A szigetet eredetileg a bennszülött taínoindiánok lakták, majdKolumbusz Kristóf 1494-es érkezése után spanyol fennhatóság alá, majd a17. században az angolok kezére került.Ma a sziget lakossága meglehetősen kevert, azonban túlnyomó többsége azAfrikából áthurcoltrabszolgák leszármazottja.
Jamaica aKarib-térség harmadik legnagyobbszigete. Belsejét kiterjedt hegység borítja parti síksággal körülvéve, ezért a nagyobb városok mind a part közelébe települtek. Ilyen például:Kingston,Spanish Town,Mandeville ésMontego Bay. Hegyeiből több mint 120 patak, folyó indul útnak a fehér homokú tengerpartokig, de nem ritkák a sziklás partszakaszok sem. Változatos felszíni formáinak és egész létezésének oka a dél- és észak-amerikaikőzetlemezek egymáshoz préselődése, aminek hatására aNagy-Antillák szigetcsoport többi tagjával együtt kiemelkedett a tengerből. Az ország legmagasabb pontja: Blue Mountain Peak, 2256 méter.
Éghajlatatrópusi, forró és csapadékos. A sziget hegyes-völgyes belsejében az éghajlat némileg hűvösebb, mint a sík parti területeken. Évszakos hőmérsékletváltozások tulajdonképpen nincsenek. A nappali átlaghőmérséklet 31 °C, az éjszakai pedig 21 °C körül alakul. Az esős évszak júniusban kezdődik és novemberig tart, a legcsapadékosabb hónap szeptember, viszont futó záporok, zivatarok egész évben előfordulhatnak. Az esős évszakban 1-2 °C-kal melegebb van. A sziget déli partjának egyes szakaszain az esőt hozó szeleket felfogják a hegyek. Ezek a vidékek aránylag szárazak.
A mezőgazdaság területi igénye miatt mára csak a sziget 24%-át borítják erdők, amelyekben a több millió éves elzártság következményeképpen figyelemre méltóbiodiverzitás alakult ki. Több mint 600 különböző lágyszárú és 300 fásszárú növényfajnak ad otthont, és állatvilága is legalább ilyen különleges. Az erdők nagy része a hegyekben található, a part menti síkságot megművelik, közvetlenül a tengerpartot pedig ismét erdők borítják.
AJamaica National Heritage Trust nevű szervezet foglalkozik Jamaica nemzeti örökségének gondozásával,[5] amelybe beletartoznak a nemzeti parkok és a botanikus kertek is. E szervezet által gondozott nemzeti parkok:
Blue Mountains - a sziget legmagasabb hegyeinek környéke, Jamaica első nemzeti parkja.
Clydesdale Nemzeti Erdő(Clydesdale National Forest Park) - az erdők mellett kávéültetvények is részei.
Hollywell Nemzeti Park(Hollywell National Park) - jamaicai mércével mérve hideg vidék. Gazdag a madárvilága.
A sziget i. e. 4000 és i. e. 1000 közöttDél-Amerika felől,arawak és talántaínoőslakosokkal népesedett be. Az európaiak érkezésekor mintegy 300 ezer őslakos élhetett itt. Az arawak kultúrának nagyon csekély nyoma maradt, de még ma is élnek kis számbanarawak/taínók Jamaicán, ugyanis kis részük túlélte a spanyol és angol hódítók agresszióit.
Kolumbusz Kristóf először 1494-ben szállt itt partra, ésSpanyolország birtokává nyilvánította. Az első jamaicai telep Sevilla. Ezt 1554-ben, ismétlődő kalóztámadások után elhagyták, és a főváros Spanish Townba költözött, melyet 1534 elején Santiago de la Vega alapított. Itt található a brit gyarmatok legrégebbi katedrálisa. A spanyolokat az angolok 1655-ig erővel kitelepítették a városból, ekkor Tower Isle, az utolsó jamaicai spanyol erőd elestével teljesen angol kézre került a sziget. Don Arnoldo de Yassi védte Tower Isle erődjét öt éven át az angolok ellen, aztánKubába menekült. A támadóangolok parancsnokai: William Penn angol admirális (apennsylvaniaiWilliam Penn apja) és Robert Venables tábornok. A spanyol uralmat követő kétszáz évnyi angol, majd brit uralom idején Jamaica a világ legfontosabb cukorexportáló országává vált. Ezt a behurcolt afrikai rabszolgák tömeges alkalmazása tette lehetővé. Arabszolga-kereskedelem betiltása után, az 1800-as évek első felébenIndiából ésKínából szerződéses munkásokat hoztak. Utódaik máig Jamaicán élnek.
