Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Nem tévesztendő össze a következővel:Sárosd (melynek szintén van Jakabszállás nevű külterületi településrésze). |
| Nem tévesztendő össze a következővel:Sülysáp (melynek szintén van Jakabszállás nevű külterületi településrésze). |
| Jakabszállás | |||
 | |||
| Légifotó | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kecskeméti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabó György Róbert (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6078 | ||
| Körzethívószám | 76 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2666 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 36,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 70,86 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 45′ 42″,k. h. 19° 36′ 04″46.761666666667,19.60111111111146.761667°N 19.601111°EKoordináták:é. sz. 46° 45′ 42″,k. h. 19° 36′ 04″46.761666666667,19.60111111111146.761667°N 19.601111°E | |||
  Jakabszállás Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén | |||
| Jakabszállás weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazJakabszállás témájú médiaállományokat. | |||
JakabszállásközségBács-Kiskun vármegyeKecskeméti járásában.
Kecskeméttől 17 kilométerre fekszik, dél-délnyugati irányban. A szomszédos települések: észak felőlHelvécia, kelet felőlFülöpjakab, délkelet felőlBugac, dél felőlBugacpusztaháza, nyugat felől pedigOrgovány.
A község aránylag jó közlekedési adottságokkal rendelkezik: az54-es főút mentén fekszik, kevesebb, mint 12 kilométerre azM5-ös autópálya legközelebbi csomópontjától; központját érinti azIzsáktólKiskunfélegyháza központjáig húzódó5302-es út is. Áthalad rajta továbbá akecskeméti kisvasúthoz tartozóKecskemét–Kiskunmajsa-vasútvonal (aMÁV 149-es számú vonala) is, bár ezen a személyszállítás több mint egy évtizede,2009.december 13., vagyis a 2009/2010. évi menetrendváltás dátuma óta szünetel.[3] A község ugyanakkor megközelíthető a település mellett korszerűen kiépített magánrepülőtér révén is. A településnek jó az autóbuszközlekedése a megyeszékhely,Kecskemét felé.
AzÁrpád-kor óta lakott település atörök hódoltság korában elnéptelenedett, területepusztává vált. A 18. és 19. század nagy részében a puszta felétSzabadszállás, egy-egy negyedét pedigKiskunmajsa ésFülöpszállás birtokolta. A maiközség az egykori szabadszállási részt foglalja magában, a kiskunmajsai részenKunszállás, a fülöpszállási részen pedigFülöpjakab fekszik.
A fő foglalkozás a pásztorkodás volt 1895-ig, a puszta kiosztásáig. A 20-60 holdas területeken fokozatosan áttértek a mezőgazdaságra, ez felgyorsította a népesség növekedését, és a birtokos községekből származó zsellérek szereztek itt földet.
Jakabszállás1922-ben lett önállóközségSzabadjakabszállás néven, majd1926-ban kapta mai nevét.[4]
Az önállóvá válás után épült fel a községháza és egy kápolna, amelyet aferencrendi szerzetes atyák gondoznak. A római katolikus templom 1944-ben lett készen, az 54-es főútvonal és aKiskunhalasra vezető út találkozásánál látható. A református templom jóval később, a '60-as évek elején épült, a Petőfi Sándor utcán lehet eljutni hozzá. A temetőben lévő emlékparkban emlékfalon örökítették meg az első és második világháborúban, valamint az 1956-ban hősi halált halt lakosok nevét. A falu központjában láthatóTúri Endre szobrászművész tűzzománc térplasztikája.
Akecskeméti gazdasági keskenynyomtávú vasút 1928-ban, a települést átszelő utak pedig 1939-42-ben épültek meg, ezzel jelentősen csökkent az elszigeteltség. A legújabb korban a repülés is meghódította Jakabszállást. Füves repülőtere 1994-ben kezdett üzemelni, és 2000-ben szilárd burkolatú fel- és leszállópálya épült. 2009-ben a repülőtér mellett megnyílt a lovaspálya, melyen minden év pünkösd vasárnapján meghívásos fogatversenyt rendeznek. Továbbá minden szeptember első szombatján szüreti mulatságot rendeznek.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2646 | 2615 | 2563 | 2562 | 2697 | 2710 | 2657 | 2666 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,7%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% románnak mondta magát (3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,9%, református 7,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,9% (9,6% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,9% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% szerbnek, 0,1% szlováknak, 0,1% lengyelnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,2% volt római katolikus, 6% református, 0,7% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 7,9% felekezeten kívüli (33% nem válaszolt).[14]
További rendezvények megtalálhatók aJakabszallas.net honlapon.
