Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Italikus nyelvek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2023. május 24.

Pontosságellenőrzött

Italikus nyelvek
BeszélikLatin-Európa ésLatin-Amerika országai
TerületókoriItália, majd aFöldközi-tenger vidéke, későbbAmerika is.
Beszélők száma~850 millió fő
NyelvcsaládIndoeurópai nyelvcsalád
   italiko-kelta ág
    italikus nyelvek
Ágaklatinfaliszkuszi csoport
újlatin nyelvek
oszkumber csoport
venét nyelv
Írásrendszerlatin,etruszk,görög
Az ókori Itália nyelvei
Az ókori Itália nyelvei
AWikimédia Commons tartalmazItalikus nyelvek témájú médiaállományokat.

Azitalikus vagyitáliai nyelvek azindoeurópai nyelvcsalád egyik déli ágát alkotó, azókor folyamánItália területén beszélt, ma pedig – azújlatin nyelvek révén – a világ jelentős részén elterjedtnyelvek ésdialektusok megnevezése.Róma terjeszkedésével a latin kiszorította Itália többi italikus nyelvét, amelyek azonban az egyesolasz dialektusokra máig kimutatható hatást gyakoroltak (főleg hangtanilag). Mivel az italikus nyelvek ma élő egyedüli ága a latin nyelv leszármazottaiból áll (→újlatin nyelvek), az italikus nyelveket egyes források gyakran egyszerűen az újlatin nyelvekkel azonosítják. Az italikus nyelvek a hangtani fejlődés szempontjából az indoeurópai nyelvcsalád ún.kentum nyelveihez tartoznak (→kentum–szatem izoglossza).

Csoportosításuk

[szerkesztés]

Az italikus nyelvek genetikus besorolását az indoeurópai nyelvcsaládon belül, és kapcsolatait az alábbi ábra[1] szemlélteti:

Indoeurópai nyelvcsalád

  • italikus nyelvek

Történetük

[szerkesztés]

Az indoeurópai nyelveket beszélő népek északi irányból, valószínűleg több hullámban érkezhettek Itáliába az i. e. II-I. ezredforduló körüli időkben. A ránk maradt nyelvi anyag alapján valószínűsíthető, hogy létezett egy italikus alapnyelv, amelyből a történetileg ismert változatok származtak, ennek földrajzi helye azonban bizonytalan. A legjobban dokumentált ókori italikus nyelvek a jól ismert latinon kívül az oszk és az umber.[4]

Példamondatok

[szerkesztés]

A hasonlóság szemléltetésére egy rövid példamondat („Szobrok, amelyek a veteményeskertben vannak”) néhány italikus nyelven:

  • latin:Statuae quae sunt in horto.
  • oszk:Status pus set hurtin.
  • spanyol:Estatuas que están en el huerto.
  • olasz:Statue che sono nell’orto.

Érdekesség

[szerkesztés]

Szerb AntalUtas és holdvilág című művében a „hiteles”etruszk mondat, aFoied vinom pipafo, cra carefo valójában erős faliszkuszi hatást mutató ólatin emlék (aranykori változatban így hangzana:Hodie vinum bibam, cras carebo), jelentése körülbelül: „Ma bort iszom, holnap nem lesz” (megfigyelhető jellegzetességek: afoied elején a media aspirata (FH) a későbbih helyett mégf körüli hang, abibo reduplikált imperfectumot használ, acras végéről hiányzik a réshang (alkalmasint az ejtés nyomán), acarefo alakban a futurumi rag szintén az eredeti BH nyománf-ként jelenik meg.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. AzNV indexnyelvváltozatot, a †kihalt nyelvet vagy dialektust jelöl. A? azt jelenti, hogy a nyelv/dialektus adott csoportba való tartozása, illetve maga a csoport létezése – mint genetikusan összefüggésbe hozható nyelvek/dialektusok – kétséges.
  2. Felfogható a latin egyik ókori változatának is.
  3. Nem tévesztendő össze a ma beszéltvelencei (venetói) nyelvvel, amely északolasz nyelvváltozatnak tekinthető.
  4. A világ nyelvei, Akadémiai kiadó, Budapest, 1999, 607.
A kereszt () a beszélő híján kihalt nyelveket jelöli. A csillag (*) mai élő nyelvek korábbi nyelvállapotát, közös ősét, régebbi fázisát.
Külön félkövérrel emeltük ki az olyan nyelveket, melyekből több leánynyelv ágazik el, és a hatásuk kiemelkedően jelentős.
Indoiráni ág
Italikus nyelvek
Szláv nyelvek
Balti nyelvek
Kelta nyelvek
szigeti kelta
szárazföldi kelta
Germán nyelvek
Hellenisztikus nyelvek
Anatóliai ág
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Italikus_nyelvek&oldid=26138840
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp