Japán (japánul:日本,átírással:Nippon vagyNihon, hivatalosan: 日本国, átírással:Nippon-koku vagyNihon-koku, vagyisJapán Állam)szigetországKelet-Ázsiában. Nyugaton aJapán-tenger, északon azOhotszki-tenger, keleten aCsendes-óceán és délen a Kelet-kínai-tenger mossa partjait. A 6852 szigetéből[6] az öt legnagyobbHonsú,Hokkaidó,Kjúsú,Sikoku ésOkinava, melyek az ország területének 97%-át adják.[7] Az ország47 prefektúrára oszlik, a legészakibb Hokkaidó, a legdélibb pedig Okinava. Népessége 2015-ben 127 millió fő volt. Fővárosa és legnagyobb városaTokió, melynek lakossága 14 millió. Az agglomerációt is beleszámítva a világ legnépesebbvárostömörülésének számít mintegy 38 millió lakosával.[8][9] A fővároson kívül még tizenegy milliós nagyváros található az országban. A népesség 98,5%-ajapán nemzetiségű, a lakosság túlnyomó része városokban él.
Az ország szigetvilág jellegéből következik, hogy igazán hosszú folyók nincsenek. De mivel az éghajlat sokfelé esős, patakban, kisebb folyóban nincs hiány, ilyenek mindenfelé vannak.
Azéghajlat Japánban nagyrésztmérsékelt, ám északról délre erősen változik. Az országot hat nagyéghajlati övezetre lehet osztani:
Hokkaidó – a legészakibb. Jellemzői a hosszú, hidegtelek és hűvösnyarak. Acsapadék nem gyakori, de a szigetet télen gyakran sújtják hóviharok.
Japán-tenger –Honsú nyugati partvidékén az északnyugatiszél telenként jelentőshavazást okoz. Nyáron ez a terület hűvösebb mint aCsendes-óceán partja, de afőn jelenség miatt gyakran igen magas hőmérsékletek alakulnak ki.
Szeto-beltenger – aCsúgoku ésSikoku régiók hegyei pajzsként védik ezt a területet a szelektől, ami ennek a régiónak kellemes időjárást biztosít egész évben.
Csendes-óceán – a keleti part télen hideg, gyakori a hóesés, a nyár viszont meleg a délkeletimonszunszél miatt.
Délnyugati-szigetek – éghajlatuk szubtrópusi, meleg telekkel és forró nyarakkal. A csapadék nagyon gyakori, főleg az esős évszakokban. Atájfunok időszakosak.
A főesős évszakmájus elején kezdődikOkinava szigetein. Az ezért felelősmérsékelt égövi ciklon az év során észak felé halad, ésHokkaidón tűnik el végleg, általábanjúlius végén.Honsú nagy részén az esős évszakjúnius közepén kezdődik el és körülbelül hat hétig tart. Nyár végén ésősz elején a tájfunok gyakran hoznak nagy mennyiségű csapadékot.
Az ötvenes és hatvanas évek gyors iparosítása közben elhanyagolták a környezet védelmét. Azóta viszont nagy erőfeszítéseket tesznek az élhető környezet fenntartásáért. Sikereket is értek el. Jelenleg legfontosabbnak a következőket tartják: a városi légszennyezés csökkentése, a szennyvíz-kezelés, a vizek túlságos feldúsulása tápanyagokkal („algásodás”), a vegyszerek kezelése.
Japán élenjáró ország az új, környezetbarát technológiák fejlesztésében. Ezeknek mára a gazdasági jelentősége is nagy, exportálható árut jelentenek.
A régészeti kutatások alapján az első emberek azőskőkorszakban telepedtek le ajapán szigetvilágban, i. e. 30 000 körül. Az i. e. 14. évezredben elterjedt a félig-letelepedett, vadászó-gyűjtögető életmód, az emberek (feltehetőlegainuk) elkezdtek földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozni. Az ebből az időszakból fennmaradt díszes mintázatú agyagedények afazekasság legősibb darabjai közé tartoznak az egész világon.
AJajoi-korban, az i. e. 3. század körül jelent meg Japánban először arizstermesztés és a fazekasság új formája, valamint a kohászat, amelyetkínai éskoreai bevándorlók hoztak magukkal. Ebben a korban kezdődött a mezőgazdaság rohamos fejlődése is.[13][14]
Az első írásos említés ajapánokról a kínai Han könyvében szerepel. Koreai feljegyzések alapján a3. században a japán szigetvilág legerősebb királysága aJamataikoku volt.
Egy 5. századi vasból készült páncél bronz díszítéssel
Dzsinmu császár, a legenda szerint Japán alapítója és első császár
ANara-kor a8. században elhozta az első egységes kormányzás megszilárdulását. Központja az akkori császári székhely,Heidzsókjó (a maiNara) volt. Japán fokozatosan átvette a kínai adminisztrációs rendszert. Jó kapcsolatokat ápolt a koreaiSilla királysággal és a kínaiTang-dinasztiával. Ekkortájt jelentek meg az irodalom első írott alkotásai, például olyan krónikák, mint aKodzsiki és aNihonsoki. Ezek a könyvek legendákkal magyarázzák Japán születését. A leírtak alapján az országotDzsinmu, az első császár,Amateraszu sintó napistennő leszármazottja alapítottai. e. 660.február 11-én.[16]
784-től tíz éven keresztül,Kanmu császársága idején az uralkodó székhelyeNagaokakjóban volt. Ezután a fővárost ismét átköltöztették, ezúttalHeiankjóba (a maiKiotó), ami a császárok székhelye maradt több mint ezer évig. A városról kapta nevét aHeian-kor. Bár a császár uralkodhatott, az igazi hatalom aFudzsivara család kezében volt. A császári udvar ennek ellenére fénykorát élte, kialakult a sajátos japánirodalom,költészet ésművészet. Ebben a korban írta megMuraszaki Sikibu aGendzsi szerelmeit, amely feltehetőleg a világ legrégebbi regénye. Ekkor született a maiJapán himnusza, aKimi ga jo szövege is.[16]
Oda Nobunaga a 16. század második felében számos daimjó területét hódította megEurópából beszerzett fegyverekkel, de mielőtt egyesíthette volna az egész országot,1582-ben merénylet áldozata lett. Nobunagát hű támogatója,Tojotomi Hidejosi követte, aki1590-ben végül egyesítette Japánt. Hidejosi kétszer is megszállta Koreát, de számos koreaiaktól ésMing-dinasztiabeli kínaiaktól elszenvedett vereség majd Hidejosi halála miatt1598-ban a japánok elhagyták Koreát.[18]
Hidejosi halála utánTokugava Iejaszu lett az ország tényleges ura, aki ettől kezdveEdóból irányította Japánt. Az1600-asszekigaharai csatában legyőzte az ellenséges családokat. Három évvel későbbsógunná nevezte ki magát és ezzel kezdetét vette aTokugava-sógunátus kora. Jelentős befolyása volt a császár és udvara, a hadurak, valamint a vallási vezetők felett is, de a keresztény daimjók és területeik felett fokozatosan meggyengült az uralma. Elkezdték korlátozni a kereskedelmet, misszionáriusokat és más keresztényeket végeztek ki, megkezdődött akatolikusok üldözése, végül1639-től a külföldiekkel való kereskedést szinte teljesen betiltották. Japán ezzel több mint két évszázadra elszigetelte magát a külvilágtól.
Az élet legtöbb területét korlátozták. Ennek ellenére a belföldi kereskedelem virágzott, megnőtt a mezőgazdasági termelés, fejlődtek a városok. Szentélyeket, templomokat, kastélyokat és erődöket építettek. Fellendült a kulturális élet is, terjedt az irodalom, a filozófia, akabuki színjátszás és azukijo-e fametszetek készítése. A18. századtól a fejlődésnek azonban gátat vetettek a magas adók, az évenkénti természeti katasztrófák és az éhínségek, emellett a kormányzat pénzügyi helyzete is romlott.
Az elszigeteltségnek1854-ben szakadt vége, amikorMatthew C. Perry sorhajókapitány vezetésével amerikai hadihajók érkeztek Japánba. A megköttetettkanagavai egyezmény értelmében az ország megnyitotta kapuit a világ előtt. Több hasonló, Japán számára kedvezőtlen szerződés a nyugati hatalmakkal gazdasági és politikai válságot eredményezett.1867-benTokugava Josinobu sógun a császár javára lemondott hatalmáról, ám ezt nem mindenki fogadta el. Kitört apolgárháború, amely végül végérvényesen megbuktatta a sógunátust.Meidzsi császárreformjaival egy központosított államot hozott létre és visszaállította az uralkodói ház hatalmát és tekintélyét. Japán átvette a nyugat politikai, igazságszolgáltatási és katonai rendszerét. Az elmaradott, feudális országból rövid idő alatt iparosodott nagyhatalom lett. Hogy fedezze szükségleteit, háborúkat indított a szomszédos területek megszerzésére. Azelső kínai–japán háború és azorosz–japán háború győzelmei után Japánhoz csatoltákTajvant, Koreát ésSzahalindéli részét.[16]
A háború Japánban és a csendes-óceáni régió többi országában emberéletek millióit követelte. Az ipar és az infrastruktúra romokban hevert. A szövetségesek több millió japánt telepítettek vissza a fő szigetekre. Atokiói perben ítéletet mondtak a japán hadvezetés nagy része felett, bár az emberkísérleteket végzőbiológiai kutatóegység és a császári család tagjai a vádak alól mentességet kaptak.
Japán államformájaalkotmányos monarchia. A jelenlegialkotmány aszövetséges megszállás idején, 1947-ben lépett érvénybe, felváltva a korábbi abszolút monarchiát egy liberális demokráciával. Elfogadása óta egyetlen alkotmánymódosítást sem fogadtak el, bár több kormány tett már erre irányuló próbálkozásokat. Felépítését tekintve áll preambulumból (ünnepélyes bevezető), amely anépszuverenitás elvét fekteti le, valamint tizenegy fejezetbe sorolt 103 cikkelyből.
Az alkotmány II. fejezetének 9. cikkelye az úgynevezettbékeparagrafus, amely megtiltja, hogy az állam háborút viseljen:[21]
„Egy igazságosságon és renden alapuló nemzetközi békére komolyan törekedvén a japán nép mindörökre lemond a háborúról, mint a nemzet szuverén jogáról, és az erő használatáról és az azzal való fenyegetésről, mint eszközökről a nemzetközi viták intézésében. Annak érdekében, hogy e célt megvalósítsa, soha nem fog fenntartani földi, tengeri vagy légi erőket, sem más háborús potenciált. Az államnak nincs joga hadviselésre”.
Az alkotmány értelmében a mindenkoriuralkodó a „nemzet és nép egységének jelképe”. Az alaptörvény róla szóló fejezete alapján hatalma a nép akaratából származik. Jogköre rendkívül behatárolt, az állam ügyeit érintő kérdésekben csak a kormány jóváhagyásával cselekedhet. Legfőbb feladata, hogy államfőként diplomáciai téren képviselje Japánt. A jelenlegi császárNaruhito. Lánya,Aiko hercegnő. Mivel Japánban a törvények kizárják a nőági öröklést, Aiko a jelenlegi törvények értelmében nem fog trónra lépni apja után. Születése vitákat váltott ki a trónöröklési törvény esetleges megváltoztatásával kapcsolatban, mivel évtizedek óta nem született fiúgyermek a családban, és esélyesnek tűnt, hogy a dinasztia csak leányágon folytatódhat; az ezzel kapcsolatos vitáknak véget vetett, hogy a trónörökös öccsének,Akisino hercegnek 2006-ban fia született.
Valódi politikai hatalommal aminiszterelnök, azaz a kormányfő, és azOrszággyűlés választott tagjai rendelkeznek.
Az alkotmányban foglaltak alapján az államhatalom legfőbb szerve aTokióban ülésező kétkamarásOrszággyűlés. Két házból, név szerintKépviselőházból (alsóház) ésTanácsosok Házából (felsőház) áll. Mindkét ház tagjait a nép választja: az alsóház 480 tagját négyévente, illetve a parlament feloszlatásakor, a felsőház 242 képviselőjét pedig hatévente. Az Országgyűlés törvényhozó és ellenőrző jogkörökkel rendelkezik. Nemzetközi szerződéseket ratifikálhat, dönthet a törvények elfogadása mellett, valamint a kormány által benyújtott nemzeti költségvetésről. Alkotmánymódosítást is javasolhat, amelyről elfogadása esetén a népnek kell döntenie. Japánban általános választójog van érvényben, ami azt jelenti, hogy minden huszadik életévét betöltött japán állampolgár szavazhat. A 2012-es parlamenti választások után a törvényhozásban képviselt legnagyobb párt a jobbközépLiberális Demokrata Párt, amelyet az ellenzéki balközépJapán Demokrata Párt követ.
Végrehajtó hatalommal a mindenkorikormány rendelkezik. Tagjai a miniszterek, élén a kormányfővel, azaz aminiszterelnökkel. A miniszterelnök személyét az Országgyűlés házai választják ki soraik közül, de a császár bízza meg kormányalakítással. A miniszterelnök nevezi ki kormánya tagjait, többségüknek az alkotmány értelmében parlamenti képviselőnek kell lennie. Az egész kormány az Országgyűlésnek tartozik felelősséggel. Ha bizalmatlansági indítványt fogad el, a kormány minden tagjának le kell mondania. A miniszterelnök a kormány nevében törvényjavaslatokat tesz, nemzeti és nemzetközi ügyekben tesz jelentéseket, emellett ellenőrző és felügyelő hatalommal rendelkezik a közigazgatási szervek felett.
Japánban többpártrendszer van. A legnagyobb parlamenti párt jelenleg aLiberális Demokrata Párt (LDP), amely megalapítása után több mint fél évszázadig kormányon tudott maradni (leszámítva egy tizenegy hónapos rövid megszakítást), de a2007-es felsőházi és a2009-es alsóházi választásokon elvesztette többségét az Országgyűlésben, 2012-ben azonban ismét kormányra került. A fő ellenzéki erő aDemokrata Párt (DPJ). A DPJ választói bal- és jobboldali érzelműek egyaránt, viszont a párt magát baloldalinak vallja.
Aszó Taró japán miniszterelnök ésBarack Obama amerikai elnök az Ovális Irodában. Aszó volt az első külföldi vezető, aki aFehér Házba látogatott Obama hivatalba lépése után
Japán szoros gazdasági és politikai kapcsolatokat ápol kulcsfontosságú szövetségesével, azEgyesült Államokkal.[22] Az együttműködés alapja az1960-ban megkötöttamerikai–japán biztonsági egyezmény. Az ország1954 óta részt vesz azEgyesült Nemzetek Szervezetének munkájában és csaknem két évtizeden keresztül nem állandó tagként aBiztonsági Tanácsban is helyet kapott. Tagja a G4-nek (állandó tagságot igényel a Biztonsági Tanácsban[23]), aG8-nak és azAPEC-nek is, így aktívan részt vesz a nemzetközi gazdasági és politikai életben. Japán a világ második legnagyobb fejlesztési segélyt nyújtó állama évi 8,86 milliárdamerikai dollárral (2004-es adat). Békefenntartó, nem harcoló csapatokat állomásoztatottIrakban is, de később kivonta azokat.
Számos területi igénye van: aKuril-szigetek déli részeOroszországtól, a Liancourt-sziklákDél-Koreától, a Szenszaku-szigetek és az Okinotorosima körüli különleges gazdasági szektorKínától (valamintTajvantól). A Kuril-szigetek miatt Japán valójában még ma is háborúban áll az oroszokkal, mivel békeszerződést a két ország a második világháború óta nem kötött.[24]
Japán gyakran vitázikÉszak-Koreával is az elrabolt japán állampolgárok és az atomfegyverek ügyében.
Magyarország már 1869-ben, még azOsztrák–Magyar Monarchia részeként vette fel a diplomáciai kapcsolatot Japánnal. A második világháború után 1959-ben létesült újra diplomáciai viszony a két ország között, 1960-banTokióban magyar ésBudapesten japán követség létesült. A magyarországi rendszerváltozás után amagyar-japán kapcsolatok rohamos fejlődésnek indultak.[25]
Japán közeli gazdasági és hadügyi kapcsolatokat ápol kulcsfontosságú szövetségesével, azAmerikai Egyesült Államokkal, melyeknek hatására létrejött az amerikai–japán biztonsági szövetség, Japán külpolitikájának egyik mérföldköve. Az ország1956-óta azEgyesült Nemzetek Szervezetének, és aBiztonsági Tanács nem állandó tagja.G4-es államként célja aBiztonsági Tanács állandó tagságának elérése. Mint aG8, azAPEC és azASEAN tagja, Japán aktívan részt vesz a világpolitikai eseményekben.
Japán hadseregét a japán alkotmány 9. paragrafusa szabályozza.
Japán népessége 2022-ben 125 millió fő.[26] Avárható élettartam Japánban az egyik legmagasabb, a férfiaknál 78,8, a nőknél 85,62 év.[27] A japán társadalom azonban rohamosan öregszik, ami amásodik világháborút követő magas születési arány fokozatos csökkenésének tudható be. 2004-ben a japánok 19,5%-a volt 65 évnél idősebb.[28] Japánban 1971-ben 339 fő volt 100 évesnél idősebb. 2017-ben már 67 824 fő érte meg a százéves kort. Csak 2014-ben mintegy 29 000 fő érte el a századik életévét.[29]
A demográfiai változások számos szociális problémát okoznak. A népesség kiöregedése a munkaerő csökkenéséhez és a szociális kiadások növekedéséhez vezet. Egyre kevesebb japán fiatal akar házasodni és gyereket vállalni. 2050-re Japán népessége 100 millió főre, 2100-ra pedig 64 millióra is visszaeshet.[28] Különböző szervezetek akormány együttműködésével buzgón próbálnak megoldást találni.[30] Legtöbben a bevándorlást és a gyermekvállalásra ösztönzést tartják a lehetséges legjobb módszernek.[31]
Japánban 2017-ben mintegy 946 000 fő született, míg 2018-ban már csak 921 000 fő. 2016 óta minden évben 1 millió fő alatt alakul az adott évben születettek száma. 2018-ban a becslések alapján 1,37 millió fő hunyt el, amely adatot a születések számával összevetve 448 000 fős természetes népességfogyásról lehet beszélni. A japán kormány célja, hogy 2025-re 1,8-ra emelkedjen az országban a termékenységi ráta.[32]
A japán társadalom nyelvészetileg és kulturálisan homogén, a kisebbségek a külföldi munkásokra korlátozódnak. Akoreiak,[33] akínaiak, afilippínók, abrazilok[34] és aperuiak csoportja a legnagyobb a Japánban élő kisebbségek közül.[35] Az ország 2003-ban 136 000 nyugati bevándorlónak adott otthont.
Bár a japán a domináns nyelv, a szigeteken számos regionális nyelveket és dialektusokat is beszélnek, például a rjúkjúi nyelveketOkinawán ésKagosima egyes részein. Az iskolákban azangolt is tanítják, de a nagyobb városokon kívül nem széles körben használják.
A japánok többsége nem hisz egyetlen egységes vallásban. Sok ember – elsősorban a fiatal korosztály – szembehelyezkedik a vallásokkal, ennek oka, hogy a tudomány nagy fokú fejlődése miatt sokan a tudománytól várják a választ minden kérdésre. Amásodik világháború alatt a japánoksintóisták voltak és elutasítottak minden más vallást. Manapság nem meglepő, ha egy japán, miután leteszi iskolai vizsgáit, elmegy egy sintó szentélybe imádkozni. Ugyanaz az ember egykeresztény templomban köthet házasságot ésbuddhista temetésben részesülhet.
AMeidzsi-korszakban kezdődött meg a japán gazdaság fejlődése. A kor uralkodóiamerikai és brit mintára szabad,kapitalistapiacgazdaságot akartak létrehozni. Japánok utaztak külföldre tanulás céljából, Japánba pedig nyugati oktatók érkeztek, hogy tanítsanak. A mai vállalatok nagy részét ekkor alapították meg. Japán azótaÁzsia legfejlettebb országa lett.
A gazdaság figyelemreméltó jellegzetességei a gyártó cégek, valamint beszállítóik és disztribútoraik szoros együttműködésekeirecu nevű csoportokban; illetve a városi munkás réteg egy részének járó életre szóló alkalmazás lehetősége. Ezen jegyek legtöbbje manapság eltűnőben van.
Amásodik világháború előtt a lakosság többségét foglalkoztató mezőgazdaságban ma mindössze ajapánok 1-2%-a dolgozik. Az ország területének alig több mint egy tizede művelhető, ezért a teraszos földművelés vált jelentőssé. A rendelkezésre álló termőterület arányában Japán büszkélkedhet a legmagasabb terméshozammal, a japán termelők pedig a lakosság csaknem felét képesek ellátni hazai termékekkel a kevesebb mint 56 000km² megművelt földről.
Japán mezőgazdasága nagymértékben támogatott és védett. Az állam inkább a kis gazdaságokat támogatja azészak-amerikaihoz hasonló nagy farmokkal szemben. A gépesítés nagy fokú.
Az ország élen jár az egy hektárra jutóműtrágya-felhasználásban és az egy főre jutó tejhozamban.
Az egyik legfontosabb mezőgazdasági termék arizs, ennek ellenére fokozatosan visszaesik a termelése és növekszik az importja. Gabonafélékből, takarmánynövényekből, cukorból, déligyümölcsökből, egyes halfélékből, marha- és birkahúsból importra szorul. Az ország nagy mennyiségűszóját is importál, főként azEgyesült Államokból. Japán hatalmas piacot jelent azEurópai Unió mezőgazdasági exportőreinek is. A Tóhoku és Hokkaidó régiókban számottevő azalma, Sikoku és Kjúsú szigeteken pedig akörte ésnarancs termesztése. Az utóbbi növényeket Japánba elsőként aholland kereskedők hozták be a 18. században,Nagaszaki kikötőjén keresztül. Japánhoz tartozik az egyik legnagyobb halászterület, amely a világ halászati összfogásának 15%-át teszi ki.
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Japán ásványkincsekben szegény ország. Ezért a Föld legtöbb nyersanyag- és energiahordozó-importőre. Nyersvas-, acél- és alumínium-feldolgozásával a világ élvonalában áll. Feldolgozóiparának vezető ágazata a sokoldalú gépgyártás, ezen belül is világelső az autó- és hajógyártása. Szuperexpressz-vonatai is világhírűek. A mikroelektronika, a műszeripar, a biotechnológia, az elektronikai ipar területén csúcstechnológiát alkalmaznak. Japán a Föld legtöbb iparirobot-gyártó országa. Az ipar, a gazdaság legfontosabb ágazata nagyban függ az importált nyersanyagtól és üzemanyagtól. Arobotika kulcsfontosságú gazdasági tényező, Japánban van a világ 740 ezer robotjából 410 ezer.[mikor?][forrás?] AzAsahi Sörgyárak Zrt. japán egyik legjelentősebb sörgyártó társasága.
Import: kőolaj, folyékony földgáz, ruházat, félvezetők, szén, élelmiszer, fa
Export: gépjárművek és autóalkatrészek, vas- és acéltermékek, gépek, integrált áramkörök és elektronikai cikkek, energetikai berendezések, műanyagok, optikai és vegyipari termékek
A vasúti közlekedésben több tucat vállalat versenyez egymással. A legnagyobbak a 7Japan Railways (JR) társaság, aKintetsu Corporation, aSeibu Railway és aKeio Corporation. A vasúti vállalatok gyakran foglalkoznak ingatlanokkal is, a legtöbb fontosabb vasútállomásuk mellett bevásárlóközpontokat is üzemeltetnek. A nagyvárosok között húzódik aSinkanszennagysebességű vasúthálózat. A japán vonatok a pontosságukról ismertek.[45]
Japán hatalmas összegeket költ közúthálózatának fenntartására, korszerűsítésére és bővítésére.[46] Az 1,2 milliókm közúton bonyolódik le a belföldi forgalom nagy része. Japánban bal oldali közlekedés van. A legtöbb nagyvárost fizetős autópályák és gyorsforgalmi utak kötik össze, amelyeket azútdíjakat beszedő vállalatok tartanak fenn. Bár a közúti közlekedés fontos szerepet játszik az országban, az átlagos japán polgár utazásainak kevesebb mint a felénél száll autóba.[47]
Japánban 173 repülőtér található. A légi közlekedés nagy népszerűségnek örvend. A legnagyobb repülőtér, amely belföldi és nemzetközi járatokat is fogad, aTokió-Haneda repülőtér, Ázsia egyik legforgalmasabb repülőtere.[48]
Az általános, közép- és főiskolák rendszerét Meidzsi császár reformjai vezették be1872-ben.[49] A kötelező iskolalátogatás 9 évig terjed (6 és 15 éves kor között): a diákoknak kötelező elvégezniük az általános és alsó középiskolákat. Csaknem minden tanuló folytatja tanulmányait a hároméves felső középiskolában, az oktatásügyi minisztérium felmérései alapján pedig a középiskolát elvégzők több mint háromnegyedeegyetemre vagyfőiskolára jelentkezik. A japán oktatásügyi rendszer rendkívül versenyképes.
Az ország a legtöbb technikai fejlesztést azelektronika, agépészet, azipari robotok, azoptika, avegyi anyagok, afélvezetők és afémek terén végezte el. Japán arobotika vezető országa egyben, amely a világ 740 ezer ipari robotjának több mint a felét, 410 ezret használja. Ez az ország gyártott le olyan világhírű prototípusokat, mint aQRIO, azASIMO,I-Cybie és azAibo. Japán az otthona hat olyanautógyártó társaságnak, amely a világ tizenöt legnagyobbja közé tartozik, és hét olyanfélvezetőgyártó cégnek, amely aFöld húsz legnagyobbja közé tartozik.
Japánnak jelentős tervei vannak azűrkutatásban, mint például egyholdbázis létesítése2030 körül. AJapán Űrügynökség, a JAXA, a bolygók és a világűr kutatásán, repülőgépek, rakéták és műholdak kifejlesztésén dolgozik. A vállalat már kifejlesztette aJapanese Experiment Module-t, a JEM-et, amelyet aNemzetközi Űrállomás, az ISS részének szánnak, és amelynek első repülése2008-ban volt.
A japán gasztronómiára két dolog volt nagy hatással: a rizs és abuddhizmus elterjedése.
A rizstermesztést a kínaiaktól vették át i. e. 300 körül. A XIX. század végéig azonban csak a gazdagok kiváltsága volt a rizsfogyasztás, a szegényebb rétegnek főleg az árpa éshajdina jelentette a mindennapi étkezést, illetve a halféleségek. Ez annak a következménye, hogy kevés a művelésre alkalmas termőföld. Az adót viszont rizsben kellett megfizetni.
A VIII. századig szokás volt a hús- és tejfogyasztás, ekkor kezdett el terjedni a buddhizmus, melynek hatására kezdetben korlátozták, majd egy időben be is tiltották ezek fogyasztását. A XI–XII. században honosodott meg a szója és atofu, szintén kínai hatásra. Az életminőség ekkoriban javulásnak indult, kezdett kialakulni a japán konyha, és megalapozták a ma is ismert jellegzetes hagyományait. A következő nagy változás időszaka a portugál és holland hajósok megjelenése volt a XVI–XVII. században. Sok új zöldséggel, fűszerrel gazdagodott az alapanyagok sora, melyeket mindig a saját ízlésükre formálva honosítottak meg.
A második világháború utáni gyors gazdagodást követően már mindenki számára elérhető lett a konyhaművészet élvezete. Innentől számítható a marha-, sertés- és baromfifogyasztás új korszaka. A tejfogyasztás azonban azóta sem jött divatba, habár az idősek körében gyakori csontritkulás elkerülése érdekében, igyekeznek most már a fiatalabbakat buzdítani a minél több tejtermék fogyasztására.
Folyamatos a külföldi ételek befogadása és beolvasztása, például kedvelt az olasz pizza (tipikus japán változata: hallal és norival), de kapható hagyományos hamburger is a japános rákburger vagyterijaki burger mellett.
Az étkezési szokásokra is nagyban abuddhizmus nyomta rá a bélyegét. Fő szempont az egység és a harmónia megteremtése, mint bármely más japán művészeti ágban. Fontos szerepet kap a megjelenés, ugyanis az étkezés számukra a látvánnyal kezdődik. A feltálalt ételnek meg kell felelnie a napszaknak, évszaknak, sőt néha még a hét napjaitól is függ, hogy mi kerül a tálkákba, és milyen szín- és formakompozícióban. Nem mindegy az sem, hogy az adott étel milyen anyagú, színű és formájú tálkában kerül az asztalra. Természetesen egy átlagember átlagos napján annyira nem ügyel ezekre a formaságokra olyan élesen, de tény, hogy a japán mentalitásnak megfelelően jobban odafigyelnek az apróságokra.
A legfontosabb evőeszköz az evőpálca, szintén a kínaiaktól átvett találmány. Manapság, főleg a nyugati ételekhez gyakran használnak kanalat, kést, villát. Legjellegzetesebb alapanyagaik a hal, rák, algák, és gyakorlatilag majdnem minden, amit a tengerből ki lehet fogni és ehető. Valamint sokféle zöldség, csak párat említve: szójacsíra, kínai kel, spenót, jégcsapretek, padlizsán,bojtorjángyökér stb.
A rizsen kívül a tésztafogyasztás is jellemző. Ennek három fő típusa van:udon, ami búzalisztből készül,rámen, egy vékony, spagettiszerű tészta ésszoba, ami hajdinalisztből vagy más gabonából készül.
Szinte mindennap ünnepelnek valamilyen eseményt Japánban. Sok fesztivál, melyet a helyiekmacurinak neveznek, sintó vagy buddhista eredetű, míg a hófesztiválokat és a tűzijátékokat inkább a helybeliek és a turisták számára szervezik. A sintó eredetű macurik során a japánok a kamikkal (istenekkel, szellemekkel) kommunikálnak, bőséges termésért, jó üzletért, valamint boldog és virágzó közösségért fohászkodnak.
↑離島とは(島の基礎知識) (what is a remote island?) (japán nyelven). MLIT (Ministry of Land, Infrastructure, Transport and Tourism). Ministry of Land, Infrastructure, Transport and Tourism, 2015. augusztus 22. [2007. július 13-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 9.)
↑東京都の人口（推計）. Tokyo Metropolitan Government Bureau of Statistics Department. [2018. október 2-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 22.)
↑"Great+power" Balance of Power. United States of America: State University of New York Press, 2005, 59, 282. o. (2005).ISBN 978-0-7914-6401-4Accordingly, the great powers after the Cold War are Britain, China, France, Germany, Japan, Russia, and the United States p. 59
↑Roland H. Worth, Jr..No Choice but War: The United States Embargo Against Japan and the Eruption of War in the Pacific. McFarland & Company (1995).ISBN 978-0-7864-0141-3
↑The World Factbook: Russia (angol nyelven). CIA, 2008. május 15. [2015. október 16-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 11.)
↑Magyar-japán kapcsolatok. Magyarországi Japán Nagykövetség. [2009. március 26-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják
.svg)
.png)
_without_national_boundaries.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
