Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Isztroromán vlåșca și žei̯ånsca limba | |
| Beszélik | Horvátország,emigráció |
| Terület | Közép-Európa |
| Beszélők száma | 1000-nél kevesebb[1] fő |
| Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Újlatin nyelvek keleti ág isztroromán nyelv |
| Írásrendszer | Latin írás |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | - |
| ISO 639-2 | - |
Egyes nyelvészek szerint[2] azisztroromán önálló, akeletiújlatin nyelvekhez tartozó nyelv, aromán, azaromán és ameglenoromán nyelvvel együtt. Más nyelvészek[3] úgy vélik, hogy az isztroromán csak egyike a román nyelvdialektusainak, akárcsak adákoromán, az aromán és a meglenoromán. Radu Floraszerbiairománnemzetiségű nyelvész egy harmadik véleményen van, szerinte az isztrorománnyelvjáráscsoportja a dákorománnak.[4]
Az isztroromán nyelvet aHorvátországhoz tartozóIsztriai-félsziget északkeleti részén beszélik, nyolcfaluban. Ezek azUčka-hegységtől északkeletre fekvőŽejane, és az e hegységtől délre található hét kisebb-nagyobb falu. Vannak még beszélői, akik szétszóródva élnek horvát városokban, vagy akik kivándoroltak főlegNyugat-Európába, azAmerikai Egyesült Államokba,Kanadába ésAusztráliába.
Az „isztroromán nyelv” nyelvészek alkotta szakszó. Beszélői nem nevezik egységesen: Az Učka-hegységtől délrevlåșca limba ’vlach nyelv’-nek nevezik, vagy úgy mondják, hogyvlåșki ’vlachul’ beszélnek.[5] A žejaneiekžejånsca limba ’žejanei nyelv’-nek nevezik nyelvüket, azazžejånski ’žejaneiül’ beszélnek.
Mivel azisztrorománok már az Isztriában való letelepedésük óta beolvadási folyamat alanyai, és mivel nem volt írásbeliségük, nyelvüket erősen befolyásolta ahorvát nyelv, ezért azUNESCO szerint nagy veszélyben van. Napjainkban vannak egyes, a megmentésére és megőrzésére szánt tevékenységek, melyeket kulturális egyesületek folytatnak némi hatósági támogatással.
A félszigeten beszélnek még két újlatinidiómát, az ún.isztriai nyelvet(wd) és avelencei nyelv isztriaidialektusát is.
Az isztroromán nyelv beszélői ritkán szerepeltek mint olyanok astatisztikákban, ezért számukat mindig is többnyire csak becsülni lehetett. A19. század előtti számukat 10 000-re becsülték.[6] A21. század elején a falvaikban élők között 150-re becsülték az isztrorománul folyékonyan beszélők számát, akik a szüleiktől tanulták a nyelvet. Lehettek még kétszer vagy háromszor ennyien városokban, és még néhány százan Horvátországon kívül: Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban,[7] Kanadában, Ausztráliában. Mindezek középkorúak vagy idősek. Az 1950 után születettek gyakorlatilag már nem adták át a nyelvet gyerekeiknek. Az a kevés 30 éves körüli személy, aki tudja, a nagyszüleitől tanulta meg mint második vagy harmadik nyelvet.[1]
Az isztrorománok és nyelvük nem jelennek meg mint olyanok a népszámlálások adataiban, de ott lehetnek a románokra vonatkozókban.2011-ben egész Horvátország területén 955 román anyanyelvű[8] személyt regisztráltak, de nem tudni, hányan közülükbeások, akik anyanyelve a dákoromán. Ugyanakkor Isztria megyében 70-en román, és 6-an vlach anyanyelvűeknek vallották magukat. Ezekhez hozzájöhet még 40 román ajkúként regisztrált személyTengermellék-Hegyvidék megyéből, ahol Žejane van. Azt, hogy az isztrorománt beszélők többen voltak, helységnevek bizonyítják. Egyes falvaknak, amelyekben ma is élnek, csak isztroromán vagy ilyen nevük is van. Ilyenek Sukodru (vö. románsub codru ’erdő alatt’, horvátulJesenovik) vagy Kostârčån (isztroromán személynév, horvátulKostrčani). Még több olyan helység neve isztroromán, ahol már nem beszélik a nyelvet: Floričići (vö. románfloricică ’virágocska’), Jerbulišće (romániarbă ’fű’),[9] Katun, Kature (románcătun ’tanya’), Fečori (románfeciori ’legények’),[10] Kerbune (románcărbune ’szén’).[11] Egy egész észak-isztriai régiónak, amely nagyobb részben ma Horvátországhoz, kisebb részbenSzlovéniához tartozik, Ćićarijának hívnak (olaszul Cicceria). Ez a név aĆići-ből, az isztrorománok egyik horvát népnevéből származik. Vannak még isztroromán helységnevek aKrk-szigeten is, ahol az isztrorománok már a 19. század első felében olvadtak be: Fintira (vö. románfântână ’kút’), Sekara (románsecară ’rozs’).[12]
Általában elfogadott, hogy az isztroromán utolsóként vált le aprotoromán nyelvről, de vitatott ezen esemény helye és időszaka.[4]
Két fő elmélet dominál.Ovid Densusianu(wd) szerint az isztrorománokErdély délnyugati részéről és aBánságból származnak, ahonnan a10. században vándoroltak el. Nyelvi vonásokra alapozza állítását, például a latin eredetű szavakban találhatómagánhangzók közötti rövid [n] > [r] változásra, mint amócok nyelvjárásában.[13] Ezt az elméletet más kutatók is követik.[14]
Más véleményen voltSextil Pușcariu, aki a majdani isztrorománok leválását a többi románról a maiSzerbia területére helyezte, de elfogadta azt is, hogy kapcsolatban voltak aDunától északra fekvő területen élő románokkal. Szerinte ez a13. században történt.[15] A pontos hely megítélésével kapcsolatban eltérően bár, de Pușcariu elméletét is elfogadják más kutatók.[16]
E két fő elméleten kívül van még egy közöttük elhelyezkedő is, Elena Scărlătoiué, aki azt feltételezi, hogy az isztrorománok több helyről származnak, mégpedig Erdély központi, nyugati és északnyugati régióiból, valamint a Dunától délre fekvő régiókból is, főleg atimok-prizreniből.[17]
Az isztroromán mindig is lényegében orális nyelv volt. Írott nyelvemlékei előbb olyanpolihisztorok tollából jelentek meg, akik érdeklődtek az isztrorománok iránt, majd nyelvészek jegyeztek leimákat,népdalszövegeket,népmeséket,adomákat ésközmondásokat.
Az első isztroromán nyelvemléket egytrieszti szerző, Ireneo della Croceszerzetes,1698-ban megjelent Trieszt történetébe foglalta bele. A szerző megjegyzi, hogy az általachichi-nek nevezettek magukatrumeri-nek nevezik, és felsorol 21 isztrorománfőnevet (nyolcatdeterminánssal és 13-at anélkül), valamint kétmondatot is, latin fordításukkal együtt.[18]
Ivan Feretić, egy Krk-szigeten élőpap, lejegyzett két „krk-szigeti román” nyelvű imát.[19] Ezek az első lejegyzett isztroromán nyelvű szövegeknek számítanak.
A következő nyelvemlékek egy adoma és aTücsök és a hangyatanmese változata, melyeket Antonio Covaz isztriai polihisztor jelentetett meg1864-ben latin ésolasz fordításukkal együtt egy újságcikkben.[20]
1856-ban három ima, közöttük aMiatyánk jelent meg isztroromán nyelven egy szlovén folyóiratban.[21]
Kutatók azok, akik a legtöbb szóbeli szöveget jegyezték le és publikálták. Ezekből indultak ki a nyelv leírásához.[22]
Az első ismert szerzőtől származó isztroromán nyelvű könyv1905-ben jelent meg.[23] Ez volt az egyetlen is az1990-es években és2000 után megjelent néhány irodalmi műig.[24]
Írásbeliség hiányában az isztrorománt nem lehetett az oktatásban használni. Csupán1921 és1925 között volt erre kísérlet, amikor létezett egy iskola, amelyet Andrei Glavina, egy Romániában tanult isztroromán alapított. Ott a románnal párhuzamosan használták az isztrorománt.
Az isztroromán nyelv kihalófélben van. Helyzetét jól tükrözi jelenléteA világ veszélyeztetett nyelveinek UNESCO atlaszában.[25]
Az 1990-es évek óta tettek néhány lépést megmentése érdekében. Mivel Horvátország aláírta1997-ben aA regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartáját,[26] azEurópai Tanács kérte, hogy tegyen intézkedéseket az isztroromán nyelv megvédésére.[27] A román kormány a horváttal való kétoldali viszony keretében foglalkozik valamennyire a kérdéssel.[28]
Horvátországban történt néhány intézkedés az isztroromán nyelv megőrzésének irányában. Központi szinten beiktatták a Védett nem-anyagi kulturális javak jegyzékébe, amely része a Kulturális javak regiszterének, a Kulturális javak védelmére és megőrzésére vonatkozó törvény alapján.[29] Helyi szinten a2009-ben elfogadottIsztria megye státusza előírja a helyi nyelvjárások megőrzését, melyek között az isztrorománét is.[30] E megye tanácsának határozata értelmében2010 óta ačepići „Ivan Goran Kovačić” általános iskolában foglalkoznak az isztrorománnal, és emiatt az iskolának különleges státusza van, azaz nem kell betartania a tanulók létszámára vonatkozó szabályokat.[31] A2022–2023-as tanévre az iskola tantervében szakköri tevékenységként szerepel azistrorumunjski jezik ’isztroromán nyelv’ tanítása.[32]
A horvát művelődési minisztérium, azon két megye tanácsa, amelyekben beszélik az isztrorománt és két községi tanács támogat egy olyan projektet, amely a nyelv megmentésével foglalkozik. Ezt Zvjezdana Vrzić, egy, aNew York Egyetemen dolgozó nyelvész kezdeményezte2005-ben Amerikába kivándorolt isztrorománok csoportjával együtt.2007-ben a projekt kiterjedt Horvátországra az Isztriai Néprajzi Múzeum bevonásával, majd 2011-ben három isztriai kulturális egyesületével is.
Két Horvátországon kívüli egyesület is ebben az irányban tevékenykedik: a trieszti, Ervino Curtis által vezetett „Decebal” olasz–román baráti társaság, amely még1987-ben jött létre,[33] és az1994-ben Petru Emil Rațiu általRómában megalapított „Andrei Glavina” isztroromán kulturális egyesület.
Nagyszámú és sokféle, az isztrorománokról és nyelvükről szóló anyagot jelentet meg Marisa Ciceranhonlapja, az Istro-Romanian Community Worldwide (Isztroromán közösség világszerte).[34]
Mindegyik isztroromán falunak megvan anyelvjárása, kevés különbséggel az Učka-hegységtől délre fekvő falvak nyelvjárásai között, és viszonylag nagy különbségekkel ezek és a žejanéban beszélt között, ami annak tudható be, hogy sokáig a hegység elszigetelte egymástól a két fő változatot. Vannakhangtani,alaktani (például abirtokos eset és arészes esetragokkal való kifejezése žejanéban és ezek kihalása délen) ésszókészletbeli különbségek. Kb. 300 szó nem közös a déli falvak és Žejane között.[35] (Részletek a területi különbségekről a további szakaszokban).
Csaknem mindegyik kutatónak megvolt a maga rendszere az isztroromán lejegyzésére. Jelenleg többnyire Kovačec rendszerét használják, amely nagy részben a Sextil Pușcariuéból származik, horvát betűkkel helyettesítve egyes eredeti jeleket. Ezt az rendszert Richard Sârbu és Vasile Frățilă román nyelvészek is használják. Vrzić egy, a horváthoz közelebb álló írásrendszert javasol, amelyben csak három betű nem horvát. Ezt a rendszert az isztroromán beszélőinek szánja, akik horvát nyelvű oktatásban részesültek/részesülnek, és azoknak, akik meg akarják tanulni a nyelvet. Az alábbi táblázatban láthatóak az e rendszerek közül legalább az egyikben található különböző betűk vagy betűcsoportok asztenderd románéihoz képest:
| IPA | Isztroromán | |
|---|---|---|
| Kovačec 1998[36] | Vrzić 2009 | |
 [ɒ]?*/[wɒ] | ||
| [ǝ]?*/[ɨ]?* | ||
| [k]?*a,åâ,o ésu előtt | ||
| [k]e,ę ési előtt | ||
| [t͡ʃ]?* | ||
| [d͡z]?* | ||
| [ε]?*/[e̯a] | ||
| [ɣ]?* | ||
| [d͡ʒ]?* | ||
| [j]?* | ||
| [ʒ]?* | ||
| [ʎ]?* | ||
| [ɲ]?* | ||
| [ŋ]?* | ||
| [ʃ]?* | ||
| [c]?* | ||
| [t͡s]?* | ||
| [w]?* | ||
Az isztroromán kiejtés sajátosságai a sztenderd románéhoz viszonyítva:[38]
Egyes hangok különbözően fejlődtek a latinból a román, illetve az isztroromán hangok rendszere felé:[39]
| Latin | Román | Isztroromán | Magyar |
|---|---|---|---|
| hangsúlytalan szó végi [a]:LINGUA > | nagyobb záródás:limbă | kisebb záródás:limbę | nyelv |
| hangsúlyos [e]:FERRUM > | diftongálódás:fier | fl’er | vas |
| hangsúlyos [i]:LIGAT > | diftongálódás:leagă | diftongálódás hiánya:lęgę | köt |
| hangsúlyos [o]:NOCTEM > | diftongálódás:noapte | diftongálódás hiánya:nopte | éjszaka |
| [kl]:CLAMARE > | az [l] kiesése:chema | az [l]palatalizációja:cl’emå | hívni |
| [gl]: *GLEMUS[40] > | az [l] kiesése:ghem | az [l] palatalizációja:gl’em | gombolyag |
| magánhangzók közötti rövid [n]:BENE > | változatlan:bine | rotacizmus:bire | jól |
| [mn]:SCAMNUM > | scaun | scånd | szék |
| [nv]: *INVITIARE > | învăța | ânmețå | tanulni |
| magánhangzó utáni [l]:ALBUM > | változatlan:alb | az [l] kiesése:åb | fehér |
| rag előtti hosszú [lː] (egyesszámban):VITELLUS > | rövid [l]vițel | az [lː] kiesése:vițe | borjú |
| [gw] + [e] vagy [i]:SANGUEM > | a [g]zár-rés hanggá válása:sânge | a [g]réshanggá válása:sânže | vér |
| [g] + [e] vagy [i]:GENUC(U)LUM > | a [g] zár-rés hanggá válása:genunchi | a [g] réshanggá válása:žeruŋclʼu | térd |
Egyéb, az isztroromán nyelvjárásokban közös sajátosságok:
Vannak némely olyan sajátosságok is, amelyek csak egyik vagy másik nelvjárásra jellemzők:
Az isztroromán nyelvnyelvtani szerkezete különbözik valamennyire a románétól, főleg a horvát nyelv hatása miatt.
Alaktani szempontból nemcsak a horvát hatás tűnik szembe, hanem a déli nyelvjárások és a žejanei közötti különbségek is.
Ami afőnévnemét illeti, olyansemlegesnemű főnevek, mint a románban, azaz egyes számbanhímneműek és többesszámban nőneműek csak a déli nyelvjárásokban vannak:ur zid ’egy fal’ –do zidure ’két fal’ (a nem adetermináns alakjából látszik). Žejanéban az ilyenek hímneműek lettek, de lehet a semleges nemre jellemző többes számú alakjuk:doi̯ zidure ’két fal’ (doi̯ a ’kettő’ hímnemű alakja). Másrészt ez a nyelvjárás átvett semleges nemű horvát szavakat úgy, hogy nem adaptálta a saját rendszeréhez (példa:srebro ’ezüst’).[4]
Atöbbes szám alakításában több jellegzetesség van:
A főnévragozása kisebb mértékben maradt fenn, mint a románban. Az artikulusos vagy az anélküli főnév birtokos és részes esetét alupartikulával[42] fejezik ki:fil’u lu țesåru ’a császár fia’,spure lu fråț ’mondja a fivéreknek’,cuvintę i̯e lu mul’ęre ’mondja ő a feleségének’. A déli nyelvjárásokban alu hímnemű és nőnemű főnevekkel is használatos, de Žejanéban nőnemben ale-t használják(le mul’åre). Itt a ragozott alak is él:mulʼerlʼei̭. Birtokos esetbenlu/le előtt aza partikulát is használják, délen olykor, Žejanéban rendszeresen:filʼu a lu crålʼu ’a király fia’. A horvát eredetű semleges nemű főnevek elé csak aza kerül:a srebroaz ezüstnek.[43]
A határozatlannévelő alakjai nem azonosakalany- éstárgyesetben az 1-esnek megfelelő számnév alakjaival:
A határozott artikulus alakjai:
Az-o végződésű semleges nemű főnevek csak artikulus nélkül használatosak, akárcsak a horvátban a főnevek általában.[44]
A határozott artikulusos főnév és a határozatlan névelős közötti ellentét meggyengült, határozott artikulust ott is használnak olykor, ahol a románban határozatlan névelőt. Például afuråt-a åcu (határozott artikulussal) azt is jelentheti, hogy ’ellopta a tűt’, de azt is, hogyellopott egy tűt.[35] Žejanéban az-a lehet ugyan a nőnemű határozott artikulus, de anélkül is a végződés-a:fęta jelentheti azt is, hogya lány, de azt is, hogylány:čåsta fęta če s-av asęra facut ’ez a kislány, aki az este született’ vs.ali fęta ali fečor ’vagy kislány, vagy kisfiú’.[41]
A horvát nyelv hatására egyesmellékneveknek nemcsak hímnemű és nőnemű alakja van, hanem-o végződésű semleges is:bur (hn.),burę (nn.),buro (sn.) ’jó’. Más mellékneveknek nincs semleges nemű akakjuk:tirer (hn.),tirerę (nn.) ’fiatal’. Példa semleges nemű melléknévvel:i̭åleburo cuhęi̭t-a si muŋcåt-a ’ők (nn.) jót főztek és ettek’.[41]
Az isztroromán egyik sajátossága az, hogy az-(i)le végződés, amelyben a-le határozott artikulus van, egyes melléknevek esetében a hímnem egyes szám képzője lett:do talii̯anskile rat ’az olasz háborúig’,totile ånu ’egész évben’.[45]
Afokozás úgy történik, hogy a középfokot a hangsúlytalanmai̯ + melléknév fejezi ki, a felsőfok kifejezésére pedig csupán hangsúlyozzák amai̯ szót:mai̯ mare ’nagyobb’,mái̯ mare ’a legnagyobb’. Az összehasonlítást ade vagy az ennek megfelelő horvátnegokötőszóval szerkesztik:mai̯ mușåt de/nego mire ’szebb, mint én’.[46]
Ezt aszófajt nagyon erősen befolyásolta a horvát nyelv. Csak az 1-estől a 8-asig, a 10-es és az 1000-estőszámnevek örököltek a latinból.
Tőszámnevek:
Aszemélyes névmás alakjai a következők:
| Személy | Alanyeset | Részes eset | Tárgyeset | |||
|---|---|---|---|---|---|---|
| hangsúlyos alakok | hangsúlytalan alakok | hangsúlyos alakok | hangsúlytalan alakok | |||
| i̯o ’én’ | mii̯e ’nekem’ | âmń-, mń- (délen),âm, âmi̯-, mi̯- (Žejanéban),mi m-, -m (közösek) | mire ’engem’ | me, m-, -m | ||
| tu ’te’ | ții̯e ’neked’ | âți̯-, ți̯- (Žejanéban),âț, ți, ț-, -ț (közösek) | țire ’téged’ | te, t- | ||
| E3 | hn. | i̯e ’ő’ | (a) lui̯ ’neki’ | âľ, ľ-, -ľ, ľi | i̯e ’őt’ | âl, l-, -l |
| nn. | i̯å ’ő’ | (a) ľei̯ ’neki’ | âľ, ľ-, -ľ | i̯å ’őt’ | o, vo | |
| noi̯ ’mi’ | (a) no ’nekünk’ | ne, na, n-, ni | noi̯ ’minket’ | ne, na, n- | ||
| voi̯ ’ti’ | (a) vo ’nektek’ | ve, va, v-, vi | voi̯ ’titeket’ | ve, va, v- | ||
| T3 | hn. | i̯eľ ’ők’ | (a) lor ’nekik’ | le (délen),la (Žejanéban),l- (közös) | i̯eľ ’őket’ | ľ- |
| nn. | i̯åle ’ők’ | (a) lor ’nekik’ | le (délen),la (Žejanéban),l- (közös) | i̯åle ’őket’ | le (délen),la (Žejanéban),l- (közös) | |
Megjegyzések:
Egyéb példák mondatban:i̭elʼ le ganescu ’ők (hn.) szólnak nekik’,la ziče ’mondja nekik’,lʼ-a vezut ’látta őket (hn.)’.
Avisszaható névmás alakjai:
| Részes eset | Tárgyeset | ||
|---|---|---|---|
| hangsúlyos alak | hangsúlytalan alakok | hangsúlyos alak | hangsúlytalan alakok |
Példák mondatokban:i̭elʼ vut-a åsiri cusire ’voltak velük szamarak’,omiri åvâș ńivele zapustit ’az emberek elhagyták a mezőiket’.[41]
Az isztrorománbirtokos névmás ésdetermináns alakjai elég különbözőek a két fő nyelvjárásban.
