányák aLukoil óriáskonszernhez kerültek, és a település gazdasági helyzete stabilizálódni kezdett. Sok komiföldi településsel ellentétben reális lehetőségei nyíltak a további növekedésre.
A jaregai lelőhely másik különlegessége ugyanis, hogy rendkívül nagy mennyiségben tartalmaztitánércet. Becslések szerint ott található Oroszország felderített titánérc készleteinek kb. 50%-a. „JaregaRuda” néven 2000-ben részvénytársaság alakult. A titánérc kitermelésére és helyben történő komplex hasznosítására ércdúsító kombinát létesítését is tervezik. 2007-re elkészültek a titánbánya és 2008-ra az ércdúsító kombinát tervei.