Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Jablanac

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2024. március 2.

Pontosságellenőrzött

Jablanac
Jablanac látképe 2006-ban, előtérben egy Rabra induló komppal
Jablanac látképe 2006-ban, előtérben egyRabra induló komppal
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségZengg
Jogállásfalu
Irányítószám53287
Körzethívószám(+385) 053
Népesség
Teljes népesség53 fő(2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság10 m
IdőzónaCET,UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 42′ 22″,k. h. 14° 53′ 50″44.70611111,14.8972222244.706111°N 14.897222°EKoordináták:é. sz. 44° 42′ 22″,k. h. 14° 53′ 50″44.70611111,14.8972222244.706111°N 14.897222°E
Térkép
AWikimédia Commons tartalmazJablanac témájú médiaállományokat.

Jablanac faluHorvátországban,Lika-Zengg megyében, közigazgatásilagZengghez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Zenggtől 40 km-re délkeletre a tengerparton, aVelebit hegység lábánál, a Velebit-csatorna mélyen a Klačnica és a Panas nevű magaslatok között a szárazföldbe nyúló öblének partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Területe már arómai korban is lakott volt, mint azt a település feletti Klačnica-hegyen találhatóókori romok is jelzik. Az itteni erődített települést még az illírek építették és a rómaiak rombolták le. A római korban nem tartozott a fontosabb települések közé és hamarosan elnéptelenedett. A koraközépkorban a Klačnicán ószláv település állt, melyet először1179-ben említenek mint„Ablana” plébánia központját. A település mai neve olasz közvetítéssel szintén ebből a latin eredetű névből származik. A temetőben találhatóSzent Miklós-templom már1179-ben is állt.1251-ben aGutkeled nembeliIstván bán úgy határozott, hogy saját költségén Jablanac hegyén várat építtet és az itt lakóknakSibenikhez ésTrogirhoz hasonlóanszabad királyi városi jogokat adományoz. Abban az időben Jablanac a rabi püspökséghez tartozott, a korabeli glagolita írások szerint lakói horvát ča nyelvjárást beszéltek. A13. század végén Jablanac urai a Frangepánok voltak. A török hódítás előrehaladásával a vidéken folyamatos lettek rablócsapatok zaklatásai.1525-ben a török meglepetésszerűen megtámadta Karlobagot, sok lakost megölt, a házakat felgyújtotta és az egész környéket elpusztította, a maradék lakosság biztonságosabb helyekre menekült. A portyázók a tengerparton már Fiuméig, sőt tovább is elértek. A Zenggtől délre eső vidék a megerősített helyek (köztük Jablanac) kivételével már lényegében lakatlan volt. A17. század közepén miután a török veszély alábbhagyott birtokosai elhatározták, hogy a területet újra benépesítik ezért több hullámban hercegovinaibunyevácokat telepítettek a környékére. Az első hullám1647-benJasenica környékéről és aZrmanja-mentéről érkezett, de erőszakos viselkedésük miatt letelepítésük nem volt sikeres, ezért a zenggi kapitány továbbküldte őket Pag és Rab szigetére, valamint Ražanac és Vinjerac vidékére.1655-ben Obrovac, Zelengrad és Karin környékéről érkeztek új bunyevácok. Jablanac vidékére a végül itt maradó bunyevácokLikából, Krmpote ésKrivi Put környékéről, illetve délről áttelepülve (Pozrmanje, Ražanac, Posedarje) érkeztek.1690-re belőlük alakult ki a város és a környék lakossága. A településnek1857-ben 986,1910-ben 1101 lakosa volt. Atrianoni békeszerződésigLika-Korbava vármegye Zenggi járásához tartozott. Ezt követően előbb aSzerb–Horvát–Szlovén Királyság, majdJugoszlávia része lett. Utóbbi felbomlása után,1991-ben a független Horvátország része lett.2011-ben 74 lakosa volt, akik főként a turizmusból élnek. A kikötő felett áll az újonnan épített „Ablana” szálloda.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
9869018268419141.10191699284978570033021915811874

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A falu keleti részén emelkedő Klačnica nevű magaslaton prehisztorikus erődített település maradványai találhatók.[4] A vár, melyet valószínűleg az illírek építettek a Velebit alatti térség legjelentősebb történelem előtti erődítménye volt. A római hódítás idején pusztulhatott el. A várhely délnyugati oldalán egy nagyobb bronzkori és vaskori temetőt tártak fel.
  • A kikötő melletti hegyfokon, a mostani Ablana szálloda területén láthatókAblana várának romjai, melyetGutkeled István szlavón bán építtetett 1251-ben. A települést a török az erődítménnyel együtt1639-ben teljesen lerombolta, ezért a korábbi épületeknek csak romjai maradtak.
  • A Panas hegy és a Velebit közötti szárazfal Dolabele kormányzó feliratával az illír Ortoplina és Begiosa törzsek közötti határt volt hivatott jelölni.
  • A település északi részén a temetőben találhatóSzent Miklós templom1179-ből való, maibarokk formáját 16. századi és 1701-es átépítések során nyerte. Az eredetileg román, majd gótikus stílusú épület kiemelkedő jelentőségű építészeti és kulturális emlékhely. A körülötte fekvő temetőbe feltehetően a 11. század óta folyamatosan temetkeznek.
  • ASzent József plébániatemplom[5]1799-ben épült, valószínűleg egy 1736-ban épített kápolna helyén, 1888-ban megújították. Egyhajós épület, széles, ötszögű szentéllyel, és a szentélytől északkeletre álló harangtoronnyal. A főhomlokzat délnyugatra néz. A szentélyt a hajótól négy lépcsőfok és a diadalív választja el. A főhomlokzatot vízszintes koszorú tagolja két részre, felső részén háromszög alakú oromzat látható, melynek közepén kör alakú ablaknyílás található. Alul a bejárat két oldalán kialakított fülkékben két szent szobra áll. A templomban egy a Somazzi műhelyből származó 18. századi stukkó szobor és egy 19. századi faszobor (Bartol Devčić munkája) látható.
  • A kikötőtől mintegy nyolcszáz méterre délre található a szárazföld belsejébe fjordszerűen benyúló festői Zavratnica-öböl. Az öbölbe a kikötőből egy gyalogösvényen juthatunk el, ahol egy sekély és tiszta vizű strand található. A víz alatt egy II. világháborús hadihajó roncsa található, emiatt a búvárok egyik kedvenc merülő helye. Az öbölbe a Rab-szigetről is indulnak kirándulóhajók.
  • Az egykori kompkikötő felett található a világ legalacsonyabban fekvő hegyi menedékháza a Miroslav Hirtz menedékház, melynek tengerszint feletti magassága csak 20 méter.

Galéria

[szerkesztés]
  • A kikötő részlete
    A kikötő részlete
  • Jablanac látképe a kikötőből
    Jablanac látképe a kikötőből
  • A Szent József plébániatemplom
    A Szent József plébániatemplom
  • A Zavratnica-öböl
    A Zavratnica-öböl
  • A Zavratnica-öböl bejárata
    A Zavratnica-öböl bejárata
  • A Zavratnica-öböl strandja
    A Zavratnica-öböl strandja

További információk

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Ante Glavičić: Stara i nova groblja, grobovi na području grada Senja i šire senjske okolice (1992)(horvátul)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  4. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7378.
  5. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6353.
Commons:Category:Jablanac
AWikimédia Commons tartalmazJablanac témájú médiaállományokat.
Lika-Zengg megye közigazgatása
Községek
Városok
Községek
Községközpontok és falvak
Városok
Községek
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jablanac&oldid=26938194
Kategória:
Rejtett kategória:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp