Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Jakutföld

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2024. november 17.

Pontosságellenőrzött

Ehhez a szócikkhez továbbiforrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek azellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segítsa szócikk fejlesztésében továbbimegbízható források hozzáadásával.
Jakutföld(Szaha Köztársaság, Саха Өрөспүүбүлүкэтэ)
Jakutföld címere
Jakutföld címere
Jakutföld zászlaja
Jakutföld zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Szövetségi körzetTávol-keleti
SzékhelyJakutszk
Alapítás1922. április 27.
VezetőAjszen Szergejevics Nyikolajev
Hivatalos nyelvorosz,szaha (a lakosság 25%-a beszéli)
Népesség
Teljes népesség1 001 664 fő(2024)
Népsűrűség0,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület3 103 200 km²
IdőzónaUTC+9/+10/+11 (NYISZ: nincs)
Elhelyezkedése
Jakutföld (Oroszország)
Jakutföld
Jakutföld
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 66° 24′,k. h. 129° 10′66.4,129.1666666666766.400000°N 129.166667°EKoordináták:é. sz. 66° 24′,k. h. 129° 10′66.4,129.1666666666766.400000°N 129.166667°E
AWikimédia Commons tartalmazJakutföld témájú médiaállományokat.

Jakutföld (oroszulЯкутия [Jakutyija]), hivatalos nevénSzaha Köztársaság (Республика Саха [Reszpublika Szaha], helyi nyelven:Саха Өрөспүүбүлүкэтэ) azOroszországi Föderáció egyik alkotórésze (alanya), a világlegnagyobb, önálló államisággal nem rendelkező közigazgatási egysége.

Fekvése

[szerkesztés]

Ázsia északi részén,Szibériában fekszik. Északi határa aHenrietta-sziget, szárazföldi részét északon aLaptyev- és aKelet-szibériai-tenger, valamint aJeges-tenger határolja. Ezek az északi földrész leghidegebb és legjegesebb tengerei, évente 9-10 hónapon keresztül jég borítja őket. Szárazföldi határai:Csukcsföld,Magadani terület,Habarovszki határterület,Amuri terület,Bajkálontúli határterület (volt Csitai terület),Irkutszki terület és aKrasznojarszki határterülethez tartozó volt Tajmiri (Dolgan-Nyenyec) autonóm körzet és Evenki autonóm körzet.

Területe: 3 103 200 km², ennek több mint kétötöde azészaki sarkkörön túl található. Kiterjedése kelet-nyugati irányban 2500 km, észak-déli irányban 2000 km. Tengerpartjainak hossza 4500 km. Lakossága 949 248 fő, népsűrűsége 0,3 fő/km².[1]

A köztársaság fővárosaJakutszk, lakosainak száma: 210 000 fő. Moszkvától való távolsága: 8468 km.

Földrajz, éghajlat

[szerkesztés]

Jakutföld 3időzónában helyezkedik el, abudapesti időhöz képest: +9, +10 és +11 óra azidőeltolódás.

Területének kétharmad része fennsík, illetve hegy, a többi síkság.

Jakutföld majdnem teljes területe azörök fagy birodalmába tartozik, az állandóan fagyott talaj átlagos vastagsága 300–400 méter, de van, ahol 1500 méter. Jakutföldön fekszik a leghidegebb klímájú állandóan lakott település aFöldön:Ojmjakon.

Az éghajlatkontinentális, hosszútél és rövidnyár jellemzi. A hőmérséklet különbsége a leghidegebb januári hónap és a legmelegebb júliusi hónap között: 70–75 °C. A tél 6,5–9 hónapig is tarthat. A leghidegebb téli hőmérséklet a keleti hegyláncokban −67,8 °C is lehet.[2][3] Az átlagos januárihőmérséklet: −50 °C, míg a júliusi +19 °C. Az évi átlagos csapadék mennyiség a középső részeken 200 mm. A rövid nyári hónapokat, a júniust és július, esetleg augusztust az állandó világosság jellemzi, míg a téli hónapokban sötétség van. 2012. január 25-én nyolcvan éve nem mért meleget jegyeztek fel itt, a hőmérséklet −10 °C-ra emelkedett, egy anticiklon miatt.[4]

Jakutföldön sok nagy folyó és kisebb méretű, hegyi folyó található, melyek teljes hossza 2 000 000 km. Rendkívül sok a tó, számuk elérheti a 800 000-t is.

A legnagyobb folyó aLéna, 4400 km hosszú. Jakutföld területe négy földrajzi zónában helyezkedik el. Területének 80%-atajga, a többitundra, erdős tundra és sarkisíkság. Az erdős terület 85%-át daurivörösfenyő alkotja, de megtalálható itt a borovi fenyő, acédrus,luc,nyírfa ésnyárfa. Legkiterjedtebb hegyláncait aVerhojanszki-hegylánc alkotja, amely párhuzamosan fut aLéna folyóval, északon nagy körívet húzva azOhotszki-tengertől aLaptyev-tengerig, valamint aCserszkij-hegylánc, mely a Verhojanszki-hegylánctól keletre található. Itt található még aKolima-hegyvidék, amelyaranylelőhelyeiről nevezetes.

Lakossága

[szerkesztés]
A „Mir” külszíni fejtésű, 525 méter mélykimberlit és gyémántbányaMirnijben

Ajakutok által beszéltszaha nyelv atörök nyelvek családjába tartozik. Az idők folyamán erősmongol hatások érték, de megőrzött néhánypaleoszibériai (szaha) nyelvi maradványt is.

Etnikai csoportok a 2002-es népszámlálás szerint:[5]

EtnikumLakosságszámArány (%)
Jakut432 29045,54
Orosz390 61741,15
Ukrán34 6333,65
Evenk18 2321,92
Even11 6571,23
Tatár10 7551,13
Burját7 2660,77
Fehérorosz4 2360,45
Örmény2 7640,29
Baskír2 3550,25
Azeri2 2930,24
Német2 2830,24
Mordován2 2550,24
Mordovián2 0720,22
Koreai1 8150,19
Csuvas1 7000,18
Kirgiz1 4540,15
Dolgin1 2720,13
Üzbég1 2720,13
Tadzsik1 1050,12
Jukagir1 0970,12
Ingus1 0000,11
  • Városi lakosság: 64,3%
  • Falusi lakosság: 35,7%

A fentietnikumok közül acsuvasok,jakutok ésdolgánok, agagauzokkal együtt,Oroszország török nyelvűkeresztény (főlegortodox és csekély mértékbenprotestáns) népeit alkotják.

1880-ban száműzöttként érkezett Jakutföldre a lengyelWacław Sieroszewski, aki később a térség neves néprajztudósává vált. Fő műve a Tizenkét év a jakutok országában című mű, ami behatóan foglalkozott ezen népek szokásaival, életével.

Települések

[szerkesztés]

Jakutföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 13 város, 42városi jellegű település és 586 falusi település található, mely utóbbiak közül 39 lakatlan. A Jakutföldön találhatóVerhojanszk Oroszország egyik legkisebb népességű városa. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 67 volt, a Szovjetunió megszűnése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan, 3 viszont azóta városi címet kapott.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Jakutföldön 64% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége meghaladja a tízezer főt, és összesen 12-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 8%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.

Jakutföld városai a következők (2010. évi népességükkel):

Közigazgatás és önkormányzatok

[szerkesztés]

Jakutföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 34 járásra oszlik, melyekre gyakran orosz nyelvű szövegekben is ajakutulusz szót használják. A 13 város közül 5 (Jakutszk,Mirnij,Nyerjungri,Nyurba ésPokrovszk) köztársasági alárendeltségű, melyek így nem tartoznak egyik járáshoz sem.Jakutszk városához van beosztvaZsataj városi jellegű település és jelentős falusi terület is, így ezek sem tartoznak egyik járáshoz sem.

Az önkormányzatok területi beosztása nagyjából megegyezik a közigazgatási felosztással. A 34 járás mindegyikébenjárási önkormányzat működik, míg Jakutszk a hozzá beosztott falusi településekkel együtt a járásoktól függetlenvárosi körzetet alkot, és külön városi körzetet alkot Zsataj is. (A városi körzeteknek egyszintű önkormányzata van, mely egyszerre gyakorolja a járási és a községi önkormányzati hatásköröket.) A közigazgatási beosztás szerint a járásoktól független Mirnij, Nyerjungri, Nyurba és Pokrovszk viszont nem alkotnak városi körzetet, hanem annak a járási önkormányzatnak vannak alárendelve, amelynek a székhelyei. A járásokhoz összesen 48városi község – ezek székhelye egy város vagy városi jellegű település – és 361falusi község tartozik. A köztársaság területén található 3községközi terület is, melyek valamely járásnak a községekhez nem tartozó, ritkán lakott területei.

Közigazgatási szempontból tehát Jakutföld 34 járásra és 5 városra tagozódik, míg önkormányzati rendszerét 34 járási önkormányzat és 2 városi körzet, a járási önkormányzatoknak alárendelve pedig 48 városi és 361 falusi község alkotja.

A járások és székhelyeik:

Politikai vezetés

[szerkesztés]

Jakutföld első számú vezetője(glava; a korábbiköztársaság elnöke cím megszűnt):

  • Jegor Afanaszjevics Boriszov: 2010-től 2018. május 28-áig. Hivatali idejének lejárta előtt lemondott.
  • Ajszen Szergejevics Nyikolajev: 2018. május 28-tól – Putyin elnök megbízottjaként a köztársaság vezetőjének feladatait ideiglenesen látta el. Megbízatása a 2018. szeptemberben esedékes választásig szólt.[6] Kormányzónak megválasztva 2018. szeptember 9-én.[7]

Nevezetességek

[szerkesztés]
Alénai oszlopok Jakutföld természeti érdekessége
  • ALénai oszlopok aLéna középső szakasza mentén található sziklaoszlopok és a körülöttük kialakított natúrpark. A világörökség része.
  • Ojmjakon, a leghidegebb klímájú állandóan lakott település a Földön

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Yakuts. Centre for Russian Studies. Hozzáférés ideje: 2006-10-26.
  2. Archivált másolat. [2010. június 16-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 19.)
  3. http://owww.met.hu/omsz.php?almenu_id=misc&pid=met_rekordok&pri=1&mpx=1&stt=homerseklet
  4. (1) IT | Tudomány: Soha nem tapasztalt meleg: −10 fok Jakutföldön – HVG.hu. hvg.hu, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
  5. Az Oroszországi Föderáció tagállamainak etnikai összetétele (Orosz Statisztikai Hivatal, 2002). [2007. február 17-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 19.)
  6. Kremlin.ru (2018-05-28. Hozzáférés: 2018-06-23)
  7. Rezultati viborov glav regionov Rosszii 09-09 (Aif.ru, 2018-09-10. Hozzáférés: 2018-09-15)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Sakha
AWikimédia Commons tartalmazJakutföld témájú médiaállományokat.
A Föderáció alanyai
Köztársaságok
Oroszország címere
Határterületek
Területek
Szövetségi
jelentőségű városok
Autonóm terület
Autonóm körzetek
  1. Hovatartozása jelenleg vitatott.Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem ismeri el aKrím Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jakutföld&oldid=27605540
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp