Ez a szócikk vagy szakaszlektorálásra, tartalmi javításokra szorul.A felmerült kifogásokata szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek).Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
a Brit Birodalom Rendjének parancsnoka(1972. március 28.)
Prometheus Award - Hall of Fame(A Gyűrűk Ura, 2009)
Nebula-díjas forgatókönyvek(Philippa Boyens, Fran Walsh, Stephen Sinclair, Peter Jackson, A Gyűrűk Ura: A két torony, 2003)
Nebula-díjas forgatókönyvek(Philippa Boyens, Fran Walsh, Peter Jackson, A Gyűrűk Ura: A király visszatér, 2004)
Locus-díj a legjobb fantasyregénynek(Patricia A. McKillip, 1978, A szilmarilok,nincs)
Nebula-díjas forgatókönyvek(A Gyűrűk Ura: A Gyűrű Szövetsége, Peter Jackson, Fran Walsh, Philippa Boyens, 2002)
Hugo-díj a legjobb forgatókönyvnek(A Gyűrűk Ura: A Gyűrű Szövetsége, Fran Walsh, Bob Weinstein, Peter Jackson, Harvey Weinstein, Philippa Boyens, Barrie M. Osborne, 2002)
Legismertebb műve aGyűrűk Ura, valamint az ezt megelőzőA hobbit (Szobotka Tibor eredeti fordításábanA babó).Középfölde eredetével és történelmével foglalkozó könyve, aSzilmarilok mára szintén széles körben ismert. Ez utóbbi mű több tucat másik, Középfölde-témájú kötetéhez hasonlóan halála után jelent meg. E művek helyszínét, Középföldét az úgynevezettArda- vagytolkieni mitológiában helyezte el, melyet azangolszász népek eredetmitológiájaként képzelt el, ezért a klasszikus értelemben véve nemfantasy. E világot óriási történelmi, irodalmi, teológiai és filozófiai műveltségének és rendkívül termékeny fantáziájának segítségével keltette életre és alkotta meg a legapróbb részletekig. Gondolkodására mindezek mellett mélykatolicizmusa, valamint azelső és amásodik világháború, és azipari forradalom keserű tanulságai óriási hatást gyakoroltak. Az első világháború embertelenségét a véresSomme-i csatán keresztül közvetlenül kiskatonaként, az1930-as évek, majd a második világháború kegyetlenségét Angliából közvetve élte át.
Mitológiájának középpontja lényegében a Középföldeként megjelenített Európa őstörténete, így érdeklődése homlokterében mindig az európai történelem és kultúra állt, ugyanakkor műveiben a világtörténelem és különösen a keleti kultúrák sokrétű ismeretéről is tanúbizonyságot tesz. E művek folyamatos és időtálló népszerűsége alapozta meg hírnevét amodernfantasy atyjaként. Ő fektette le azokat az alapokat, amelyekre e műfaj a mai napig épül.
Nyelvészként egyik legnagyobb szenvedélye a nyelvekkel való foglalatosság volt. Több mint egy tucatmesterséges nyelvet alkotott, melyek közül több (például aquenya és asindarin) anyanyelvi szinten alkalmazható, ezen nyelvek számára ráadásul fejlődésük alakulását is kidolgozta. A mesterséges nyelvekkel kapcsolatos szenvedélye nagyon korán megmutatkozott azeszperantó felé tanúsított rajongásában, emellett magát az Arda-mitológiát lényegében saját kitalált nyelvei köré formálta meg. A mesterséges nyelvek mellett atermészetes nyelveket is szenvedélyesen tanulmányozta és tanulta, mintegy húsz természetes nyelven beszélt, ezek közül azangol és azóangol mellett azóészaki, afinn és alatin volt rá a legnagyobb hatással.
Saját tapasztalatainak, műveltségének és rendkívüli éleslátásának köszönhető, hogy korát messze megelőzve foglalkozott olyan fajsúlyos kérdésekkel, mint a modern társadalom által okozott környezetszennyezés és annak következményei, valamint az emberi kapcsolatokból, nagyravágyásból, esendőségből és az újkori háborúkból fakadó pszichológiai és pszichiátriai problémák.
Ezeken túl megannyi tudományos munkája kapcsolódik aBeowulf,Sir Gawain és a Zöld Lovag témákhoz. AzInklings („Tintafiak”) nevű nagy hatású irodalmi vitakörhöz tartozott és közeli barátságban álltC. S. Lewis-szal, aNarnia krónikái szerzőjével. Életművét halála után legkisebb fia,Christopher Tolkien gondozta, aki apja hagyatékát szerkesztve számos könyvet adott ki 2020-ban bekövetkezett haláláig.
Életművével számos kutató foglalkozik a legmagasabb tudományos szinten világszerte. A műveivel és életével foglalkozó tudományágattolkienológiának, az azt művelő tudóst pedigtolkienistának nevezzük.
Bár azoranjei Bloemfonteinban született, J. R. R. Tolkien gyermekkora nagy részét azangliaiBirminghamben töltötte, majdOxfordban tanult. Apját, Arthur Tolkien banktisztviselőt areumás láz okozta legyengülés következtében fellépőagyvérzés korán elvitte (1896). Anyja,anglikán családja tiltakozása ellenére, áttért arómai katolikus hitre. Nem sokkal ezután (1904) derült kicukorbetegsége, de még így is erején felül gondoskodott abban az időben szintén sokat betegeskedő két fiúgyermekéről. Még ez év novemberében diabetikus kómába esett és meg is halt.
Tolkien olthatatlan szeretetet érzett anyja iránt, aki„valódi mártír volt, és nem mindenkinek adja meg az Úr oly könnyen azt az ajándékot … egy anyát, aki halálra dolgozza magát, hogy gondoskodjék a fiairól és az ő hitükről.” Ez nagy hatást gyakorolt vallásosságára, mivel úgy érezte, anyja emlékét és magányos küzdelmét katolikus hitéért nem teheti értelmetlenné azzal, hogy más vallású vagy vallástalan lesz (Tolkien mély hitének szerepe volt abban, hogyC. S. Lewis később feladta ifjúkori ateizmusát és visszatért az anglikán egyházhoz). Írásaiban is megjelenik a keresztény értékrend és szimbolizmus.
Anyjuk halála után Tolkien és öccse, Hilary gyámja Francis Xavier Morgan atya lett, akivel elköltöztek egy panzióba. Ronald ekkor ismerte meg élete első nagy szerelmét és későbbi feleségét,Edith Mary Brattet. Gyámja látván, hogy a lány eltereli Tolkien figyelmét az iskolától, eltiltotta őket egymástól addig, míg Tolkien el nem éri a nagykorúságot, azaz a huszonegy éves kort. Morgan atya kivetnivalónak találta azt is, hogy Edith Bratt anglikán vallású. Tolkien legalább annyira ragaszkodott gyámjához, mint Edithhez, ezért a hároméves tilalmi időszakot betartotta. Egyetlen korai kivétel történt, ekkor gyámja egyetemi tanulmányainak beszüntetésével is megfenyegette. A tilalom lejártával aztán Tolkien azonnal felvette a kapcsolatot Edith-tel, majd feleségül vette1916.március 22.-én. Férje hatására ő is áttért a katolikus hitre. Tolkien feleségét későbbLúthien alakjában örökítette meg írásaiban. „Ő volt az én Lúthienem” – írta később egy levelében fiának,Christophernek.
Fiatalon fordult érdeklődése a nyelvek irányába. Az olyan antik vagy ősi eredetű nyelvek, mint alatin, azógörög, awalesi, agót, azóskandináv nyelvek, azóangol különféle változatai, és afinn, különösen elbűvölték. Már ebben a korban, illetve oxfordi egyetemi évei alatt, megkezdte mesterséges nyelveinek kidolgozását (1915-re már igen előrehaladt a tündenyelvek kidolgozásában). Ezekben az években alapította legközelebbi barátaival a T.C.B.S.-kört(TeaClub,BarrowianSociety, azazBarrowiánusTeaKlubTársaság), ami egy kötetlen, műkedvelő irodalmi önképzőkör volt, mely rendszeres időközönként összeült, a tagok egymás verseit és felolvasásait hallgatták, illetveszatirikus színdarabokat adtak elő.[mj 1] Tolkien is nekik olvasta fel első verseit, melyekben már megjelennek atündék,orkok és hasonlómitológiai alakok.
Tolkien azelső világháború idején, még egyetemistaként, csatlakozott a brit hadsereghez, amelynek a legtöbbször kitüntetett egységében szolgált. Szemtanúja volt rengeteg bajtársa, köztük közeli barátai halálának, részt vett a nyomasztóan értelmetlen lövészárok-hadviselésben (mely emberéletek ezreit követelte anélkül, hogy a frontvonal egy tapodtat is mozdult volna), és egy élősködők terjesztette fertőző lövészárok-betegséget elkapva, ő maga is kórházba került. Lábadozása idején kezdte el írni mitológián és népköltészeten alapuló történeteit, melyek később (Tolkien halála után)Az elveszett mesék könyve címen jelentek meg. Műveinek tanulmányozói szerint írását nagyban befolyásolta a háború, a képzelet segítségével próbált elmenekülni a gyárak, gépek, fegyverek és bombák 20. századából. Ezek a motívumok ugyanakkor írásaiban is megjelentek: a Melkó (később Melkor) nevű pusztító, gonosz istenség/angyal állandó harcában a teremtő és jóságos erőkkel, a valákkal és tündékkel.
A Tolkien család otthona a harmincas és negyvenes években (Northmoor Road 20.)
A világháború után,1918 novemberétől Tolkien részt vett az oxfordiNew English Dictionary (Új angol szótár) készítésében, melynek szerkesztőségébe egykoriizlandinyelv-tanára, William Craigie ajánlotta be. Ebben az időszakban családjával Oxfordba költözött.1920-ban az angol nyelv docenseként aleedsi egyetemen vállalt munkát,1921-től kezdve a család Leedsben is lakott;1925-ben azonban visszatért Oxfordba azangolszász nyelv professzoraként.
1917-ben született első fia, John;1920-ban második fia, Michael;1924-ben harmadik gyermeke, Christopher Reuel Tolkien (később az apa posztumusz műveinek szerkesztője és társszerzője), 1929-ben pedig lánya, Priscilla Tolkien.
1973 késő nyarán megbetegedett (régebb óta kedélybetegség gyötörte és emésztési panaszai is voltak),augusztus 30-án csütörtök éjjel rosszul lett, ezért egyBournemouth közeli magánkórházba vitték. Állapota egyre rosszabbá vált, akut vérzőgyomorfekélyt diagnosztizáltak nála az orvosok, amely elfertőződött, és a fertőzés gyorsan terjedt; végülszeptember 2-án, szombaton kora reggel végzett vele.
Az oxfordi Wolvercote temetőben Tolkien és felesége sírkövének felirataBerennek ésLúthiennek nevezi őket, utaláskéntKözépfölde legszebb szerelmi történetének főszereplőire.
Tolkien szeretett mind valódi és mesterséges nyelvekkel foglalkozni, sőt ilyeneket teremteni; mind mesés történeteket kitalálni gyermekei szórakoztatására. Ami a nyelveket illeti: öccsével és unokahúgaival már gyermekkorukban több ún. gyermeknyelvet is kitaláltak(„állatnyelv”, melyben a szavakat állatnevek és számok helyettesítették; illetve aNevbosh avagyúj nonszensz, melyet az angolból, franciából, latinból és ógörögből gyúrtak össze); ami pedig a fantáziadús történeteket illeti: gyermekeinek minden évben leveleket írt aMikulás nevében. Az ezekből kialakuló novellafüzért későbbKarácsonyi levelek címen adták ki.
Tolkien sosem gondolta, hogy történetei ekkora népszerűségre tesznek szert. Egy korábbi tanítványa kérésére jelentette megA hobbit (más magyar kiadásban:A babó) című könyvét, amit gyermekei szórakoztatására írt. Bár gyermekeknek íródott, a könyvet rengeteg felnőtt is elolvasta, és elég népszerűnek bizonyult ahhoz, hogy kiadója, az Allen & Unwin folytatást kérjen Tolkientől. Ennek hatására több művet is írt, de ezekkel a kiadó vagy nem volt elégedett, vagy pedig nem tartottaA hobbit elgondolható folytatásának. Ám végül megszületett leghíresebb műve, a háromkötetesA Gyűrűk Ura (megj.1954–55). A regény megírása tizenhét évbe telt, ezalatt Tolkien az „Inklings" vitakör teljes támogatását élvezte (köztük legközelebbi barátjáét, C. S. Lewisét, aki aNarnia krónikái szerzője).
Tolkien fő művének kétségtelenül aSzilmarilok címen összefoglalt írásainak gyűjteményét tartotta. Ezekben foglalta össze legszemélyesebb élményeit, világnézetének legmélyebb elemeit és fantáziavilága teremtéstörténetét, előzményeit. Ezt a művet – ha egyáltalán lehet egységes műről beszélni, bár kétségtelen, hogy Tolkiennek szándékában állt ilyenné gyúrni – sosem fejezte be, maga a mű csak mint számos össze-vissza korrektúrázott füzet létezett, amelyekből Tolkien elkezdett egy kiadásra szánt kivonatot készíteni. Ez a könyv életében sosem jelent meg, a sajátosan pesszimista Tolkien maga is úgy érezte, hogy sosem tehet szert akkora népszerűségre, mint két populárisabb könyve,A Gyűrűk Ura ésA hobbit. A mű kiadása felett még kiadójával is összeveszett, ez a vita majdnemA Gyűrűk Ura megjelenését is meghiúsította. A mű könyv alakban csak a szerző halála után jelent meg, fia, Christopher jelentős – és épp emiatt többek által bírált – közreműködésében: egyes vélemények szerint (ezekről maga Ch. Tolkien ír a könyv előszavában)A szilmarilok, annak könyv alakban megjelent „végleges” változata, valójában nem Tolkien műve, hanem társszerzős alkotásnak tekintendő.
A Gyűrűk Ura a hatvanas években hatalmas sikert aratott és azóta is rendkívüli népszerűségnek örvend. A mű, ahogy a hasonló szintetikus művek és mítoszregények általában, elképzelhetetlenül sok (vélelmezett vagy bevallott) irodalmi és mitológiai vonatkozást vagy átvételt tartalmaz, elsősorban az óskandináv és óangol mítosz- és legendairodalomból, de kortárs irodalmi művek (főleg tündérmesék) is hatottak az íróra, azonkívül – bár szándékosan jól eldolgozott ecsetvonásokkal – tagadhatatlanul megjelenik benne a keresztény (katolikus) vallás szemléletmódja is. A mitológiai elemek feltárása, azok összefüggései a Gyűrűk Ura (és a többi Tolkien-mű) körüli metairodalom komoly, valószínűleg legterjedelmesebb szeletét alkotja.
Tolkien eleinte úgy gondolta,A Gyűrűk Ura hasonló gyermekmese lesz, mintA hobbit, ám a történet hamarosan sötétebb és komolyabb lett. BárA hobbit közvetlen folytatása, sokkal idősebb közönséghez szól.A Gyűrűk Ura egy részletesen kidolgozott világban játszódik,Középföldén, aminek leírása megtalálható az író halála után kiadottA szilmarilokban és más művekben.
A Gyűrűk Ura a 20. század egyik legnépszerűbb szépirodalmi alkotása lett. Tolkien a mai napig nagy hatással van a fantasyirodalomra, melyA Gyűrűk Ura sikere után nőtt föl igazán.
Tolkien haláláig írta Középföldén játszódó történeteit. Ennek az anyagnak nagy részét fia,Christopher Tolkien rendezte egy kötetbeGuy Gavriel Kay fantasyíró segítségével, ezA szilmarilok címmel jelent meg1977-ben. Christopher Tolkien több könyvet is adott ki Középföldéről:
A Tolkien halála után megjelent művekben, például aThe History of Middle-earth (Középfölde történelme) ésA Gyűrű keresése címűekben befejezetlen, félbehagyott és a megjelent műveknek ellentmondó történetek vannak, Tolkien ugyanis évtizedeken át dolgozott mitológiáján, a történeteket egyfolytában átírta, szerkesztette és bővítette. CsakA szilmarilok van szinte teljes összhangbanA Gyűrűk Urával, ez is csak Christopher Tolkien szerkesztői munkájának köszönhetően. Még maga Christopher is azt mondja, sok következetlenség maradt benne.
A Középföldén játszódó művek egy érdekes darabja még aBilbo's Last Song (Bilbo utolsó dala) című vers (1990).
Egyéb, Középföldéhez nem kapcsolódó művek, melyek Tolkien halála után jelentek meg (többségében gyermekeinek írt történetek):
2014Beowulf (tartalmazza a korábban kiadatlan "Sellic Spell" című írást is)
Tolkien eredeti kézirataiból több jelenleg aMarquette University (Milwaukee,Wisconsin,USA) tulajdonában van, köztükA Gyűrűk Ura, A hobbit ésA sonkádi Egyed gazda kéziratai, jegyzetek és levelek; más kéziratok (köztükA szilmariloké) az oxfordiBibliotheca Bodleianában vannak.
A sonkádi Egyed gazda, azaz A nép nyelvén a Házisárkány urának fölemelkedése és csodálatos kalandjai; (Budapest: Móra, 1988; ford. Göncz Árpád) [Giles, a sárkány ura címen is]
A szilmarilok (Budapest: Árkádia, 1991; ford. Gálvölgyi Judit)
Giles, a sárkány ura. Giles gazda – Tame lordjának, Worminghall grófjának, a Parányi Királyság királyának – felemelkedése és mesés kalandjai (Budapest: Fárum ars - Merényi, 1994; ford. Német Anikó) [A sonkádi Egyed gazda címen is]
A wootton-i kovácsmester (Budapest: Fárum-ars, 1994; ford. Németh Anikó)
A Gyűrű keresése. Befejezetlen regék Középföldéről és Númenorról, 1-2. (Szeged: Szukits, 1995; ford. Szántó Judit, Koltai Gábor) [Befejezetlen regék... címen is]
Az elveszett mesék könyve, 1-2.; (Kaposvár: Holló és Társa, 1996; ford.: Tandori Dezső) [Lásd még: Középfölde Históriája I-II. kötet]
A Gyűrű nyomán. Fa és levél (Budapest: Merényi, 1996; ford. Német Anikó)
J. R. R. Tolkien meséi (Szeged: Szukits, 2000; ford. Békési József et al.)
Kóborló és a varázsló (Szeged: Szukits, 2001; ford. Szántai Zsolt)
A woottoni kovácsmester (Szeged: Szukits, 2002; ford. Békési József)
Charles Crutchfield:A Dol Amroth-i orgyilkosok. Középfölde kalandmodul. J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura c. műve alapján; ford. Borbély György, ill. Jeff Menges, Liz Danforth, térkép Ellisa Martin; Odin Fantasy, Bp., 1994
S. Coleman Charlton:Középfölde szerepjáték. J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura c. műve alapján; ill. Liz Danforth et al., térkép Ellisa Mitchell et al., ford. Borbély György et al.; Odin Fantasy, Bp., 1994
Graham Staplehurst:Mordor kapui. Középfölde kalandmodul. J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura c. műve alapján; ford. Nádori Gergely, ill. Jason Waltrip, térkép Stephen Sullivan; Odin Fantasy, Bp., 1994
Tolkien világa. Középfölde festményei; ill. Inger Edelfeld et al.; Holló, Kaposvár, 1994
Wolfgang Baur:Középfölde kincsei. J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura c. könyve alapján; kieg. Terry Amthor et al., ill. Kent Burles et al., ford. Borbély György, Würth "Magic Horse" Attila; Odin Fantasy, Bp., 1995
A hobbit; ill. David Wenzel, képregénynek átdolg. Charles Dixon, Sean Deming, ford. Lacza Katalin; Ciceró, Bp., 2002
Andrew Murray:Az egyetlen eredeti Tolkien kvízkönyv. Több mint ezer kérdés és válasz J. R. R. Tolkien legfőbb műveiről; ford. Büki Gabriella; Lucullus, Bp., 2004
J. R. R. TolkienːA hobbit művészete; szerk., jegyz. Wayne G. Hammond és Christina Scull, ford. Bonácz Ágnes; Európa, Bp., 2012
Tolkien mindvégig lelkes nyelvtudós maradt: anyelvtudomány iránti érdeklődése hatására tizenöt mesterséges nyelvet alkotott (közülük a leghíresebbek és legkidolgozottabbakA Gyűrűk Ura két tünde nyelve, aquenya és asindarin.) Középfölde teljes kialakulását és történetét később ezekhez a nyelvekhez alkotta meg háttérként.A Gyűrűk Ura című művében több függelék is foglalkozik elképzelt világa nyelveinek leírásaival.
Tolkien tucatnyi európai nyelvet beszélt folyékonyan, azóangol éskelta mellettfranciául,spanyolul és germán nyelveken is. Személyes leveleiben megjegyezte, hogy afinn nyelvet különösen szép hangzásúnak tartja és aKalevala nagy hatással volt rá, mely bevallottan megjelenikA szilmarilok (lásdTúrin Turambar) illetveA Gyűrűk Ura című művében is.
Műveinek népszerűsége hatással volt afantasy-irodalom nyelvhasználatára.
Greg és Tim Hildebrandt, Tolkien évek; szöveg ifj. Gregory Hildebrandt, szerk. Glenn Herdling, ford. Tandori Dezső; Gabo, Bp., 2001
Robert Foster:Tolkien enciklopédia A-tól Z-ig. A legteljesebb útmutató a Gyűrűk Ura világához; magyar változat szerk. Szántai Zsolt, ford. Szántai Zsolt; Szukits, Szeged, 2002
Michael Martinez:Középfölde életre kel. A Gyűrűk Ura, A hobbit és A szilmarilok világának háttere; ford. Büki Gabriella, Füzessy Tamás, versford. Ábrahám Zsófia; Bestline–Cinema, Bp., 2004
Lin Carter:Tolkien és a Gyűrűk Ura világa; ford. Szántai Zsolt; Szukits, Szeged, 2004
A Gyűrűk Ura filozófiája; szerk. Gregory Bassham, Eric Bronson, ford. Büki Gabriella, Fazekas Gergely, Füzessy Tamás; Bestline–Cinema, Bp., 2004
Laurence Gardner:A gyűrűk urai. A Gyűrű és a Grál ősi öröksége; ford. Zvara István; Gold Book, Debrecen, 2007
J. R. R. Tolkien: fantázia és erkölcs. A Magyar Tolkien Társaság jubileumi tanulmánykötete; szerk. Pődör Dóra, Nagy Andrea, Füzessy Tamás; Magyar Tolkien Társaság, Bp., 2012
Colin Duriez:Tolkien és C. S. Lewis. Egy híres barátság története; ford. Király Teodóra Harmat, Bp., 2016
Caroline McAlister:John Ronald sárkányai. J. R. R. Tolkien története; ford. Uzseka Norbert; Studium Plusz, Bp., 2017
Karen Wynn Fonstad: Középfölde atlasza. Hiteles földrajzi útmutató J. R. R. Tolkien mitológiájához, A Gyűrűk Ura, A hobbit és A szilmarilok című művek világához; ford. Büki Gabriella, Füzessy Tamás, Tallián Balázs; felülvizsgált, jav. kiad.; Ciceró, Bp., 2017
J. R. R. Tolkien: egyén, közösség, társadalom. A Magyar Tolkien Társaság tanulmánykötete; szerk. Kiss Kincső Rózsa, Bonácz Ágnes, Nagy Andrea; Magyar Tolkien Társaság, Bp., 2018
