Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Jászszentlászló | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kiskunmajsai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Sebestyén István (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6133 | ||
| Körzethívószám | 77 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2365 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 40,84 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 60,34 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 34′,k. h. 19° 46′46.566666666667,19.76666666666746.566667°N 19.766667°EKoordináták:é. sz. 46° 34′,k. h. 19° 46′46.566666666667,19.76666666666746.566667°N 19.766667°E | |||
  Jászszentlászló Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén | |||
| Jászszentlászló weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazJászszentlászló témájú médiaállományokat. | |||
JászszentlászlóközségBács-Kiskun vármegyeKiskunmajsai járásában.
Kiskunfélegyháza ésKiskunmajsa között fekszik, előbbitől nagyjából 18 kilométerre délre, utóbbitól 9 kilométerre északra.
Közúton a két említett várost összekötő5402-es úton érhető el, amely végighalad a központján, annak főutcájaként. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben azM5-ös autópályán vagy az5-ös főúton közelíthető meg, kiskunfélegyházi letéréssel,Orgovány és az54-es főút irányából pedigBugacon át az5407-es úton.
A hazai vasútvonalak közül a települést aMÁV 155-ös számúKiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt.Jászszentlászló vasútállomás a településközpont közelében, attól kissé délnyugati irányban helyezkedik el, az5402-es úttól alig több mint száz méterre.
A Római Birodalom ótaillír népek lakták ezt a vidéket. Ahonfoglalás időszakában őseink a mai község területén nem telepedtek meg. A középkori települést – melyről az ún. Templom halom az egyetlen emlék – minden valószínűség szerintkunok lakhatták, akiketIV. Béla telepített az országba atatárjárás után.
Érdekes kérdést vet fel a község neve, amely biztosan Szentlászló lehetett, hiszen a törökdefterek (adóösszeírás) is így említik a területet 1570-ben. Valószínűsíthető, hogy a falu templomát Szent László tiszteletére szentelték, és ezzel a névvel illették később magát a falut is. (A középkorban ez nem volt ritkaság.)
A település az 1526-os török visszavonulás alkalmával elpusztult. A feltételezések szerint nem mindenki esett áldozatul. Voltak túlélők is, akiknek sikerült elmenekülni más, még föl nem dúlt területre.1541 után az elnéptelenedett Duna-Tisza közén, a régi települések területét legeltetésre használták a nagyobb városok tőzsérei…A török kiűzése (1699) után a jászkun területeketI. Lipót császár eladta a Német Lovagrendnek (1702). A pusztákat a bérlőknek ezután a Lovagrendtől kellett bérelni.A jászkunok minden fáradozása ellenére a pénzbeli megváltás az idegen uralom alól igen vontatottan haladt.1745-benMária Terézia uralkodásának kezdetén került sor a megváltásra. Szentlászló pusztát 4 jász település váltotta meg:Jákóhalma,Jászdózsa,Mihálytelek,Felsőszentgyörgy.
Az 1800-as években felgyorsult a népesség szaporodása. Ekkor már volt postai futárszolgálat is.
Az 1850-es években megindult a kiskunsági puszták tagosítása. Szentlászló birtokosai megpróbálták a távoli pusztát elcserélni Pusztafogacsért (ma Tarnaméra része), amely Jásztelek (régebben Mihálytelek) és Jászdózsa közelében feküdt. Ez azonban nem sikerült a jász birtokosoknak. A tagosítás után megkezdődik a kiköltözöttek községgé alakítási mozgalma.
1857-1858-ban Jászjákóhalma és Jászfelsőszentgyörgy tagosított. A tagosított részeket Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa és Szeged népeiből telepítették be. 1870-ben Jászmihálytelek területét is tagosították, a jászdózsai részt pedig a kiskunfélegyházi közbirtokosság vette meg.1873-ban alakult meg a község. (Ez a tény szerepel az 1874-es kalendáriumban is.) A falu az eddigi Pusztaszentlászló nevet Jászszentlászlóra változtatta azzal az indokkal, hogy a terület első birtokosai a jászok voltak. Belterületen 116 ház állt, melyek csinosak és szépek voltak. A külterületen 384 épület állt. Szépen folyt a termelés. Főleg mezőgazdasággal foglalkozott a lakosság.1881-83-ig volt a harmadik katonai felmérés, amely 339 épületet számlált, amelyből 190 volt a tanya. 1896-ban készült el a helyszíneltetési térkép.
1901-ben épült az új községi kocsma. 1902-ben fejezték a be a templom építését. A gőzmalom 1902-ben, az új községháza 1908-ban épült. 1909-ben 180 kh-dal bővült a falu területe. Orvost 1910-ben, 1924-ben pedig gyógyszertári jogot kapott. 1922-ben alakult meg az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. 1925-ben újabb 164 kh-dal nőtt területünk. 1927-ben szerelték be a telefont a postán. 1931. december 1-jén gyulladt ki a villany. A II. világháború súlyosan érintette a községet. Az újjáépítés és újraéledés nehéz volt. Az emlékművön is olvasható, hogy 101 "családtagunk" nem tért vissza sajnos. Azóta a község folyamatosan fejlődik.
1949-ben alakult meg az első szövetkezet. Egyre több területet osztottak ki lakóház-építési teleknek. 1958-ban alakult meg a Takarékszövetkezet. 1971-ben került sor a Sportpálya kialakítására. Folyamatosan bővült a vízhálózat, a járdák területe, villanyvezetékek hossza és a gázhálózat. 1978-ban nyolc tantermes iskola épült. 1983-ban létesült a Központi konyha, melyben az óvodásoknak, iskolásoknak és a felnőtteknek egyaránt főznek. 1984-ben mintegy húsz utcában építenek beton utat. 1985-ben létesül az MHSZ Székház a Sportpályán, mely társadalmi munkában épült. 1989-ben adták át az új Postahivatalt. Ebben az évben kezdte meg működését az Idősek Otthona is. A településünk 120. évfordulója alkalmából avatták fel a község szívében, a templom melletti parkban a névadó Szent László szobrát a díszkúttal. 1994-ben elárusító csarnokot adtak át a minden csütörtökön lévő piaci árusítás megkönnyítésére. Az országban is kiemelkedő színvonalú szennyvíztisztítót és hálózatát építették ki. 1997-ben indult útjára az iskolabusz.2007-ben a Kiskunfélegyházi kistérségből a Kiskunmajsaiba került, 2013-ban a Kiskunmajsai járásba.
A településen 2013. április 7-én időközi polgármester-választást tartottak,[9] mert az előző polgármestert a Kiskunmajsai Járási Hivatal vezetőjének nevezték ki, így – összeférhetetlenség miatt – 2013. január 30-i hatállyal lemondott a polgármesteri tisztségéről.[10][13]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2477 | 2453 | 2467 | 2412 | 2396 | 2358 | 2378 | 2365 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 1% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,6%, református 3,1%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 4,9% (22,7% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,4% cigánynak, 0,3% románnak, 0,1% örménynek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,2% volt római katolikus, 3% református, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 8,5% felekezeten kívüli (39,5% nem válaszolt).[15]
AKiskunmajsai járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
