Azirányítószám apostai küldemények rendeltetési hely szerinti csoportosítását segítő azonosító kód, amely állhat tisztán számokból vagy betűkből és számokból. Az országok túlnyomó többsége használ irányítószámokat, de vannak kivételek is, példáulPanama.
Irányítószámuk nem csak fizikai címeknek van; a nagyobb postahivatalokban a postafiókoknak, vagy egyes nagyobb forgalmú intézményeknek, vállalkozásoknak is saját irányítószámuk lehet.
Bevezetésekor elengedhetetlen követelmény volt a nagyobb feldolgozóhelyeken a gépesítés, valamint a szabványméretű borítékok bevezetése. Az irányítószámok alapján történik a „zárlatok”-nak nevezett zsákos egységcsomagok összeállítása is.
A legtöbb ország numerikus jeleket használ az irányítószámokhoz, kisebbségben vannak az alfanumerikus (betűket és számokat is használó) országok. Mivel ezek jóval több kombinációra adnak lehetőséget, sokkal pontosabb helymeghatározást tesznek lehetővé –Hollandiában vagy azEgyesült Királyságban utcákat vagy akár egyes épületeket is jelölhetnek. Alfanumerikus kódokat használnak rajtuk kívül a következő országok:Argentína,Brunei,Jamaica,Kanada,Málta,Venezuela.
Egyes alfanumerikus rendszert alkalmazó országokban technikai okokból bizonyos betűket nem használnak irányítószámokban, mert a beolvasó gépek könnyen összetévesztik őket. Kanadában a D, F, I, O, Q és U betűt nem használják, a W és Z pedig nem állhat első helyen.[6] Hollandiában korábban nem használták az F, I, O, Q, U és Y betűt, de mivel a többinek már minden kombinációját, 2005-ben ezeket is engedélyezték. A rossz emlékű német szervezetek betűjelei (azSS,SD ésSA betűkombinációk) továbbra sem használatosak.
Magyarországon az irányítószámok rendszerét 1973-ban vezették be. Az első számjegyek által jelölt gócterületek közül az 1-es Budapestet, a 2-es Budapest környékét jelöli, a továbbiak pedig az óramutató járásával megegyező sorrendben körbejárják az országot (3-as:Észak-Magyarország, 4-es: aTiszántúl északi része, 5-ös: azAlföld középső része, 6-os:Dél-Alföld, 7-es:Dél-Dunántúl, 8-as: aBalaton környéke, 9-es:Nyugat-Magyarország); a második számjegy általában Budapesttől távolodva növekszik (pl. 3000 Hatvan, 3100 Salgótarján, 3200 Gyöngyös, 3300 Eger, 3400 Mezőkövesd, 3500 Miskolc).
A teljes irányítószám meghatározza a postai kézbesítési körzetet, ahol a cím található. Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged több körzetre oszlanak, Budapesten a második és harmadik számjegy aközigazgatási kerületet jelöli. A kisebb településeknek általában saját irányítószámuk van, de esetenként előfordul, hogy önálló postahivatal nélküli települések közös irányítószámon osztoznak.
Irányítószámok hossza országok szerint: Számoknál:
3 karakter
4 karakter
5 karakter
6 karakter
7 karakter
8 karakter
9 karakter
10 karakter
Betű-szám:
6 karakter
7 karakter
8 karakter
Nincs irányítószám
Nem minden országban használnak irányítószámot (például Írországban 2013-ban még nem volt, de időnként dolgoznak ki terveket a bevezetésére.[7])
BárHongkong ésMakaó aKínai Népköztársasághoz tartozik, megőrizte régi postai rendszerét, amely nem alkalmaz irányítószámot. A kontinentális Kína és Hongkong, illetve Makaó közti postai küldeményeket nemzetközi küldeményként kezelik.
↑Michael, Jason. „New postal code system by 2011”,Irish Times, 2009. szeptember 21.. [2013. január 26-i dátummal azeredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. június 14.) (angol nyelvű)
