Szaddám Huszein országánaknyugati lerohanása a térség tartós destabilizációjához vezetett,[6] nem hozott békét és jólétet.[7]Polgárháborúhoz hasonló körülmények, terrortámadások és erőszakos bűncselekmények ezrei történtek Irak 2003-tól 2011-ig tartó megszállása során, mind a különböző iraki csoportok között, mind a nyugati megszálló csapatok ellen. Bár az Egyesült Államok iraki jelenléte2011-ben véget ért,[8]2013 végétől további háború dúlt az iraki kormányerők és azISIS (Iszlám Állam) iszlamistái között is, akik meghódították a nemzeti terület egy részét.A csoportészak-iraki offenzívája gyors területi terjeszkedéssel járt és az amerikai csapatok visszatérését és egy újabb, évekig tartó háborút hozott, amely 2017-ig tartott. Irán is beavatkozott és 2014 óta erősen érezteti a befolyását a pártokon és ahomeinista milíciacsoportokon keresztül.[9] 2018-ban Törökország indított katonai műveleteket az észak-irakikurd szeparatista harcosok felszámolására.[10] Míg az iraki parlamenti választásokat 2018-ban Muktada el-Szadrsíita pap politikai koalíciója nyerte meg,[11] ezzel az ország Iránhoz közeledett. 2018 óta súlyos, erőszakba torkolló polgári zavargások rázták meg az országot akorrupció, amunkanélküliség, a rossz közszolgáltatás, továbbá azUSA és más országok beavatkozása ellen tiltakozva.[7][12][13]
Bár az országot stratégiai fekvésű,[14] feltörekvőközéphatalomnak tekintik,[15] és a világ egyik legnagyobb kőolajtartalékával rendelkezik,[16] a2020-as évek elején a biztonsági helyzete és a politikai bizonytalanság miatt továbbra sem vonzó a külföldi befektetők számára.[7]
Az ország nevének eredetére többféle változat is van. Az egyik nézet szerintUrukókorimezopotámiai város nevéből ered (bibliai héber: Erech), így végső soronsumer eredetű.[17][18] A másik változat szerint aközépperzsaeraq szóból származik, amely "alföldet" jelent.[19]
Irak területének központi részét – aTigris és azEufrátesz folyók által közbezárt, a népesség legnagyobb részének otthont adó – Mezopotámiai-alföld alkotja, mely észak felé az enyhén hullámos el-Dzsazíra táblavidékében folytatódik. A 200–500 m magas táblavidék északi részéből emelkedik ki aDzsebel-Szindzsár mészkőből álló felboltozódása (1359 m).
Az északi országhatáron az Örmény-Torosz, a keleti (iráni) határon aZagrosz hegység húzódik. A Zagrosz központi vonulatai 3600 méterig emelkednek. Itt a legmagasabb pont: Kuhe-haji-Ibrahim(Hadzsi-Ibrahim).[20]
A Mezopotámiai-alföld termékenyalluviális síkságátsivatagok szegélyezik. Ezek foglalják el az ország területének zömét. Az egyhangú tájat itt csak elvétve tagolják réteglépcsők, szigethegyek, lefolyástalan medencék.
Irak két legnagyobb folyója aTigris és azEufrátesz. Összefolyásuk után rövid közös szakaszuk neveSatt el-Arab. Ez utóbbi határfolyóIrán felé, és aPerzsa-öbölbe ömlik. Iraknak itt rövid, 58 km hosszú tengerpartja van.
A Satt el-Arab melléke eredetilegmocsaras volt, de a mocsarak közül mára sokat lecsapoltak.
Az Eufrátesznek Irak területén nincs jelentős mellékfolyója. Tőle keletre a párhuzamosan folyó Tigris veszi fel a vizeket, nyugatról, aSzír-sivatagból pedig nem érkezik jelentősebb folyó. A Tigris vesz fel mellékfolyókat keletről Irak területén. Ezek aZagrosz-hegységben erednek.
Az ország nagy része aszubtrópusi övben fekszik. Északi határai mentén és alacsonyabb hegyvidékeinmediterrán, máshol sztyepp éssivatagi - a déli országrészen pedig már trópusi sivatagi – éghajlat jellemzi.
A hegyvidékek hűvösebbek és csapadékosabbak, télen itt előfordulhat az erőshavazás. Ilyenkor a hóolvadást hevesárvizek kísérik. Az átlagos évi csapadék a magasabb hegyvidéken néhol 1000-3000 mm, aZagrosz lábánál és az el-Dzsazíra É-i részén 300-500 mm, a Mezopotámiai-alföldön 100–200 mm.[20]
A nyár országszerte száraz, forró, a tél – egy-egy fagyhullámtól eltekintve – enyhe.
Azéghajlatváltozás a hőmérséklet emelkedéséhez, a csapadék csökkenéséhez és a növekvő vízhiányhoz vezet, aminek valószínűleg komoly következményei lesznek az elkövetkező évtizedekben.[21][22] Az ország mezőgazdasági területeinek felét az elsivatagosodás fenyegeti.[23]
Az ország túlnyomó része sivatag vagy félsivatag. Északon a füves puszták nagy része szántó, illetve legelő lett. Erdők csak az ÉK.i országrész hegyein vannak. A hegyvidéki mediterrán erdők zömét kiirtották, helyüket bozót foglalta el; aSzindzsár-hegységbenpisztáciaerdők foltjai, aZagrosz belsejébentölgyesek maradtak meg.[20]
Irak történeti neveMezopotámia (görög szó, folyóköz a jelentése). Itt volt a világ egyik első civilizációja, asumér, amit aztán azakkád, ababiloni és azasszír kultúrák követtek. Ezek befolyása már i.e. 5000 táján kiterjedt a környező területekre is. A terület a civilizáció egyik bölcsője.
Az i. e. 6. századbanNagy Kürosz perzsa király meghódította azÚjbabiloni Birodalmat és a következő négy évszázadban Mezopotámia azAkhaimenida Birodalom része volt. A következő hódítóNagy Sándor, ettől kezdve majdnem két évszázadon át ahellenisztikus birodalmak uralkodtak. Az óiráni népek egyik közép-ázsiai törzse, apártusok hódították meg ezután a vidéket, őket aszászánida perzsák követték. A régió az ő uralmuk alatt állt a 7. századig.
A 7. század elején muszlimarabokKhalid ibn al-Walid parancsnoksága alatt meghódították Perzsiát. Ekkortól terjedt el az iszlám vallás a mai Irakban. AzOmajjád kalifák Irak tartománytDamaszkuszból kormányozták a 7. században.
AzAbbászida kalifák a 8. századbanBagdadot építették ki székvárosnak. Bagdad öt évszázadon át az arab és muszlim világ vezető nagyvárosa volt. A középkor legnagyobb multikulturális városa, a csúcsponton lakossága meghaladta a milliót, az iszlám kultúra aranykorának központja volt.
1257-benHülegü kán szokatlanul nagy sereget, aMongol Birodalom erői jelentékeny részét gyűjtötte összeBagdad meghódítására. Amikor megérkezett az iszlám fővároshoz, Hülegü felszólította a védőket megadásra, de a kalifa elutasította. Hülegü ezen feldühödött, és az ellenálló városokkal szembeni szokásos mongol eljárásnak megfelelően megtizedelte a lakosságot. Ekkor különböző becslések szerint 200 000 – 1 000 000 ember halt meg Irakban. A mongolok elpusztították azAbbászida Kalifátust és a bagdadi nagykönyvtárat. A város sohasem nyerte vissza korábbi kulturális szerepét és befolyását.
1401-ben egy török-mongol származású hadvezér,Timur Lenk támadta meg Irakot. Bagdad elfoglalása után 20 000 városlakót mészároltatott le. Elrendelte, hogy csak az a katona indulhat haza, aki legalább két emberi fejet bemutat (sok harcos korábbi hadifoglyok fejét mutatta be Timurnak).
A háborúban a törökök aközponti hatalmak oldalán vettek részt. VégülNagy-Britannia szorította ki őket az országból. Amezopotámiai hadjáratban a britek vesztesége 92 000 katona volt. A törökök vesztesége ismeretlen, de a britek 45 000 hadifoglyot ejtettek.1918 végén a britek 410 000 embert állomásoztattak itt, azonban csak 112 000 tartozott a harci alakulatokhoz.
Azelső világháború végén a terület azEgyesült Királyság birtokába került mintnépszövetségi mandátumterület. 1921 augusztusában két korábbi török vilajetet,Bagdadot ésBászrát egy országban egyesítettek. Öt évvel később hozzáadták északonMoszul vilajetet, ezzel kialakultak a modern iraki állam határai. A mandátum időszakában brit gyarmati közigazgatás irányította az országot, a brit indiai fegyveres erők elnyomták azarabok éskurdok felkeléseit. Egy Szíriából kiszorítotthásemita királyt,Fejszált ültették a trónra bábként. A brit hatóságok a szunnita arab elitből választották ki a kormányzat tagjait, a minisztériumi hivatalnokokat.
Nagy-Britannia 1932-ben ismerte el Irak függetlenségét, deI. Fejszál király hozzájárult, hogy a britek továbbra is használják támaszpontjaikat és átvonulási joguk volt az országban. Fejszál 1933-as elhunyta után fia,Gázi király uralkodott, uralmátpuccskísérletek sora jellemezte. 1939-ben életét veszítette egy autóbalesetben. A trónt kiskorú fia,II. Fejszál örökölte, aki helyett nagykorúságáig nagybátyja,Abd al-Ilah kormányzott régensként.
1941-benRasíd Áli al-Gajláni miniszterelnök sikeresállamcsínyt hajtott végre („Rasíd Áli-puccs”), amelynek célja az volt, hogy – a Brit Birodalom háborús lekötöttségét kihasználva – kikényszerítse Irak teljes függetlenségét. Mivel az államcsínyt a náciNémetországtitkosszolgálata is támogatta, a fordulat veszélyeztette aBrit Birodalom és az angolszász szövetségesek üzemanyag-ellátását. 1941-ben abrit hadsereg megszállta Irakot és Iránt (szorosan együttműködve aszovjet Vörös Hadsereggel), amely ugyanekkor az Irán északi részét szállta meg. Az elmenekült német szimpatizánsok megszervezték a németek oldalán harcolóSzabad Arábia Légiót. A brit katonai megszállás 1947. október 26-án ért véget, ezután restaurálták a hásemita királyságot.
A hasemita királyság 1958-ig állt fenn, ekkor az iraki hadsereg az úgynevezett július 14-i forradalomban megdöntötte a monarchiát.II. Fejszál királyt, családtagjait ésNúri asz-Szaid miniszterelnököt megölték.Abdul Karim Kászim dandártábornok került hatalomra, Irak miniszterelnökeként. Jó viszonyt létesített aSzovjetunióval, de csak 1963-ig maradt uralmon, amikor őt is megdöntötte (és megölette)Abdul Szalam Árif ezredes, aki Irak új elnöke lett. Szalám Árif 1966-ban helikopter-balesetben meghalt, utódja az elnöki székben bátyja,Abdul Rahman Arif lett. 1968-ban Rahmán Árif elnök uralmát aBaasz Párt (azArab Újjászületés Szocialista Pártja) döntötte meg. Irak új elnökeAhmed Haszan al-Bakr lett, alelnökeSzaddám Huszejn al-Tikríti, al-Bakr földije (mindkettenTikrít környékéről származtak). A Baasz mozgalom fokozatosan Szaddám Huszein irányítása alá került, aki korábbi harcostársait, köztük Bakr elnököt is háttérbe szorítva (vagy lemészárolva) 1979 júliusában köztársasági elnök lett. Az akkori legfelsőbb végrehajtó hatalom, aForradalmi Parancsnoki Tanács (vagyis a kormány) is Szaddám személyes ellenőrzése alá került.
1979-benSzaddám Huszein lett Irak vezetője, miután megölette vagy bebörtönöztette főbb riválisait.
Röviddel hatalomra jutása után az Irakkal szomszédosIránban drasztikusan megváltozott a politikai helyzet aRuhollah Khomeini imám által vezetettiszlám forradalom következtében. Iránmuszlim síitateokratikus állammá alakult. Az iraki kormányzat szemében ez veszélyes fejlemény volt, mert Irak lakossága túlnyomó többségébensíita, Husszein kormányzatának vezető posztjain azonban a világi, pánarab ideológiát vallószunniták álltak (korábban, a brit mandátum idején is szunniták kapták meg a vezető pozíciókat). Az ország síita lakossága megoszlott egyfelől aBaasz Párt tagjai és szimpatizánsai, másfelől az iráni forradalommal rokonszenvezők között. 1980-ban Husszein kijelentette, hogy iráni erők meg akarják dönteni kormányát, és hadat üzent Iránnak.
Szaddám támogatta az iráni iszlám szocialista szervezeteket, akik az iráni kormány ellenzékei voltak. Azirak–iráni háborúban az iraki hadsereg vegyi fegyvereket is bevetett iráni katonák és civilek ellen. Az iraki rezsim semmibe vette az emberi jogokat; a legismertebb példája azAl-Anfal hadjárat, amikor Irakon belül kurd civileket támadtak, és ahalabdzsai mészárlás, amellyel az Iránt támogató kurdokat büntették. A háború 1988-ban ért véget, lényegében eldöntetlen eredménnyel. A háború során Irak nagymértékű amerikai és nyugati támogatást kapott, mert szemükben akkor Irak kevésbé tűnt veszélyesnek, mint az iráni iszlám állam.
Az 1970-es évek végén az iraki kormány elrendelte egy atomreaktor felépítésétOszirakban, Bagdadtól 18 km-re délkeletre. Ez egy kb.70 MW-os könnyűvizes nukleáris anyagkísérleti reaktor volt. 1981-ben izraeli repülőgépek lebombázták a létesítményt, megelőzve, hogy Irak nukleáris fegyvereket fejleszthessen, veszélyeztetve Izrael regionális atommonopóliumát.[24]
1990-ben az iráni-iraki háború végét követő gazdasági válság hatására Szaddám Huszein elhatározta, hogy elfoglalja olajban gazdag szomszédját,Kuvaitot, hogy Irak gazdasági újjáépítését annak gazdasági erőforrásaiból és pénzéből finanszírozza. Az iraki kormány kijelentette, hogyKuvait törvényellenesen vezeti át olajvezetékeit Irak területén. Kuvait ezt tagadta. Irak 1990 augusztusábanmegszállta Kuvaitot. Ennek sikeres végrehajtása után Husszein előbbbábkormányt létesített, rövid idő múlva pedig kijelentette, hogy Kuvait megszűnt, Irak részévé vált és kormányzóságot csinált belőle. Ennek nemzetközi jogi érvényét sok ország és azENSZ tagadta. Az ENSZ intézkedéseket hozott Irak ellen és követelte, hogy azonnal vonuljon ki Kuvait területéről. Ezt a követelést akkor Irak elutasította. Ezután az Egyesült NemzetekBiztonsági Tanácsa egyhangúlag döntött az Irak elleni katonai akció végrehajtásáról. AzAmerikai Egyesült Államok rendkívül érdekelt volt Nyugat-Ázsia olajjal való ellátásában és készséggel vállalkozott a Kuvait és Irak ügyében szerveződő nemzetközikoalíció vezetésére.
A koalicíós erők jóval fejlettebb fegyverzettel léptek háborúba, mint az irakiak, ámbár akkoriban Iraké volt a legnagyobb létszámú fegyveres erő Nyugat-Ázsiában. Irak hatalmas arzenálja ellenére nem volt képes ellenállni a koalíciós erők fegyvereinek és az amerikai légierő fölényének. Irak a támadásraizraeli ésszaúd-arábiai célokra kilöttScud rakétákkal válaszolt. Huszein azt remélte, hogy Izraelre kilőtt rakétákkal az izraeli hadsereget bevonja a háborúba, amely az erősen Izrael-ellenes beállítottságú arab szomszédait Irak támogatására kényszeríti. Husszein hazárdjátéka elbukott, Izrael elfogadta az amerikai kérést és távol maradt a konfliktustól a fokozódó feszültség ellenére. Az iraki fegyveres erőket gyorsan szétverték, Szaddám Huszein tudomásul vette az elkerülhetetlent és utasította az iraki hadsereget, vonuljon ki Kuvaitból. De parancsa szerint a kivonulás előtt tönkretették Kuvait olajkútjait. Ennek nyomán olajkutak százai lángoltak, gazdasági és környezeti katasztrófába sodorva Kuvaitot.
A háborúban az iraki katonai gépezet, különösen pedig a légierő, elpusztult. A béke fejében Irak arra kényszerült, hogy elfogadja területe felett egy repülési tilalmi övezet létrehozását, le kellett szerelnie minden birtokában lévő vegyi és biológiai fegyvert, nem építhetett és nem vásárolhatott atomfegyvert, és hozzá kellett járulnia, hogy ezen intézkedések végrehajtását az Egyesült Nemzetek Szervezetének megbízottai ellenőrizzék. Ezen kívül le kellett mondani mindenféle területi követelésről és jóvátételi igényről. Röviddel a háború vége után, 1991-ben síita muszlim irakiak mozgolódtak Szaddám Huszein rezsimje ellen, de Husszein durva eszközökkel elnyomta mozgalmukat, a tiltakozás megszűnt.
A háború után Irak e feltételeket többször megszegte. 1998-ban kiutasították az Egyesült Nemzetek Szervezetének fegyverzet-ellenőreit, azt állítva, hogy aCIA számára kémkednek. Ezek nyomán amerikai nyomásra kereskedelmi szankciókat vezettek be Irak ellen. A szankciók következtében bizonyos becslések szerint 500 000 iraki gyerek halt meg. Mások, különösen amerikai neokonzervatívok szerint viszont e szankciók nélkül Irak 1998 után, a fegyverzetellenőrök távoztával újjáépítette volna tömegpusztító fegyvereit. 2002 januárjábanGeorge W. Bush amerikai elnök a Szaddám Huszein által vezetett Irakot a „gonosz tengelyének” részének nyilvánította – ezzel a terminussal jelölték az amerikai gazdasági és katonai érdekek és értékek ellenségeit. A2001 szeptember 11-i terrortámadások után, azoktól nem függetlenül az USA meghirdette a terrorizmus- és annak támogatói elleni háborút, melynek élére állt. E háború részeként léptek fel Irakkal szemben is. Pontatlan és hamis bizonyítékok alapján azzal vádolták Irakot, hogyNigerbőluránt vásárolt, és Irakban országszerte titkos fegyverlaboratóriumokat létesített. Utólag minden ilyen állítás hamisnak bizonyult. 2002-ben Szaddám Huszein amerikai és ENSZ nyomásra hozzájárult, hogy a fegyverzet-ellenőrök visszatérhessenek Irakba.
2003. március 20-án azAmerikai Egyesült Államok által szervezett koalíció megtámadta Irakot. Arra hivatkoztak, hogy Irak nem hajlandó felhagyni nukleáris és vegyifegyver-fejlesztési programjával. Amikor az első öbölháborúban Irak megszállta Kuvaitot, az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa felhatalmazta a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükségeset a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására a térségben. Miután Irakot elűzték Kuvaitból, az Egyesült Nemzetek Szervezete meghozta 678. számú határozatát a tűzszünetről. Ez előírta, hogy Iraknak fel kell számolnia nukleáris fegyverkísérleti kutatásait. Az Egyesült Államok azt állította, hogy Irak megszegi e előírást. Az Egyesült Államok ezért jogot formált Irak megtámadására a célból, hogy megakadályozza Irakot tömegpusztító fegyverek építésében vagy birtoklásában, eltávolítsa az iraki diktátor elnyomó rezsimjét és demokratikus rendet vezessen be Irakban.
A megszállás után az Egyesült Államok Irak kormányzására felállította az ideiglenes koalíciós hatóságot. Feladatát 2004 júniusában az iraki ideiglenes kormány vette át. Rendes kormányt 2005 októberében választottak. Több mint 140 000 katona maradt Irakban.2006 őszére polgárháborús helyzet alakult ki, kisebb részben a megszállóamerikai hadsereg és az ellenük küzdő felkelők gerillaháborúja, nagyobb részben asíita ésszunnita milíciák közti etnikai alapú összecsapások miatt.2006 nyarán naponta átlagosan 150 halottat követeltek a fegyveres konfliktusok, amelyek immár az országnak a „szunnita háromszögön” kívüli területeire is mindinkább kiterjednek.
AzUSA folyamatosan „vietnamizálja” a térséget, vagyis a felkelők elleni küzdelmet megkísérli átadni az általa felszerelt és kiképzett, a központi kormányhoz lojális új iraki hadsereg alakulatainak. Ennek akadálya, hogy a gerillák folyamatosan támadják a toborzóközpontokat, amelyek gyakran véres öngyilkos merényletek színhelyei. MivelSzaddám Huszein bukása után az iraki hadsereget Paul Bremer amerikai kormányzó teljes egészében lefegyverezte és feloszlatta, a baathista tisztikar jelentős része a felkelők oldalára állt, így az új iraki hadsereg komoly hiánnyal küzd tisztek és tisztesek terén, harcértéke csekély. Az USA 2006 őszén új offenzívát indított a helyzet megoldása érdekében. Az átfogó hadműveletben szinte kizárólag amerikai elitalakulatok (82nd, 101st airborne) vesznek részt, eddig nem tapasztalt létszámban, amely a két hadosztálynyi erőt (25-40 ezer fő) is elérheti.
A végleges rendezés érdekében azEurópai Unió részéről javaslatként felmerült Irak etnikai alapú felosztása, mivel a törzsi és vallási szempontból rendkívül széttagolt ország rövidtávon nem pacifikálható, az ún. „nemzetépítés” feladatát az USA sem képes megoldani. A felosztásnak akadálya, hogy egy jogilag is függetlenKurdisztán létrejötte esetén a saját kurd kisebbségi problémájával küzdő NATO tagTörökország deklaráltan háborút indítana; illetve reális veszélyt jelentene az iraki síita területek csatlakozásaIránhoz, a radikális középhatalmi ambíciókkal rendelkezőperzsa síita államhoz.
2014 júniusára aziszlám dzsihádisták észak-iraki hadjárata során Észak- és Nyugat-Irak területe azISIL fegyvereseinek kezére került. Megkezdődött a síita és a keresztény lakosság megfélemlítése és elüldözése.[25]
Az iraki haderő kezdetben komoly vereségeket szenvedett, azIszlám Állam csapatai a fővárost, Bagdadot is megközelítették. 2015-ben sikerült az ISIS-t a fővárostól északabbra visszaszorítani. 2018-ig az Iraki kormány és az ISIS háborúban állt egymással. 2017-ben az iraki kormány amerikai és kurd támogatással visszafoglalta Moszult, Észak Irak fontos nagyvárosát. 2019-ben az ISIS felett az iraki, amerikai és egyéb külföldi erők, katonai győzelmet arattak.
Az Iszlám Állam, habár vereséget szenvedett, nem szűnt meg. Jelenleg is számos sejtje van Irak északi részén. Az iraki kormány az alvó ISIS sejtek ellen jelenleg is fegyveres harcot vív.
2018 nyaránBagdadban ésNedzsefben polgári zavargások jelentkeztek, amelyek 2019 őszétől más tartományokra is átterjedtek. A korrupció, a munkanélküliség, az alacsony bérek, a rossz közszolgáltatások stb. ellen tiltakozó tömeggyűlések erőszakba fordultak át.[12][26]
Irakból a nagyarányú kivándorlásSzaddám Huszein uralmának első éveiben kezdődött és 2007-ig folyamatos volt. Az Egyesült Nemzetek Szervezete menekültügyi főbiztossága szerint csaknem kétmillió iraki hagyta el hazáját ezalatt, többségükJordániába ésSzíriába távozott. Bár volt bizonyos hazatérési hullám a 2003-as invázió után, ez 2006-ra gyakorlatilag leállt. A szomszédos országokba menekült kétmillió emberhez hozzá kell számítani azt a csaknem kétmillió embert, aki Irakon belül menekült más helyre – ez közel négymillió menekült.
AzENSZ becslése szerint az iraki középosztály 40%-a menekült el. Többségük a módszeres üldözés és a rossz életkörülmények elől menekült és nem kíván visszatérni.
A politikai helyzet törékeny, az állam instabil, a kormányzat az ország teljes területe feletti ellenőrzését veszélyeztetik a Népi Mozgósítási Erők (PMF), a megmaradtISIS harcosok, aKurdisztáni Munkáspárt (PKK), számos törzs, klán és milícia, továbbá a regionális hatalmak, különösen Irán, Izrael és Törökország katonai beavatkozásai.[7] AzEconomist Intelligence Unit 2019-ben „autoriter rezsimnek” minősítette Irak vezetését.[27]
A parlament épületeAz iraki képviselők üléstermeA szavazó irakiak az ujjukat mutatják, amelyet lemoshatatlan lila tintával jelöltek a többszörös szavazás elkerülése érdekében.
A törvényhozó ág a Képviselők Tanácsából és a Szövetségi Tanácsból áll.[29] A végrehajtó hatalom az elnökből, a miniszterelnökből és a Miniszterek Tanácsából.[30]
A 2003 utáni iraki politikai pártok elsősorban vallási (felekezeti) és etnikai alapúak. Bár 2017 óta felekezeti és etnikai szövetségek jöttek létre, az identitáspolitika továbbra is a politika jellemzője.[7] Sokak számára a szavazás a politikai pártok etno-vallási programjain alapul. Nehéz elképzelni például a bagdadi szunniták egy síita pártot támogatnának vagy akirkuki kurdok egy másik etnikai-vallási pártot.[7]
2020 táján általánosságban elmondható, hogy a parlament inkább megkérdőjelező álláspontot képvisel a kormánnyal szemben, mint az ellenőrzőt, és az igazságszolgáltatás, bár alkotmányosan független, túl gyenge ahhoz, hogy átvegye a jogi ellenőrzést a politikai folyamatok felett.[7]
A 2020-as évek elején aszemélyiségi jogokat és a polgári szabadságjogokat naponta súlyosan megsértik.[7] AzISIS gyanúsított tagjai továbbra sem férhetnek hozzá a tisztességes eljáráshoz. Az iraki börtönökben több száz kínzási eset is előfordul, az iraki hadsereg által elkövetettháborús bűnök mellett.[7]
AzLMBTQ személyeket gyakran zaklatják a milíciák és az állami hatóságok, beleértve a letartóztatásokat és a merényleteket is.[7]
A nőket diszkriminálják a munkaerőpiacon.[7] A házastársi erőszak továbbra is komoly probléma az iraki, patriarchális alapú társadalomban.[7]
Irakot 19 kormányzóság alkotja. Az északi-északkeletiKurdisztánautonóm régió, amely három tartományt foglal magában: Erbílt, Dahúkot, Szuleimáníját és 2014-tőlHalabdzsát. Ez a régió (jelenleg) lényegében nem áll az iraki kormány ellenőrzése alatt.
Iraki gyerekekIraki nők egy amerikai katonávalVidéki lányAsszonyok egy bagdadi piaconFallujahShar Park, ErbilAkre (Aqrah)Kerbela, Husszein MecsetSamarra, Al Askari-mecsetMecsetBagdadbanIrak etnikai-vallási térképe (angol)
A hivatalos nyelvek a mezopotámiaiarab és akurd.[35] További beszélt nyelvek: irakitörök vagy türkmén,[36][37]örmény, asszír (újarámi).
Az arab és a kurd nyelvet azarab írásmóddal írják. 2005 óta a török-türkmén az arab írásmódról atörök ábécére váltott.[38] Ezenkívül az újarámi nyelvek aszír ábécét használják.
A síita-szunnita vallási ellentétek komoly politikai tehertételt jelentenek. A lakosság főleg keleten és délen síita, északon szunnita.
Vallásilag a népesség kb. 2%-a egyéb, ebből kb. 1,1%keresztény, illetve kb. 0,7% vallástalan.[40]
A keresztényeken belül elsősorbannesztoriánus éskáld katolikus. További kisebb egyházak aszír katolikus,örmény ortodox és egyéb keresztény felekezetek. A2003 előtt az országban élő mintegy másfél millió keresztény lélekszáma a hátrányos megkülönböztetés, a fenyegetések és adzsihadisták által művelt visszaélések okozta menekülés miatt2017-re felére olvadt.[42]
Irakban a világtól elszigetelve több kisebb vallási csoport is létezik: asabakok(wd), ajarszanokAhl-i Hakkok(wd) és ajezidik. 2003 előtt számuk összesen 2 millió lehetett, többségük jarsan, egy nem iszlám vallás, amelynek gyökerei az iszlám és a kereszténység előtti vallásban gyökereznek. Az 1941-ben mintegy 150 000 főt számláló iraki zsidó közösség szinte teljesen elhagyta az országot.
A világon egyedüliként fennmaradtgnosztikus irányzat tagjai amandeusok; számuk kb. 30 ezer fő. Hitük szerint nemJézus, hanemKeresztelő Szent János az igazi Messiás, ezért hívják őket János-keresztényeknek is.
Az 1941-ben mintegy 150 ezer főt számláló irakizsidó közösség mára szinte teljesen elhagyta az országot.[43]
Irak gazdaságának legjelentősebb bevételi forrása akőolajbányászat.Szaddám Huszein rezsimjének 2003-as vége nem hozta el a várt békét és jólétet.[7]A kormány nem képes enyhíteni az ország gazdasági nehézségeit az olajbevételektől való erős függés és a magánszektor gyengesége miatt. Aszegénység drámaian nőtt aCOVID-világjárvány alatt.[7]
Az ország területének 3/4-e terméketlen, 10% legelő, 12,5% szántó, a maradék kert és gyümölcsös (datolyapálma, zöldség). A szántóföldek nagy része is ugaron marad; ez a szárazgazdálkodás keretében a csapadékhiány, az öntözött földeken a másodlagos szikesedés miatt szükséges. A vetésterület mintegy 90%-át a kenyérgabona adja. Fontosabb termesztett növények: búza, árpa, paradicsom, datolya, citrusfélék.[44]
A gazdasági élet alapja a bányászat. A Föld ismert kőolajkészletének mintegy 9-10%-a és földgázvagyonának kb. 3%-a Irakban található. Jelentős még a kősó, a foszfát és a kén kitermelése.
Az ipar elsősorban a hazai ásványkincsek feldolgozására épül. Ugyanakkor ma is számottevő az ősi kézművesség (szőnyegszövés, ötvösművészet, bőrdíszművesség).
Középiskola Dohuk mellett, az ország északi részénHallgatókBaszra egyeteménFuvolásokFérfiak hagyományos öltözetben ünnepelnek Haditha közelébenHiphop előadókIraki lány hidzsábbanÜnnepi ebédErbíl citadellájaAssur romjainak egy része amerikai katonákkalUrzikkuratjaSamarra nagy mecsetjének minaretjeHatra városának romjaiAmerikai katonákBabilon rekonstruált romjai közöttImam Ali mecset Najaf-ban
Az ősiMezopotámia fő építőanyaga avályogtégla volt. Egészen a legújabb időkig ez maradt a fő építőanyag. Nem olyan tartós, hogy a belőle készült épületek túléljenek évszázadokat. Mégis, néhány volt királyi székhely romjai impozánsak, ésvilágörökséggé nyilvánította azUNESCO:
Az iraki építészet igen hosszú múltra tekint vissza, számos különböző kultúrát felölel, az időszámításunk előtti 10. évezredtől fogva, és amezopotámiai, aszászánida, azabbászida és aziszlám építészetet egyaránt felvonultatja.
Anői nemi szervek megcsonkítását széles körben alkalmazzák a kurd területeken, de a hírek szerint Irak többi részén kevésbé.[7] Egy 2010-es kutatás kimutatta, hogy akurd nők körülbelül 40%-a esett át a nemi szervek megcsonkításán, de éles regionális különbségek vannak a nyugati (alacsony szám) és a keleti kurd területek (magas szám) között.[7]
A férfiak hagyományos öltözete a földig érő, ingszerű ruha(disdása), amelyre barna vagy fekete köpenyt vesznek. Főleg a városokban terjedt el, hogy köpeny helyett zakót viselnek adisdása felett. A fejükre sapkát tesznek, amely vidékenként változó, északon fehér, Közép-Irak síita lakói körében fekete-fehér kockás, délen piros-fehér kockás. A kendőt fekete karika tartja a fejen.
A nők fejét és egész alakját eltakarja a selyemből készült fekete köpeny, azabája. Alatta – főként városokban – európai ruhát viselnek.
Akurdok hagyományos öltözete más. A férfiak buggyos nadrágjukhoz színes övet kötnek, s legtöbbször hímzett mellényt vesznek. Fejükre tarka mintájú sapka kerül, amely köré turbánt tekernek. A nők ezüsttel, arannyal, gyöngyökkel díszítik ruházatukat.[46]
Sejket vagy magas rangú személyt mindig többes számban kell megszólítani.
Udvariatlanság a vendéglátó családjáról érdeklődni, mert a család egyet jelent a feleséggel. Látogatóban ne ragaszkodjunk a háziasszony jelenlétéhez. Bókolni csak a legbizalmasabb barát feleségének illik.
A konzervatív arabok nem szívesen beszélgetnek a muszlim vallás szerint tisztátalan dolgokról, mint a cipő, kutya, disznó, vagy nem elegáns dolgokról, mint a szamár.
Illetlenség úgy ülni, hogy lábunk vagy cipőtalpunk bárki felé is néz.
Látogatóban nem illik a lakásban látható tárgyakon csodálkozni, mert az egyet jelent azzal, hogy szeretnénk megkapni, s ezért gyakran felajánlja azt a házigazda.
Aziszlám jelentése: az Isten iránti odaadás. Hívei egyetlen Istent ismernek el (akit őkAllah-nak neveznek), aki mindennek a teremtője, mindenható, láthatatlan és örökkévaló. Hitvallásuk, amely az iszlámhoz való tartozás feltétele, így szól:"Nincs más Isten Allahon kívül, ésMohamed az Ő küldötte".
A legfontosabb vallási kötelességeket az iszlám öt tartópillérének nevezik. Ezek a következők:
Hit Istenben és az Ő prófétáiban
Rituális ima naponta ötször,Mekka felé fordulva. Ezt mindig mosakodásnak kell megelőznie.
Az ételek alapanyaga legtöbbször a birkahús, zöldség, rizs, búza, gyümölcs. Étkezés előtt az ital mellé különféle előételeket,mezzát szolgálnak fel. A legismertebb mezzafajták: olajbogyó, joghurtos uborka, sárgaborsó- vagy padlizsánkrém szezámolajjal keverve, lóbab sós vízben megfőzve stb.
Tikke – Kicsire vágott bárányhúsdarabok vagy májdarabok nyárson megsütve.
Grillcsirke. A sült csirkéhez kenyeret és savanyúságot tálalnak.
Dolma – Szőlőlevelet, kis tököt, padlizsánt, hagymát, paradicsomot, uborkát töltenek meg fűszerezett rizzsel összekevert darált hússal, majd forró vízben megfőzik.
Pácsa – A magyar pacalpörkölthöz hasonló, de birkagyomorból készül.
Sejkmahsi – Hasonlít a magyar pörkölthöz. Paradicsomból, paprikából, főtt húsdarabokból, sok lével készül.
Kuzi – Bárányt vagy kisebb birkát egészben megfőznek, majd megsütnek. Általában darált hússal, rizzsel és fűszerekkel töltik meg, s nagy tálon, pirított mandulával és mazsolával összekevert sáfrányos rizs tetején, különlegesen fűszerezett mártással tálalják.
A legnépszerűbb szeszes ital azarak (عرق), amelyet datolyából vagy szőlőből készítenek. Vízzel keverve tejfehér lesz.
A kávé általában kétféle lehet. Az úgynevezettbeduin kávét kis csészében, csészealj nélkül hoznak. Néhány csepp igen erős, speciális módon készült kávét öntenek a kávéfőzőből. Az ún.török kávét (قهوة تركية) csészében és csészealjjal szolgálják fel.
Irak sok éven át fontos turisztikai célpont volt, de ez drámaian megváltozott az Iránnal vívott háború alatt, valamint az Egyesült Államok és szövetségesei 2003-as inváziója után. Az elmúlt években azonban a kormány tett némi erőfeszítést, hogy turistákat vonzzon az országba, és az érkezők száma bizonyos mértékig nőtt. A belföldi idegenforgalom is valamelyest javulást mutatott.Nedzsef ésKerbela virágzó célpontnak számít asíita muszlimok számára.
ATigris és azEufrátesz ölelésében egykor Földünk legrégibb civilizációi leltek otthonra.Mezopotámia sumér, asszír, babiloni és arab emlékeinek egy része – már ami napjainkra a pusztító háborúkat követően megmaradt belőlük – az UNESCOvilágörökség listáján szerepelnek.
Az országnak a játékok során, csupán egyetlen érme (bronz) született eddig. Az1960-as római olimpiánAbdul Wahid Aziz súlyemelésben (férfi könnyűsúly) harmadik lett.
↑Halloran, John A.: Sumerian Lexicon, 2000. „The name of the very ancient city of URUK- City of Gilgamesh is made up from the UR-city and UK- thought to mean existence (a-ku, a-Ki & a-ko. The Aramaic and Arabic root of IRQ and URQ denotes rivers or tributaries at the same times referring to condensation (of water).”
↑Wilhelm Eilers (1983). "Iran and Mesopotamia". In E. Yarshater,The Cambridge History of Iran, vol. 3, Cambridge: Cambridge University Press.
↑Irak alkotmánya, 1. szakasz, 1. cikk: The Republic of Iraq is a single federal, independent and fully sovereign state in whichthe system of government is republican, representative, parliamentary, and democratic,and this Constitution is a guarantor of the unity of Iraq.
↑Bulut, Christiane (2018b), "The Turkic varieties of Iran", in Haig, Geoffrey; Khan, Geoffrey (eds.), The Languages and Linguistics of Western Asia: An Areal Perspective, Walter de Gruyter, p. 398,ISBN 978-3110421682
↑Boeschoten, Hendrik (1998), "Speakers of Turkic Languages", in Johanson, Lars; Csató, Éva Ágnes (eds.), The Turkic Languages, Routledge
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják
.svg)
.jpg)
%2c_Tactical_Movement_Team_(TMT)%2c_escorts_a_construction_crew.jpg)
.jpg)
.jpg)
.JPG)
_of_Hewl%25C3%25AAr_(Erbil).jpg)
.jpg)
.jpg)
_without_national_boundaries.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