A rabszolgamunka fokozott igénybevétele következtében a 19. század elejétől a feketék száma hússzorosa lett a fehérekének. Ez az arány azóta nagyjából állandó és folyamatos forrása a lázadásoknak. Számos ilyen lázadás után a rabszolgaságot 1834-ben betiltották, a korábbi rabszolgák teljes egyenjogúsítására 1838-ban került sor.
Jamaica gazdaságilag csak lassan függetlenedett az Egyesült Királyságtól. 1958-ban aNyugat-indiai Föderáció tartománya lett. Ebben a szövetségben egyesült egész Brit Nyugat-India. Jamaica teljes függetlenségét a Szövetségből való kilépéssel érte el 1962-ben.
A függetlenség első tíz évében, az egymást követő konzervatív kormányok idején évi hat százalékot meghaladó gyors gazdasági növekedést élt át az ország. Nagyarányú tőkebefektetés érkezett abauxitbányászatba és alumíniumkohászatba, az idegenforgalomba, a gyáriparba, és jóval kisebb arányban a mezőgazdaságba. Az első évtized optimizmusa növekvő érzékenységet hozott az egyenlőtlenséggel szemben, a növekedés hasznából nem részesülő városi szegénység sorsával szemben. Ez, párosulva az 1970-től lassuló világgazdasággal, a választókat kormányváltásra késztette 1972-ben, a Nép Nemzeti Pártját (PNP) választották meg. Ettől kezdve a kormánypolitika nagyobb szociális igazságosságra törekedett az oktatásban és egészségügyben, de Jamaica gazdaságilag hanyatlott és 1980-ban a nemzeti össztermék 25%-kal maradt az 1972-es szint alatt. Növekvő külső és belső eladósodottság, párosulva a nagy költségvetési hiánnyal azNemzetközi Valutaalap által javasolt megszorító intézkedések végrehajtására kényszerítette a kormányt.
A gazdasági hanyatlás az 1980-as évek közepéig tartott, amit súlyosbított a legnagyobb (Alpart) és harmadik (Alcoa) alumíniumgyártó termelésének leállítása. Jelentősen csökkent a második legnagyobb alumíniumgyártó (Alcan) termelése is, a Reynolds Jamaica Mines Ltd. bezárta jamaicai bányáit. Turista is kevesebb érkezett. Az1980-as évektől kezdve Jamaica virágzó ország, ahol nagy a bűnözés, a jelentéktelen lopások súlyos problémává váltak.
Államformája alkotmányos monarchia, aNemzetközösség tagja. Az uralkodót,III. Károlyt az általa kinevezett főkormányzó(Governor-General) képviseli.[6] A főkormányzó jelöli posztjára a miniszterelnököt és a kormány többi tagját, majd a király vagy a királynő kinevezi őket. A kabinet minden tisztviselőjét a miniszterelnök javaslatára iktatnak be. Az államfő és a főkormányzó nagyobbrészt ceremoniális szerepet töltenek be, eltekintve komolyabb alkotmányos jogosítványaiktól.
A főváros,KingstonA főváros egy utcaképeKözépiskolások
Jamaica lakosságát 2009-ben 2 754 643 főre becsülték. A népességnövekedési ráta csak 0,43%, ezért a sziget 2025-re várható népessége 3,2 millió körül lehetséges. A 2009-es adathoz képest már most is mérhető a csökkenés, a 2011-es hivatalos becslés már csak 2 711 467 főre becsülte az ország lakosságát. Ám egy újabb 2017-es mérés már 2 890 299 főt számlál.
Jamaica lakossága, mint ahogy az ország mottója is tartja („sok nemzetből egy”), meglehetősen sokszínű. Az ott élők legnagyobb részének ősei Afrikából elhurcolt rabszolgák voltak, elsősorban a maiGhána ésNigéria területén éltakan ésigbó népcsoportokból, mások spanyol, indiai, angol, kínai vagy közel-keleti származásúak. A jamaicaiak 80-85%-a főlegafrikai ősökre tekinthet vissza, a többiek kevert etnikumúak: 3% kínai, 3% indiai, 5% mesztic, 5% mulatt, 3% fehér, 1% indián.
Az elmúlt évtizedek során több százezer jamaicai vándorolt ki főként azEgyesült Államokba,Kanadába és azEgyesült Királyságba. Az utóbbi időszakban a kivándorlás mértéke csökkenni látszik.
Számos spanyolrómai katolikus is letelepedett a szigeten, és még ma is kimutatható társadalmi súllyal rendelkeznek. A többiek:Jehova tanúi, ahinduizmus, abuddhizmus stb. hívője. Elhanyagolható lélekszámúiszlám ésizraelita közösség is megvetette a lábát a szigeten.
Jamaicából ered arasztafariánus vallás, amelynek világszerte mintegy 1 millió követője van. A rasztákHailé Szelassziéetióp császárt tartják a „fekete (afrikai)messiásnak.” A rasztafári elnevezés aRasz Tafari névből ered, ez volt a neve Szelasszié császárnak a koronázása előtt. Szelassziét a raszták Jah (Jahve rövidítése, Isten raszta elnevezése, magyar kiejtéseDzsá[8]) földi megtestesülésének és a szentháromság tagjának tekintik. A mozgalom a jamaicai fekete munkásoktól és parasztoktól ered az1930-as évekből, egybibliai prófécia sajátos értelmezéséből, fekete politikai törekvésekből ésMarcus Garvey raszta próféta tanításaiból. A jellegzetes raszta frizura szorosan kapcsolódik a mozgalomhoz, de nem általános a követők között. A raszták számára amarihuána (ganja, fű) szívása spirituális cselekedet. Szentségnek tekintik, ami elősegíti a tudatosságot, békét és közelebb viszi őket Istenhez, de használata nem kötelező. Vannak raszták, akik nem szívnak. A raszta mozgalom a világ számos részén elterjedt, főleg migráció útján és areggae-zene közvetítésével, ami főkéntBob Marley-nak köszönhető.2000-ben több mint egymillió raszta volt szerte a világon. A jamaicaiak öt százaléka tartja magát raszta vallásúnak.
Jamaicahivatalos nyelve azangol, amit jellegzetes tájszólásban beszélnek. Emellett azangol egy afrikaiasított változatát, ajamaicai patois-t is előszeretettel használják. Az alsóbb néprétegekben szinte teljes mértékben a patois a használatos, de ahogy haladunk felfelé a társadalmi ranglétrán, úgy válik az emberek beszéde egyre jobban hasonlóvá astandardangolhoz, míg a vezető réteg már teljesen standard módon beszéli azangolt. Azonban az átlag jamaicai azangol és a patois kifejezéseket keverve, felváltva használja, helyzettől függően.
A lakosság 2011-es adatok szerint szinte teljes mértékben feketékből, illetvemulattokból áll: a népesség 92%-a fekete, 6%-a mulatt.[9]
A feketék (afrikaiak) a rabszolgák leszármazottai, akik sajátos kultúrát hoztak létre. A mulattok fekete-fehér keverékek, bőrszínük világosabb a feketékénél, de alapjában véve negridek.
Mindössze 1% indiai és 1% egyéb él az országban. A fehérek a gyarmatosítók leszármazottai, az ázsiaiak pedig szerződéses munkásként érkeztek a szigetre.[9]
Ipara a bányászaton alapul, amely külföldi monopóliumok kezében van. Óriási bauxitvagyonát jórészt külszíni fejtéssel termelik ki Ocho Ríos térségében. Más bányatermékei: márvány, gipsz.[10]
A közutak hossza 21 000 kilométer (amelyből 15 ezer km aszfaltozott 2007-ben),[11] a vasúté 272 km. A szigeten a legfontosabb tömegközlekedési eszköz a busz.
Az amerikaihiphop zene is jamaicai közvetítéssel alakult ki, mégpedig aNew Yorkba bevándorló jamaicaiak révén, akik kezdetben reggae- és dubzenékre mesélték el történeteiket, majd az amerikai közönség hatására zenéjükbedisco,rock ésfunky elemek kerültek be. ALondonba vándorló jamaicaiaknak pedig adrum and bass stílust köszönhetjük.
Az országnak eddig 13 aranyérme van a játékokról. A legeredményesebb sportág azatlétika. Leghíresebb sportolóiknak egyike a sprinterUsain Bolt. Egy korábbi korszak világsztárjaMerlene Ottey volt, akinek 2,4 méter magas bronzszobrot állítottak.
↑abcdeThe World Factbook. CIA.gov. (Hozzáférés: 2021. július 8.)Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen<ref> címke, „CIA” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
↑Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2007.
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
