Azindrija (szó szerint: "Indra istenhez tartozó", vagy "Indrának tetsző")szanszkrit éspáli fogalom az indiai eredetű bölcseleti rendszerekben.
Ahinduizmusban és ajógában a szó az érzékszervekre vonatkozik. Tíz indrija létezik, amelyeket két csoportra osztanak: az érzékelés szerveire(buddhíndriják) és a cselekvés szerveire(karméndriják).[1]
Abuddhizmusban ezzel a fogalommal több belső folyamatot jelölnek, amelyet leggyakrabban "képességnek" fordítanak, illetve szövegkörnyezettől függően "spirituális képességnek" vagy "irányító elvnek"[2]
A buddhizmusban szövegkörnyezettől függően a következőket értik indrija alatt:
- az 5 spirituális tényező
- az 5 vagy 6 érzékelési képesség
- a 22 fenomenológiai képesség
Apáli kánon részét képezőSzutta-pitakában azindriját gyakran használják az "öt spirituális képesség" (páli:panycs indrijáni) értelmében:
- hit vagy meggyőződés(szaddhá)
- energia vagy kitartás(vírja)
- tudatosság vagy memória(szati)
- koncentráció vagy összpontosítás(szamádhi)
- bölcsesség vagy megértés(pannya).
Ez az öt képesség a hét minőség-csoport egyike, amelyetGautama Buddha dicsért.[3]
ASzamjutta-nikája 48.10 az egyik olyan példázat, amelyben leírják a spirituális képességeket, a következő sorrendben:
Az SN 48.51-ben Buddha az mondja, hogy az öt képesség közül a bölcsesség(agga) a "legfőbb".[6]
AzAN 6.55-ban Buddha azt tanácsolja egy elbátortalanodott szerzetesnek, Szonának, hogy úgy "hangolja be" a spirituális képességeit, mint egy hangszert:
- "... what do you think: when the strings of your [lute] were neither too taut nor too loose, but tuned to be right on pitch, was your [lute] in tune & playable?"
- "Igen, tiszteletreméltó úr."
- "Ugyanígy, Szona, a túlzott erőfeszítés nyughatatlansághoz vezet, a lagymatag erőfeszítés lustasághoz vezet. Ezért meg kell határoznod a kitartásod megfelelő mértékét, be kell állítani a képességeket és úgy megválasztani a témádat."[7][8]
Ehhez kapcsolódóan aViszuddhimagga és más poszt-kanonikus szövegmagyarázatok[9] figyelmeztet, hogy egy spirituális képesség ne kerekedjen felül a többi négyen, ezért általában azt tanácsolja, hogy át kell alakítani az eltúlzott képességet az elemző állapotokkal (lásddhamma-vicsaja) vagy a nyugalom kifejlesztésével(szamatha). Ezenfelül a szövegmagyarázatok azt tanácsolják, hogy az öt spirituális képességet egymást kiegyensúlyozó párok segítségével fejlesszük:
| Tudatosság | | | Hit | Megértés | | | Energia | Koncen- tráció | | Tudatosság | | Az öt spirituális képesség kiegyensúlyozása. |
|
- "Mert, akinek erős ahite de gyenge a megértése, az kritikusság nélkül bízik és alaptalanul. Aki erős amegértésben, de gyenge a hite, annak hibázik a ravaszsága, mint aki az orvosság miatt betegedik meg. A kettő kiegyensúlyozásával, az illetőnek csupán akkor lesz önbizalma, amikor van rá alapja." (Vism. IV. fejezet, §47, ¶1)
- "... A semmittevés legyőzi azt, aki erős akoncentrációban, de gyenge azenergiája, mivel a koncentráció a semmittevést részesíti előnyben. Az agitáció legyőzi azt, akinek sok az energiája, de gyenge a koncentrálóereje, mivel az energia az agitációt részesíti előnyben. De ha a koncentráció energiával párosul, akkor nincs átmozdulás se semmittevésbe, se agitációba. Tehát ezt a kettőt ki kell egyensúlyozni." (Vism. IV. fejezet, §47, ¶2)
- "... Aki akoncentráció javításán dolgozik, annak erőshitre van szüksége, mert csak az ilyen hit és az önbizalom által érhető el a teljes megértés." (Vism. IV. fejezet, §48)
- "... Ezután van akoncentráció és amegértés kiegyensúlyozása. Aki a koncentráció megerősítésén dolgozik, annak szüksége van erősegyesítésre, mert így fogja elérni a teljes megértést; aki abelátáson dolgozik, annak szüksége van erős megértésre, mert így megértheti a létezés három jellemzőjét; de csak a kettő összehangolásával érhető el a teljes megértés." (Vism. IV. fejezet, §48)
Buddhagósza a következőket tette hozzá:
- "Azonban erőstudatosságra van szükség mindegyik esetben; mert a tudatosság megóvja a tudatot, hogy a hiten, energián és megértésen át agitációba essen, ugyanis ezek az agitációt részesítik előnyben, vagy, hogy a tudat semmittevésbe essen, mert a koncentráció a semmittevést részesíti előnyben." (Vism. IV. fejezet, §49).[10]
AzSN 48.43-ban Buddha azt mondja, hogy az öt spirituális képesség megfelel azöt erősségenk.[11]
Az öt anyagi képesség vagy a hat érzékszervi képesség
[szerkesztés]A Szutta-pitakában hat érzékszervi képesség szerepel ahat érzékelési alaphoz hasonlóan. Ezek a képességek az öt érzékszerv és a "tudat" vagy "gondolat".
- látás(csakkh-indrija)
- hallás(szot-indrija)
- szaglás(ghán-indrija)
- ízlelés(dzsivh-indrija)
- érintés(káj-indrija)
- gondolat(man-indrija)
Az első ötöt úgy is nevezik, hogy az öt anyagi képesség (például:panycsannam indrijánam avakanti).[12]
AzAbhidhamma-pitakában azindrija fogalma kibővül huszonkét "fenomenológiai képességre" vagy "ellenőrző erőre" (páli:bávíszati indrijáni),[13] amelyek a következők:
- a hat érzékszervi képesség
- szem/látás képessége(csakkh-indrija)
- fül/hallás képessége(szot-indrija)
- orr/szaglás képessége(ghán-indrija)
- nyelv/ízlelés képessége(jivh-indrija)
- test/tapintás képessége(káj-indrija)
- tudat képessége(man-indrija)
- női nem(itth-indrija)
- férfi nem(purisz-indrija)
- élet vagy életerő(dzsívit-indrija)
- fizikális öröm(szukh-indrija)
- fizikális fájdalom(dukkh-indrija)
- mentális öröm(szomanasza-indrija)
- mentális fájdalom(domanassz-indrija)
- egykedvűség(upekhha-indrija)
- az öt spirituális képesség
- hit(szaddh-indrija)
- energia(viríj-indrija)
- tudatosság(szat-indrija)
- koncentráció(szamádhi-indrija)
- bölcsesség(panny-indrija)
- három végső-tudás képesség
- az gondolni, hogy "meg fogom ismerni az ismeretlent"(anannyáta-nyasszámít-indrija)
- gnozis(anny-indrija)
- az, aki tud(annyátá-vindrija)
- ↑Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009
- ↑Bodhi (2000) azindriját a következőképpen fordítja angolra: "spirituális képesség" vagy egyszerűen "képesség." Buddhaghosa és Ñāṇamoli (1999) képességnek (például 128-9. o.), Conze (1993) "irányító képességnek" és "spirituális képességnek" (Rhys Davids és Stede (1921-25), 122-123. o.,entry for "Indriya,"Archiválva 2012. július 7-i dátummal azArchive.is-en
- ↑Bodhi, 2000, 1937. o.
- ↑vagy azSN 48.8 és azAN V.15 - Conze (1993), 28. o. és Nyanaponika és Bodhi (1999), 297. o.
- ↑Bodhi (2000), 1671-73. o.; és Thánisszaró (1997a).
- ↑Bodhi (2000), 1695. o.
- ↑Thánisszaró (1997b). lásd még: Nyanaponika & Bodhi (1999), 168-70. o.
- ↑Lásd még: Bodhi, 2000, 1605-7. o.).
- ↑például azAN 6.55, Nyanaponika és Bodhi (1999, 301-2. o.)
- ↑Buddhaghosa és Ñāṇamoli (1999), 128-9. o. - illetve: Bodhi (2000), 1511. o.; Conze (1993), 2. rész, 5. fejezet, "The Balance of the Faculties."
- ↑Bodhi (2000), 1688-89. o.
- ↑Rhys Davids és Stede (1921-25), 122-23. o.
- ↑Bodhi (2000), 1508-1509. o. és Rhys Davids és Stede (1921-25), 122-3. o.
- ↑Bodhi, 2000, 1510. o.
- Bodhi, Bhikkhu (ford.) (2000).The Connected Discourses of the Buddha: A Translation of the Samyutta Nikaya. Boston: Wisdom Publications.ISBN 0-86171-331-1.
- Buddhagósza, Bhadantacariya és Bhikkhu Ñāṇamoli (ford.) (1999).The Path of Purification: Visuddhimagga. Seattle, WA: BPS Pariyatti Editions.ISBN 1-928706-00-2.
- Conze, Edward (1980, 1993).The Way of Wisdom: The Five Spiritual Faculties (The Wheel Publication No. 65/66). Kandy: Buddhist Publication Society. -http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/conze/wheel065.html.
- Nyanaponika Thera és Bhikkhu Bodhi (ford.) (1999).Numerical Discourses of the Buddha: An Anthology of Suttas from the Anguttara Nikaya. Kandy, Srí Lanka: Buddhist Publication Society.ISBN 0-7425-0405-0.
- Rhys Davids, Caroline A. F. ([1900], 2003).Buddhist Manual of Psychological Ethics, of the Fourth Century B.C.. Kessinger Publishing.ISBN 0-7661-4702-9.
- Rhys Davids, T.W. & William Stede (szerk.) (1921-5).The Pali Text Society’s Pali–English Dictionary. Chipstead: Pali Text Society. -http://dsal.uchicago.edu/dictionaries/pali/.
- Thánisszaró Bhikkhu (1996, 1998).Wings to Awakening: An Anthology from the Pali Canon. -http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/thanissaro/wings/index.html.
- Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997a).Indriya-vibhanga Sutta: Analysis of the Mental Faculties (SN 48.10). -http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn48/sn48.010.than.html.
- Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997b).Sona Sutta: About Sona (AN 6.55). -http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/an/an06/an06.055.than.html.