A déli nyelvjáráscsoportban:
| Birtokos(ok) | Birtok(ok) | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Hímnem egyes szám | Semleges nem | Nőnem egyes szám | Hímnem többes szám | Nőnem többes szám | ||
| Személy | E1 | me ’-m / az enyém’ | mevo ’-m / az enyém’ | mę ’-m / az enyém’ | melʼ ’-im / az enyéim’ | męle ’-im / az enyéim’ |
| E2 | te ’-d / a tiéd’ | tevo ’-d / a tiéd’ | tę ’-d / a tiéd’ | telʼ ’-id / a tieid’ | tęle ’-id / a tieid’ | |
| E3 | sę ’-a/-e / az övé’ | selʼ ’-ai/-ei / az övéi’ | sęle ’-ai/-ei / az övéi’ | |||
| T1 | nostru ’-nk / a miénk’ | nostro ’-nk / a miénk’ | nostrę ’-nk / a miénk’ | noștri / nostri ’-ink / a mieink’ | nostre ’-ink / a mieink’ | |
| T2 | vostru ’-t◌k / a tiétek’ | vostro ’-t◌k / a tiétek’ | vostrę ’-t◌k / a tiétek’ | voștri / vostri ’-it◌k / a tieitek’ | vostre ’-it◌k / a tieitek’ | |
| T3 | sę ’-uk/-ük / az övék’ | selʼ ’-aik/-eik / az övéik’ | sęle ’-aik/-eik / az övéik’ | |||
A žejanei nyelvjárásban:
| Birtokos(ok) | Birtok(ok) | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Hímnem egyes szám | Semleges nem | Nőnem egyes szám | Hímnem többes szám | Nőnem többes szám | ||
| Személy | E1 | a mev | a mevo | a mę / a må | a melʼ | a męle |
| E2 | a tev | a tevo | a tę / a tå | a telʼ | a tåle | |
| T1 | a nostru | a nostro | a nostra | a noșt″i | a nostre | |
| T2 | a vostru | a vostro | a vostra | a voșt″i | a vostre | |
| ET3 | a sev | a sevo | a så | a selʼ | a såle | |
Megjegyzések:
A közelremutató névmás és determináns alakjai:
A távolra mutató alakok:
A birtokos-részes eset általábanlu/le-val alakul (példáullu ța ’annak’), Žejanéban ragokkal is:čestvę ’ennek’ (hn.),čeșt″ę ’ennek’ (nn.),čestorę ’ezeknek’. Példa mondatban:Čåsta-i̯ me prii̯åtel’ ’Ez a barátom’.[47]
Általában a mutató determináns a főnév előtt áll, a horvát nyelv hatására:čâsta fečor ’ez a fiú’,čâstę casę ’ez a ház’. Ha a főnév határozott artikulusos, a távolra mutató determinánsnak a románmutató névelőéhez hasonló funkciói vannak:čela betâru čåi̭e ’a nagyapa’.[41][48]
A személyre vonatkozókérdő ésvonatkozó névmásčire ’ki, aki’ (Šušnjevicábanțire), ragozott alakjacui̭ (Žejanébana cui̭):čire-i̭ ånča? ’ki van itt?’,a cui̭ ai̭ ačå dåt? ’kinek adtad azt?’,[41]Lu cui̭ i̭ești tu, fęta? ’A kié vagy, te lány?’,[46]țire su åt i̭åma såpę ke vo scopę́ su síre ’aki másnak vermet ás, maga esik bele’ (szó szerint ’… ássa csak maga alá’).
Élettelenre vonatkozik ače (Šušnjevicábanțe) ’mi, ami’. A déli nyelvjárásokban hangsúlytalanul is használatos kérdő partikulaként mondat elején, ’hát, vajon’ jelentéssel:če nú știi̭? (hangsúly a tagadószón) ’(hát) nem tudod?’
Acårle/cåre/care (hn., változatok nyelvjárástól függően) a magyar ’aki, ami, amely, amelyik’ névmásoknak felel meg. A románban csak egy alanyesetű alakja van, de isztrorománban nőnem egyes számú(cåra/cårę), semleges nemű(cåro) és többes számú alakja(cårlʼi/carlʼi/cåri/cari) is. Csak Žejanéban vannak ragozott alakjai is:carvę (hn.),carlʼę (nn.) ’akinek, aminek, amelynek, amelyiknek’,carorę ’akiknek, amiknek, amelyeknek’. Példákszószerkezetekben:cârstii̭ånu cåre vire ’az az ember, aki jön’,žensca cåra virit-a ’az a nő, aki eljött’,våčile cåri dåvu bur låpte ’a jó tejet adó tehenek’.[41]
Azur, urę/ura, uro ’egy’ számnév lehethatározatlan névmás is, ’az egyik’ jelentéssel:ur lu åt ’egyik a másiknak’.
Egyéb határozatlan szók:
Anușt″u (eredetenu știvu ’nem tudom’) partikulával és kérdő névmásokkal határozatlan értékű szókapcsolatokat alakítanak:nușt″u čire ’valaki’,nușt″u če ’valami’ stb.
Azåt/åtu/åtile (hn.),åtę/åta (nn.),åto (sn.) ’más(ik)’,ålʼț (hn.),åte (nn.) ’más(ok)’ névmás és determináns:åtile ɣlås ’más hang’,ur lu åt ’egyik a másiknak’.
Megjegyzések erről a névmásról:
Ničur (hn.),ničo (nn.) ’egyetlen … sem, egyik sem’ névmás is, determináns is lehet:ničur ov ’egyetlen tojás sem’,ničo fęta ’egyetlen lány sem’. Hímnemű alakjának jelentése névmásként lehet ’senki’ is. Birtokos-részes esete délenlu ničur, Žejanéban raggalničurvę ’senkinek’.
Az élettelenre vonatkozó tagadó szóniș (Šušnjevicábannis) ’semmi’ csak névmás:tu n-åri frikę nis „te semmitől se félj”,niș tâmno „semmi rossz”.[41]
Mint a rómán nyelvben,[49] az isztroromán ige is lehet cselekvő, visszaható vagy szenvedő. A déli nyelvjárásokban a létigés visszaható szerkezeten kívül van egy olasz eredetű tükörszerkezet is averi/viri ’jönni’segédigével:våca virit-a uțisę ’a tehenet megölték’.[50]
Az isztroromán átvette a horvát nyelvtől egyrészt a folyamatos és az iteratív, másrészt a befejezett és az inkoatívigeszemléletek az utóbbi nyelvre jellemző kifejezését. Az isztrorománból majdnem teljesen kihalt afolyamatos múlt idő, amely magába foglalta a múltbeli folyamatos vagy iteratív szemléletet. Viszont azösszetett múlt idő, amely eredetileg a befejezett és az inkoatív szemléleteket foglalta magába, megvan, de az isztrorománban az ilyen alakú ige lehet folyamatos/iteratív vagy befejezett/inkoatív szemléletű. Ezen igeszemléletek kifejezése kiterjed más igealakokra is. Példa összetett múlt időben:
Az igeszemléleteket többnyire a magyarigekötőknek általában megfelelőprefixum hiányával, illetve jelenlétével fejezik ki. Ezek közül néhány latin eredetű (a-,ân-/âm-,dis-), de a többségükszláv:do-,iz-,na-/ne-,o(b)-,po-,pre-,pri-,ras-/res-,s-,za-/ze-. Különböző szemléletű igepárok:
Az igeszemléleti ellentétetszinonimapárokkal is kifejezik, amelyekben a folyamatos/iteratív szemléletű ige latin eredetű, a befejezett/inkoatív pedig horvát:
Az iteratív szemléletet a szláv eredetű-ęi̭ és-vęi̭szuffixumokkal is ki lehet fejezni. Ezeket hozzá lehet adni
Az isztrorománban használtigemódok akijelentő mód, afeltételes mód és afelszólító mód, ez utóbbi csak parancsoló és tiltó funkcióval.
Kijelentő módban gyakorlatilag három, a románban is meglévő és hasonló módon alakítottigeidő van: jelen idő, összetett múlt idő és jövő idő. Azegyszerű múlt idő és arégmúlt idő teljesen kihaltak, a folyamatos múlt időnek pedig csak maradványai vannak a déli nyelvjárásokban. Ez az igeidő másképp alakul, mint a románban, mégpedig afőnévi igenév alakjából, a személyragok előtt a-i̭- kötőhanggal:lucråi̭am ’dolgoztam’,fațęi̭ai ’tettél, csináltál’,avzii̭a ’hallott’.
Feltételes módban van jelen idő, múlt idő és, a romántól különbözően, jövő idő is. A jelen idő összetétele a(v)rę ’akarni’ segédige kijelentő mód jelen idejű alakja +főnévi igenév. A múlt idő alakulhat a létige feltételes mód jelen időben [(v)rę kijelentő mód jelen idejű alakja +fi] + a lexikai (fogalmi) jelentésű ige melléknévi igeneve, vagy(v)rę kijelentő mód jelen időben +fost (a létige melléknévi igeneve) + főnévi igenév összetétellel. A feltételes mód jövő idő alakjaszintetikus. A latinfuturum exactum-ból származik, amely az újlatin nyelvekben azelőidejű jövő időnek felel meg. Az isztrorománban ase ’ha’,când ’amikor’,pâr la ke (nu…) ’ameddig (nem)’ kötőszókkal használatos, és olykor e nyelvben is jövőbeli időponthoz viszonyított előidejűséget fejez ki:când tot fure gotova, i̭e va veri ’amikor minden kész lesz, ő (hn.) el fog jönni’,neca nu rasclʼidu pâr la ke nu i̭å verire ’ne nyissák ki, amíg ő (nn.) el nem jön’.[41]
Akötőmód csak a létige esetében maradt fenn (fivu, fii̭i, fii̭e, fim, fiț, fivu ’legyek, légy’ stb.), egyébként a horvát nyelvhez hasonlóan ase ’hogy’ kötőszó vagy ennekneca horvát eredetű szinonimája + az ige kijelentő mód jelen idejű alakjával fejezik ki. E mód múlt idejű alakja hiányzik.
A felszólító mód annyiban különbözik a románbelitől, hogy nemcsak második személyű alakjai vannak, hanem többes szám első személyű is.[51] Megvan, mint a románban, a rendhagyó személyraggal rendelkezőviro! ’jöjj!’ alak, de ugyanaz a rag jellemez egy másik igét is:ådo! ’hozzál!’
Az isztrorománigenevek a főnévi igenév, ahatározói igenév és a melléknévi igenév.
A románnal ellentétben a főnévi igenév előtt nincsa partikula, és a hosszú, a cselekvés nevét jelentő alakja nincs meg:cåsę veri v.a veni acasă (A veni hosszú alakja a románban:venire ’jövés’). Számos igei és igenévi értéke van, például a határozói igenévé:åflu fętę durmi ’ott találom az alvó lányt’.
A határozói igenévnek-nda a képzője és ritkán használják.
Asupinum nincs meg sem mint a latinban, sem mint a románban. Helyette a főnévi igenevet használják:åto n-åv avut de bę ’más innivalója nem volt’.[41]
Az isztrorománban megvan ugyanaz a négy igeragozási csoport, mint a románban, ugyanazon kritériumok alapján, de van még, értelmezéstől függően, egy vagy három, a jövevényigéket és az isztroromán területén alkotott új igéket magába foglaló csoport.
