A január és afebruár volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak arómai naptárhoz, mivel azókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig mégmárcius volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet. Ezt követően akonzulok isjanuár 1-jén léptek hivatalba.
A hónap elsőnapja a mindenki által ismertújév napja.
január második hétfője:Szeidzsin-siki - A japánoknál „a nagykorúvá válás”1948 óta nemzeti ünnep, amikor az ország azokat ünnepli, akik betöltötték a 20. életévüket. Ezt a napot január 15-én ünnepelték egészen 1999-ig, amikor ajapán vezetés az egymást követő munkaszüneti napok mellé tette, a rohamosan fejlődő gazdaság hatására.
Vízkereszt napján hóból épített „jó boszorkány”Olaszországban (Befana)
Január 6-a avízkereszt napja hagyományosan a karácsonyi ünnepkör lezárása és afarsangi időszak kezdete volt. Sok országban ez akarácsonyfa lebontásának napja. Az ünnep előestéjén szentelik meg aszenteltvizet és atömjént a katolikuspapok a templomokban. Az emberek felírtáka három napkeleti király nevének kezdőbetűjét a házuk ajtajára. Egyes országokban ma is élő szokás, hogy megajándékozzák a gyerekeket az éjjel az ajtó elé vagy ablakba tett csizmájukba rejtett édességekkel, amit a „háromkirályok” vagy a „jóboszorkány” hoz nekik.
Akatolikus templomokban a vízkereszt utáni második vasárnap olvassák fel a papok aJézus első csodatételéről, akánai menyegzőről szólóevangéliumi részt. Ezen a napon régen a hívők egy-egy magánházban is összegyűltek és eljátszották a kánai menyegző történetét, majd együtt elfogyasztották a vendégek által hozott étel- és italajándékokat.
Január 1-jén szokás voltújévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziakalmával,dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével. Azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog. Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, hogy egész évben friss volt. Aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták. Nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján. Ugyanakkor sokféle tiltás is létezett.
Január 6-a, vízkereszt napján általános szokás volt, hogy a katolikus papok a házakat is meghintették a szentelt vízzel (házszentelés). Ezenkívül elterjedt népszokás volt a „csillagozás”, amikor gyerekek jártak körbe a faluban csillaggal a kezükben és a kis Jézusról szóló énekeket énekeltek. Ez egyes magyarlakta vidékeken még a mai napig is létező szokás.
Január 22-én,Szent Vince napján aszőlőtermesztő falvakban sok helyütt úgynevezett vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését. Ezen a napon a gazdának sokbort kell innia, hogy bő legyen a termés. Ha Vince napján szép, napos volt azidőjárás, akkor jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont gyenge szüretet jósoltak. Ezzel ellentétben, ha három nap múlva,január 25-én, a „pálforduló” (Szent Pál megtérése) napján sütött a nap, akkor a néphit szerint még hosszú kemény télre kellett számítani.
A magyar népi mondóka a január hónapot a következőképpen jellemzi:
Rio de Janeiro város nevének jelentéseportugál nyelven „januári folyó”. A név eredetileg a várost övezőGuanabara-öblöt jelöli, és a portugál hajósoktól származik, akik1502.január 1-jén fedezték fel ezt a helyet, és egy folyó torkolatának vélték. Magának a városnak egyébként eredetilegSão Sebastião (Szent Sebestyén) a neve.[7] Lásd még:január 20.
↑A hónap két Mária ünnepéről, lásd: január 1. és január 23.
↑1967 óta a katolikus egyház ünnepe(World Day of Peace). 2000. január 1-jétől az ENSZ kezdeményezésére világi ünnepként is számos országban is nemzetközi békenapot tartanak, kezdetbenOne Day in Peace, ma pedigGlobal Family Day néven (azaz Globális Család Nap, amikor a Föld lakói egyetlen nagy családot alkotnak a békéért), lásd:en:Global Family Day,One Day in Peace honlapjaArchiválva2009. január 25-i dátummal aWayback Machine-ben
↑Indiában amonszunéghajlat miatt két aratási idény van, a tavaszi(rabi) és az őszi(kharif), az őszi aratás után január végén kezdődik a tavasz, amikor a természet megújul. Az őszi aratás záróünnepének a neve India legnagyobb részénszankranti, atamiloknálpongal néven ismert és több napos,január 13-16 között
↑Magh hónap 5. napja a hindu naptár szerint, a Gergely-naptárban többnyire január végére, néha február elejére esik
↑A várost1565-ben alapítottákSão Sebastião do Rio de Janeiro („Rio de Janeirói Szent Sebestyén”) néven,I. Sebestyén portugál király tiszteletére. A várost még évszázadokig ezen a néven, sőt gyakran csakSão Sebastião néven ismerték, és csak később váltotta fel a név második feléből önállósult maiRio de Janeiro forma. A városvédőszentje ma is Szent Sebestyén, akinek ünnepnapja,január 20-a a városban hagyományos népünnepély. Sebestyént egyébként Brazília számos más városának és településének is védőszentjeként ünneplik ezen a napon.
