Ez a lap egy ellenőrzött változata
| A londoni iráni nagykövetség ostroma | |
 | |
| Ország |  Egyesült Királyság |
| Helyszín | London |
| Célpont | Irán londoni nagykövetsége |
| Időpont | 1980.április 30. |
| Típus |
|
| Áldozatok |
|
| Sérültek | 2 |
| Elkövetők | Demokratikus Forradalmi Mozgalom Arabföld Felszabadításáért |
| Térkép | |
  Irán londoni nagykövetsége Pozíció London térképén | |
 é. sz. 51° 30′ 06″,ny. h. 0° 10′ 19″51.501705555556,-0.1719944444444451.501706°N 0.171994°WKoordináták:é. sz. 51° 30′ 06″,ny. h. 0° 10′ 19″51.501705555556,-0.1719944444444451.501706°N 0.171994°W | |
 AWikimédia Commons tartalmazA londoni iráni nagykövetség ostroma témájú médiaállományokat. | |
A londoni iráni nagykövetség ostroma egy1980-ban elkövetettterrorcselekmény, melynek során hatterrorista hatolt be és ejtette túszul aziráni nagykövetségen tartózkodókat. A túszejtésnek abrit különleges erők, aSpecial Air Service katonái vetettek véget. A mentőakció a „Nimród” fedőnevet kapta.
1980.április 30-án körülbelül 11 óra 30 perckor egy hatfős terroristacsoport, aDemokratikus Forradalmi Mozgalom Arabföld Felszabadításáért emberei elfoglalták az épületetLondon központjában,South Kensingtonban. Eredetileg a terroristák követeléseHuzesztán,Iránkőolajban gazdag tartományának autonómiája volt, később már 91, Iránban fogvatartott elítélt bajtársuk szabadon engedését is követelték.
Amikor a terroristák a főbejáraton keresztül megrohamozták az épületet, huszonhat túszt ejtettek – köztük egy rendőrt és aBBC újságíróját. Később öt foglyukat szabadon engedtek. A túsztárgyalók elérték, hogy ételt és cigarettát juttassanak be az épületbe. A terroristák a harmadik napon az egyik túsz megölésével fenyegetőztek. A terroristák vezére azt javasolta, hogy ajordán nagykövet bekapcsolódhatna a tárgyalásokba, de amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nem fog segédkezni, a helyzet a követségen rosszabbodott. A hatodik napon a terroristák megölték Abbász Lavászáni sajtófőnököt, és testét a főbejáraton kidobták. Ezt a hírt hallvaMargaret Thatcherminiszterelnök utasítást adott a túszok kiszabadítására.
Az épület megrohamozásának előkészületeként módosították a Heathrow repülőtér leszállási eljárásait: a repülőgépeknek alacsonyabban kellett repülniük, valamint a British Gas zajos fúrásokat kezdett a környéken – így biztosítva, hogy az SAS emberei meg tudják közelíteni a helyszínt. Az akció1980.május 5-én 19 óra 23 perckor kezdődött. A túszmentők a hátsó bejáraton és a tetőről leereszkedve hatoltak be az épületbe, ezzel egyidőben elvágták az elektromos vezetékeket. A SAS embereiHeckler & Koch MP5 géppisztolyokkal és hanggránátokkal voltak felfegyverkezve.
Öt terroristát öltek meg és tizenkilenc túszt szabadítottak ki. Az egyik terrorista holttestében később 27 lövedéket találtak. Egy túsz halt meg az akció alatt, őt az egyik túszejtő ölte meg a kavarodásban. Az egyik katona a tetőről leereszkedés közben elakadt, egy hanggránát pedig meggyújtott egy függönyt, melynek a SAS katona a lángjai közt ragadt. A tetőn maradt társa vágta el a kötelét – sérülései ellenére is folytatta az akciót. Az egyik terroristának sikerült túsznak öltözve kijutnia az épületből, de hamarosan őt is elfogták, majd életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.
Néhány katonát megvádoltak, hogy azokat a terroristákat is megölték, akik kidobták fegyvereiket az ablakon és megadták magukat. Erről a túszok számoltak be. Később az esküdtszék felmentette a katonákat. Az életfogytiglanra ítélt terroristát, Fouzi Badavi Nezsádot2005-ben helyezték feltételesen szabadlábra. Trevor Lock rendőr - aki rávetette magát a terroristák vezérére, megmentve ezzel az egyik katonát - György Keresztet kapott.