Ragozási példák (a hangsúlyos magánhangzókékezettel vagy más betű fölöttidiakritikus jellel vannak megjelölve):
Főnévi igenév:
| scapå ’megszabadulni’ | țirę́ ’tartani’ | fåče ’tenni, csinálni’ | avzí ’hallani’ | cuhę́i̭ ’főzni’ |
Kijelentő mód jelen idő:
| scåpu | țíru | fåc | åvdu | cuhéscu |
| scåpi | țíri | fåči | åvzi | cuhéști |
| scåpę | țire | fåče | åvde | cuhę́ |
| scapån | țirén | fačén | avzín | cuhę́i̭n |
| scapåț | țiréț | fačéț | avzíț | cuhę́i̭ț |
| scåpu | țíru | fåcu | åvdu | cuhéscu |
A žejanei nyelvjárásban a T1 személyragja-m (vedém stb.), acuhę́i̭ típusú igék E1 és T3 alakjacuhés, E2 alakja pedigcuhéș.
Kijelentő mód múlt idő:
| scapåt țirút facút avzít cuhę́i̭t | -am -ai̭ -a (délen),-av (Žejanéban) -an (délen),-am (Žejanéban) -aț -a (délen),-av (Žejanéban) |
| åm / i̭ó am / i̭o-m åi̭ / tú ai̭ / tu-i̭ å / åv / i̭é a / i̭é av ån / åm / nói̭ an / nói̭ am åț / vói̭ aț å / åv / i̭él’ a / i̭él’ av | scapåt țirút facút avzít cuhę́i̭t |
Legtöbbször a segédige a második helyen áll. Párbeszédben, első személyben a segédige egyedül is használható, a melléknévi igenév megismétlését kerülendő:– Åi̭ tu strilít? – Åm. ’– Lőttél? – Lőttem.’[41]
Kijelentő mód jövő idő:
| voi̭ ver va / vå ren (délen),rem (Žejanéban) veț vor | scapå țirę́ fåče avzí cuhę́i̭ |
A segédige követhet egyes olyan szókat, amelyekhez lerövidített alakban kötődik:ț-oi̭ fåče ’csinálni fogok neked,io-i̭ spure ’meg fogom neki mondani’,če-r âŋ codru fåče? ’mit fogsz csinálni az erdőben?’,tu n-er nicat fi påmetân ’te soha sem leszel okos’.[41]
| scapå țirę́ fåče avzí cuhę́i̭ | -voi̭ -ver -va -ren, -rem -veț -vor |
Feltételes mód jelen idő:
| ręș ręi̭ rę ręn (délen),ręm (Žejanéban) ręț rę | scapå țirę́ fåče avzí cuhę́i̭ |
Feltételes mód múlt idő:
| ręș ręi̭ rę ręn / ręm ręț rę | fi | scapåt țirút facút avzít cuhę́i̭t |
| ręș ręi̭ rę ręn / ręm ręț rę | fost | scapå țirę́ fåče avzí cuhę́i̭ |
Feltételes mód jövő idő:
| scapår | țirúr | facúr | avzír | cuhę́i̭r |
| scapåri | țirúri | facúri | avzíri | cuhę́i̭ri |
| scapåre | țirúre | facúre | avzíre | cuhę́i̭re |
| scapårno | țirúrno | facúrne | avzírno | cuhę́i̭rno |
| scapåreț | țirúreț | facúreț | avzíreț | cuhę́i̭reț |
| scapåru | țirúru | facúru | avzíru | cuhę́i̭ru |
Felszólító mód:
| scåpę! | țíre! | fę́! | cúhę! | |
| scapån! | țirén! | fačén! | avzín! | cuhę́i̭n! |
| scapåț! | țiréț! | fačéț! | avzíț! | cuhę́i̭ț! |
Tiltó alak:
| nu scapå! | nu țíre! | nu fåče! | nu cuhęi̭! | |
| nu scapån! | nu țirén! | nu fačén! | nu avzín! | nu cuhę́i̭n! |
| nu scapåț! | nu țiréț! | nu fačéț! | nu avzíț! | nu cuhę́i̭ț! |
A tiltás E2 alakja a főnévi igenévből száramazik, a többi pedig a kijelentő mód jelen idejű alakjaiból.
Határozói igenév:
| scapânda | țirânda | facânda | avzínda | cuhę́inda |
Egy sorelöljárószó latin eredetű [ân ’-ba(n)/-be(n)’,(â)ntru ’-ba(n)/-be(n)’,de ’-ról/-ről’,din ’-ból/-ből, -ért’ (virít-a diŋ cårne ’húsért jött)”,la ’-nál/-nél, -hoz/-hez/-höz’,pre ’-n/-on/-en/-ön’]. Más elöljárók horvát eredetűek, és általában jövevény főnevekkel, ezek horvát ragozott alakjával használják őket:poi̭dina salåtu ’salátaként megenni’. Egyes horvát elöljárók szókapcsolatokat alkotnak latin eredetűekkel együtt:namesto de ’helyett’,i̭elʼ fost-aocoli de foc ’ők (hn.) a tűz körül voltak’.[41]
A kötőszók között is van úgy latin eredetű (și ’és’,ke ’hogy’), mint horvát:ali (<ili) ’vagy’,neca ’hogy’ (’hadd’ jelentésű),nego ’mint’ (összehansonlító szerkezetben). Ezeken kívül van még olasz eredetű is:ma ’de’,perke ’mert’,se ’ha’.
Az isztroromán nyelvmondattanát is befolyásolja a horvát nyelv.
Horvát hatás alatt a főnévcsoportban aszórend általában determináns vagy/és melléknévijelző + főnév (a mev nono ’nagyapám’,čâsta fečor ’ez a fiú’,o musåtę fętę ’egy szép lány’), de vannak ellenpéldák is:betâr om nu pote vagyomu betâr nu pote ’az öregember nem bír’. Ha a főnév több szót rendel alá, mindezeket eléje lehet tenni:
de a főnévcsoportnak lehet még kétféle szórendje:
A kérdő mondat általában ahanglejtésében különbözik az állító mondattól, de az eldöntendő kérdő mondatnak vannak rá jellemző partikulái is:če a déli nyelvjárásokban ésâ a žejaneiben. Példák:Če tu ganešti vlåški? ’Beszélsz-e vlachul?’, tu cuvinți žei̭ånski? ’Beszélsz-e žejaneiül?’[53]
A tagadáshoz két szót használnak.Nu az igét tagadja [nu me abåte! ’ne verj (engem)!],ne pedig ige nélkül használatos,mondatszóként vagy két olyan szó ellentétbe helyezése céljából, melyek nem igék:Gianni dåt-a listu lu Mario, ne libru ’Gianni a levelet adta Mariónak, nem a könyvet’.[54]
A mondat szórendje nagy mértékben szabad.
Az összetett igealakok elemei nem mindig vannak egymás mellett. Például a segédige és a lexikai jelentést hordozó igealak között található:
Hárommondatrészes mondatban, melyek közül az egyik tárgy, a szórend lehet alany +állítmány + tárgy vagy tárgy + állítmány + alany. Ha az alany és a tárgy élőt nevez meg és egyazon számúak, mivel a tárgyesetnek nincsmorfémája, és nem utal rá személyes névmás, egy ilyen mondat jelentése az egyik vagy a másik mondatrész hangsúlyozással és hanglejtéssel való kiemelésétől függ. Olvasva a következő mondatokat kétféleképpen lehet érteni:
Példa háromnál többrészes mondatra:De cârbur lemnu i̭e bur sakile ’Szénnek akármelyik fa jó’ (szó szerint ’Szénnek fa van jó akármelyik’).[41]
A románnal ellentétben, a horvát nyelv hatására, amikor két cselekvésnek ugyanaz az alanya, és az egyik alárendeli a másikat, az isztroromán a főnévi igenévvel kifejezett tárgyat és határozót preferálja tárgyi, illetve határozóimellékmondat helyett:vreț âl ântrebå? vs.vreți să-l întrebați ’meg akarjátok kérdezni tőle?’,mere lucrå vs.merge să lucreze ’dolgozni megy’.
Narumov 2001 szerint az isztroromán nyelvalapszókészletének 65%-a a latinból örökölt szavakból áll,[56] a nyelv 110 szósSwadesh-listájában pedig 87%-ot tesznek ki az ilyen szavak.[57] Néhány latin eredetű szó specifikus, nincs meg a románban (példáulcåi̭bę ’kalitka’), vagy specifikus jelentése (is) van:scånd ’szék’, de ’asztal’ is,čęre ’kérni’, de ’keresni’ is.
Aszóképzés viszonylag nem gyakori. Az igei prefixumoknak inkább grammatikai jellege van, azaz befejezett/inkoatív szemléletű igéket képeznek (lásd fentebbIgeszemléletek szakasz).
Létezik néhány utóképző is, egyesek latin eredetűek, mások szlávok, amelyek képeznek:
Az összes keleti újlatin nyelv közül az isztroromán a leginkább hajlamos idegen elemeket átvenni, főleg a szókészlet terén.[35]
A legtöbb jövevényszó a horvátból származik, főleg ennek čakav dialektusából, de a sztenderd változatából is. Egyes jövevényszavak eleinte szinonimáik voltak örökölt szavaknak, majd ezek jelentése megváltozott. Például átvették apoșni ’elkezdeni’ szót, az örököltânčepå pedig a ’megkezdeni’ jelentést vette fel (ânčepå pâra ’megkezdeni a kenyeret’);vęrde, eredetileg ’zöld’, felvette a ’nyers’ jelentést, a ’zöld’ megfelelője pedig a horvátzelen lett. Egyes főneveket a velük járó elöljáróval és az ez által megkövetelt raggal együtt vettek át:po svitu ’a világon’,na șetńu ’sétára’,za večeru ’vacsorára’.[35]
Olasz szavak is (a velencei dialektusból vagy a sztenderd nyelvváltozatból) bekerültek az isztrorománba, úgy közvetlenül, mint a horváton keresztül:alora ’akkor’,i̭ardin ’kert’,i̭ardiner ’kertész’,[35]oštarii̭a ’vendéglő’,urdinęi̭ ’rendelni (vendéglőben)’.[58]
Német szavakat szintén közvetlenül vagy közvetve vett át az isztroromán nyelv:fråi̭er/fråi̭ar ’fiatalember, szerető, vőlegény’,fruștikęi̭ ’reggelizni’,țucâr ’cukor’.[35]
Nem mindegyik jövevényszó van meg a déli nyelvjárásokban is, és Žejanéban is. Példák (a horvát szavakfettelve):[56][59]
| Déli nyelvjárások | Žejanei nyelvjárás | Magyar |
|---|---|---|
| čer | nebo | ég(bolt) |
| grad | četåte | város |
| medvid | urs | medve |
| per | hrușva | körte, körtefa |
| ponedili̭âc | lur | hétfő |
| petâc | virer | péntek |
| Isztroromán | Magyar |
|---|---|
| Čåče nostru, carle ști ân čer, neca se spunę voli̯a a Tę, cum ân čer, așa și pre pemint. Pâra nostrę såca zi dę nam åstez. Odprostę nam dužan, ca și noi̯ odprostim a lu noștri dužnič. Neca nu ne Tu vezi ân napastovańe, neca ne zbaveșt de zvaca slabę. Amen.[60] | Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma. És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen. |
A nyelvek portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap