Ez a lap egy ellenőrzött változata
Azizogámia azivaros szaporodás olyan formája, melyben azivarsejtek (gaméták) morfológiailag megegyeznek (hasonló alakúak és méretűek), kizárólag egy vagy többpárosodási típust meghatározó régióalléljeiben különböznek. Mivel a gaméták ugyanúgy néznek ki, nem lehet őkethím- vagynőivarúként azonosítani. Ehelyett az izogám szervezetek több, úgynevezettpárosodási típusba sorolhatók, amit egyszerűbb esetben „+” és „−” jellel jelölnek, bár néhány fajban kettőnél több, számokkal és betűkkel jelölt párosodási típus van.
A megtermékenyülés akkor történhet, ha két, eltérő párosodási típusba tartozó gaméta találkozik; az egyesüléskorzigóta jön létre.
Úgy tűnik, hogy az ivaros szaporodás kifejlődésének első stádiuma az izogámia volt. Több leszármazási ágban (növények, állatok) ez a reprodukciós forma egymástól függetlenül átadta a helyét azanizogámiának, ahol megkülönböztethetők a hím- és nőnemű ivarsejtek, majd azoogámiának, ahol a nőnemű ivarsejt sokkal nagyobb a hímneműnél és mozgásképtelen.
Egyes elképzelések szerint ezt a fejlődési mintázatot az ivaros szaporodás során a gaméták összekerülésének mechanizmusára vonatkozó fizikai korlátok alakították így.[1]
Az izogámiának több típusa létezik. Rendelkezhet mindkét fajta gamétaostorral, és ígymotilisak lehetnek. Ez a fajta izogámiaalgáknál, például aChlamydomonas fajainál fordul elő.
Az izogámia másik fajtájánál egyik fajta gamétának sincs ostora. Ez azélesztőnél jellemző; az élesztő párosodási típusait rendszerint „a”-val és „α”-val jelölik „+” és „−” helyett.
Egy komplexebb megoldás a konjugáció. Ez történik egyes zöldalgákban, például aSpirogyra-ban. Ezek az algák sejtfilamentumokat növesztenek. Ha ellentétes párosodási típusú filamentumok egymás közelébe kerülnek, a sejtek a filamentumok között konjugációs csöveket formálnak. Miután a csövek kialakultak, az egyik (hímneműnek tekinthető) sejt összetekeredik és a csövön keresztüljutva egyesül a másik (nőneműnek tekinthető) sejttel, zigótát alkotva.
Agombáknál szintén előfordul a konjugáció. Ajáromspórás gombáknál(Zygomycota)az ellenkező párosodási típusú gombákhifái sajátos szerkezeteket,gametangiumokat formálnak a hifák érintkezési pontjánál. A gametangiumok aztán járomspórává (zygospora) olvadnak össze. Más gombák (pl.tömlősgombák) esetében az ellenkező párosodási típusú hifák összeolvadnak, de kizárólagplazmogámia, azaz sejtplazma-egyesülés történik. A két sejtmag nem olvad össze, így sejtmagpáras (kétmagvas, dikarion) sejt jön létre, amiből aztán magpáras („aszkogén”) hifa képződik. A sejtmagok összeolvadása, azaz akariogámia a dikariotikus hifa végsejtjében megy végbe. Végül diploid sejtek (zigóták) képződnek, melyekből a sporangiumbanmeiózissal jönnek létre a spórák.
Az izogámiás megtermékenyülés sok esetben olyan szervezetek sajátossága, melyekivartalan szaporodásra is képesekosztódás,sarjadzás vagy aszexuális spóraképzés útján. Az ivaros szaporodás kiváltó oka gyakran a természeti feltételek kedvezőtlen irányú változása. A megtermékenyülés után gyakran vastag falú, a kedvezőtlen időszakot átvészelő („kitartó”) zigóta jön létre, ami a körülmények kedvezőre fordulása esetén újra kihajthat.
Az izogámia kifejezés azantropológia területén a hasonlótársadalmi státuszú vagykasztba tartozó személyek közöttiházasságra utalhat. Gyakoribb ahomogámia (lásd még:hipogámia,hipergámia) szó használata.