Számos szigetén rengeteg különböző kulturájú, etnikumú és nyelvű csoportokból tevődik össze. Ajávaiak alkotják a legfőbb csoportot, számukat és politikai befolyásukat tekintve. Egységes államként és nemzetként Indonézia közös identitást alakított ki az "indonéz"hivatalos nyelv bevezetésével.
A nagy népesség és a sűrűn lakott régiók ellenére az ország még hatalmas érintetlen területekkel rendelkezik, ami nagybiodiverzitást biztosít az élővilág számára, bár ez az örökség az emberi tevékenység miatt gyorsan hanyatlik.
Az Indonéz Köztársaságot 18 100-nál is többsziget alkotja, amelyek közül kb. 6000-en élnek emberek. Míg a legtöbb sziget Délkelet-Ázsiához tartozik földrajzilag, addigÚj-Guinea és a környező földdarabok márÓceánia részét képezik.Szigetei azegyenlítő két oldalán helyezkednek el, így az országnaktrópusiéghajlata van. Indonézia a világ leghosszabb szigetcsoportján, azIndonéz-szigeteken terül el, aMaláj-félsziget (amelyenMalajzia nyugati része, déli csücskén pedigSzingapúr helyezkedik el) ésAusztrália között.
Indonéziatektonikus lemezek törésvonalain helyezkedik el, az ország területe kisebb lemezeken kívül érinti az eurázsiai, az ausztrál, valamint a csendes-óceáni lemezt is. Ennek megfelelően a vulkanikus tevékenység igen aktív, a földrengések gyakoriak. A szigetekből álló ország számára további veszélyt jelentenek a rengéshullámok által keltettcunamik is. Különösen pusztító volt aKrakatau vulkán1883-as felrobbanása, valamint a 2004. decemberiföldrengés nyomán keletkezőcunamik hatása. Utóbbi csak Indonéziában mintegy 200000 ember halálát okozta, a felbecsülhetetlen anyagi kár mellett.
Az ország legnagyobb tavai, az 1130 km² kiterjedésűToba-tó (Szumátra) és az 561 km² területű Towuti-tó (Celebesz). A legmélyebb tó, az 590 m mélységű Matano-tó, szintén Celebesz szigetén található.
Az ország éghajlata egyenlítői, trópusi. Indonéziában mindössze két évszak van: esős (november-március) és száraz, hasonlóan Délkelet-Ázsia más területeihez. Az évi középhőmérséklet 26-27 °C, az egyes hónapok ettől csak 1-2 °C-kal térnek el.
Az évi csapadékmennyiség magas. Térbeli és időbeli eloszlása egyenetlen; majdnem mindenhol meghaladja az 1000 mm-t, sok helyen a 2500 mm-t is. Északnyugatról délkelet felé csökken a mennyisége (Pontianak (Borneó): 3200 mm,Timor: 800 mm), és hosszabbodik a száraz évszak.[9]
Természetes növénytakarója atrópusi esőerdő. Legdúsabb a vulkánok szél felőli oldalain, kb. 700 m-ig. Fölötte vegyes hegyi erdő, 2400 m fölött moha- vagyköderdő következik. Nyugat-Jáva örökzöld őserdőit kelet felé a csökkenő csapadék és a száraz évszak hatására fokozatosan lombhullató erdők váltják fel.[10] Az egész indonéz szigetvilág erdőállománya az irtások következtében rohamosan csökken.
Szumátra keleti, Borneó és Új-Guinea déli partjain szélesmangrove- és mocsárerdő-övezet húzódik.
A szigetvilág flórája és faunája jelentősen különbözik, egyik oldalrólBorneó,Bali és a nyugati szigetek, másik oldalrólCelebesz,Lombok és a keletebbre fekvő szigetek között. Ezen ökológiai határvonal neveWallace-vonal, felfedezője után nevezték el. A vonalat gyakran emlegetik, mint Ázsia és Ausztrálázsia határvonalát, így Indonézia valójában bikontinentális ország. Azelektronikai iparban forrasztásokhoz használtón – főkéntBangka ésBelitung szigeteken végzett – szabályozatlan bányászata sok egészségügyi és természetvédelmi gondot okoz.[11]
A jávai előember, aHomo erectus megkövesedett maradványai mutatják, hogy az indonéz szigetvilág már sok százezer éve lakott volt. A mai lakosság alapját adóausztronéz népek Délkelet-ÁzsiábaTajvan felől vándoroltak be i.e. 2000 körül, amelanéz népességet keletre szorítva. A táj ideálisnak bizonyult öntözéses rizstermelésre, így arizs termelése az i.e. 8. században megkezdődött. Az i. sz. I. évszázadra falvak, kisvárosok, kisebb királyságok virágoztak fel. Indonézia fekvése a tengeri utak mentén stratégiai jelentőségű, amely elősegítette a szigetek közti és a távolsági kereskedelmet. Évszázadokkal időszámításunk kezdete előtt már kereskedelmi utak vezettekIndiába ésKínába. Akereskedelemnek alapvető szerepe volt az indonéz történelem minden korszakában.
A kereskedelem miatt virágzott fel a 7. században a hatalmas Srivijaya tengeri királyság is. Életében fontos szerepet játszott ahinduizmus és abuddhizmus. A 8-10. század között a földművelésből élő buddhista Sailendra és hindu Mataram dinasztiák vetélkedtekJáva belsejének birtokáért. A vallási építészet nagyszabású emlékeit hagyták maguk után, ilyen a Sailendra állambanBorobudur és Mataram állambanPrambanan. Kelet-Jáván a13. század vége felé alapították meg a hindu Majapahit királyságot, amikor egyrövid háborúban legyőzték az északról érkezettmongolokat. A királyság befolyása csaknem az egész mai Indonéziára kiterjedtGajah Mada uralkodása alatt, amit az indonéz történelem aranykorának tekintenek.
Bár muszlim kereskedők Délkelet-Ázsiában márMohamed fellépését követően is jártak, az első bizonyítékok helybeli muszlim lakosságra a 13. századból, Észak-Szumátrából erednek. Más vidékeken fokozatosan terjedt el az iszlám vallás, Jáván ésSzumátrán a 16. század végére lett domináns. A legtöbb vidéken az iszlám vallás keveredett korábbi kulturális és vallási képzetekkel, amely sajátos színezetet ad Indonézia, de különösen Jáva muszlim vallásgyakorlatának.
Amikor a portugálok a16. század elején ideérkeztek, számtalan tagolt államot találtak. Ezek az államok majdhogynem védtelenek voltak a portugálokkal és később máseurópaiakkal szemben is, akik afűszer-kereskedelmet kívánták kisajátítani.
A17. században ahollandok váltak a legerősebb európai hajós nemzetté, és az indonéz szigetvilágból kiszorították aspanyolokat és aportugálokat (kivéve aTimor szigetén elhelyezkedő Portugál Timor gyarmatukat, maKelet-Timor). AHolland Kelet-indiai Társaság kereskedelmi tevékenységének beindulásával megalapozódottHollandia befolyása Indonéziában. Ez a magánvállalkozás jellegű állam saját flottával és hadsereggel rendelkezett, így fokozatosan kiterjeszthette befolyását a politikai életre is. A britekhez hasonlóan a hollandok is helyi vazallusok segítségével, közvetett módon gyakorolták a hatalmat. Azután, hogy a Batáviai Köztársaság (Napóleon holland bábállama)1799-ben feloszlatta aKelet-indiai Társaságot, a napóleoni háborúkat követőenKelet-India1815-ben a Hollandiai Egyesült Királyság gyarmata lett. A holland korona legfontosabb gyarmata volt.
A19. században, az agrártermelési rendszer(Cultuurstelsel) bevezetésévelJáván hatalmas ültetvények művelésére kényszerítették a helyi parasztokat, ami végre meghozta Hollandia számára azt az extra profitot, amit aHolland Kelet-indiai Társaság nem volt képes biztosítani. Az1870 után következő, liberálisabb gyarmati uralkodás során ezt a termelési rendszert eltörölték, majd1901-ben a hollandok bevezették az ún. Etikus Politikát, amely korlátozott politikai reformokat tartalmazott. Jelentősen megnőttek gyarmati befektetések.
Amásodik világháborúban, miközbenHollandianémet katonaimegszállás alatt állt,1941 decemberébenJapán öt oldalról támadást indított Jáva szigete ésHolland Kelet-India létfontosságú ellátási vonalai ellen. Bár Japán1942 márciusában elfoglalta Jáva szigetét, képtelen volt olyan hazai vezetőt találni, aki kész lett volna együttműködni velük a hollandok ellen. A japán megszálló parancsnok végül elrendelteSukarno szabadon bocsátását, így az börtönszigetét elhagyva,1942 júliusában Jakartába érkezett. Sukarno és társai együttműködtek a japán megszállókkal.1945-ben, a háború vége felé, Sukarno felismerte, hogy kiváló lehetősége nyílt az ország függetlenségének kikiáltására.Japán egyetértésével megalakította a függetlenséget előkészítő bizottságot, majd1945.augusztus 17-én,Mohammad Hatta társaságában kikiáltotta Indonézia függetlenségét.
A szövetségesek természetesen megpróbálták visszaállítani hatalmukat az elvesztett területeik fölött, így aHolland Királyi Hadsereggel együtt csapatokat küldtek az ország elfoglalására.Indonézia függetlenségi háborúja 1945-től egészen1949.december 27-éig tartott, amikor engedve a nemzetközi nyomásnak, Hollandia elismerte Indonézia függetlenségét. Sukarno lett az ország első elnöke, Mohammad Hatta pedig az első alelnök. Hollandia csak2005.augusztus 16-án ismerte el az 1945-öt, mint Indonézia valódi függetlensége évét, és kért bocsánatot a Holland Királyi Hadsereg által okozott veszteségekért, halálesetekért.
Az1950-es és1960-as évek folyamán Sukarno kormánya először a kialakulóban lévőel nem kötelezett mozgalommal alakított ki szoros kapcsolatokat és aszocialista blokk országaival működött együtt egyre szorosabb kapcsolatban. Szintén az 1960-as években Indonézia katonai konfliktusba keveredett a szomszédosMalajziával, valamint egyre növekedett a feszültség a hazai gazdasági nehézségek miatt is.
Suharto hadseregtábornok1967-ben ragadta magához az elnöki hatalmat, az általa vezetettkatonai puccs ürügye a gyengülő Sukarno elnök ellen szőttkommunista összeesküvés leverése volt. Suharto katonai uralma során több százezer embert végeztek ki vagy börtönöztek be az állítólagos kommunisták elleni hajtóvadászat során. Suharto kormányzásához fűzik azÚj Rend kialakítását az országban. Ekkoriban nagy volumenű külföldi tőkebefektetés történt, jelentős gazdasági fellendülést eredményezve. E folyamat és az idők során Suharto és családja szövevényeskorrupciós hálózat kialakításával rendkívüli gazdagságra tett szert.
Az1998-as gazdasági válság és arúpia megrendülése miatt kitört zavargások eredményekéntSuharto elnök lemondásra kényszerült, és az ország a demokratizálódás útjára lépett.
Indonézia legfelsőbb jogalkotó szerve aMajelis Permusyawaratan Rakyat (MPR, elnöke: Hidayat Nur Wahid) vagyNépi Tanácskozó Gyűlés, amely egyrészről az öt évre választottDewan Perwakilan Rakyat (DPR, elnöke: Agung Laksono) vagyNépképviseleti Tanács, és aDewan Perwakilan Daerah (DPD, elnöke: Ginandjar Kartasasmita) vagyTerületi Képviselők Tanácsa. A2004-es választásokat követően a MPR kétkamarásparlamentté alakult át.
A tartományok( provinsi) Indonézia közigazgatási beosztásának legmagasabb szintű egységei az állam után. Mindegyik tartomány önkormányzattal rendelkezik(Pemerintah Daerah Provinsi), melynek törvényhozó testületét a kormányzó vezeti. A kormányzó személyét és testületének összetételét választásokon döntik el, mandátumuk 5 évre szól.
Indonézia jelenleg 33 tartományra oszlik, mely közül 4 speciális státusszal rendelkezik:Jakarta, a főváros, a szeparatistaAceh, az egykori szultánság,Yogyakarta, valamint a pápuák földje,Pápua tartomány
Kelet-Timor1976-os bekebelezésétől1999-ig Indonézia tartománya volt, ekkor Indonézia lemondott a terület fölöttiszuverenitásáról. AzENSZ Ideiglenes Adminisztrációs időszakát követően2002-ben vált független állammá.
Jakarta, az ország fővárosaSurabaya, az ország második legnagyobb városaGyerekek a hagyományos viseletbenBali szigeténKisiskolások Észak-SzumátránSasak gyerekek Lombok szigeténSumbawa-i lányokPiackép, Surabaya, JávaA pápuai Baliem-völgy dani törzséhez tartozó férfiBanda Aceh Nagy Mecsetje, SzumátránMecset Tanjung városában, BorneónMecset, Banyuwangi, Kelet-JávaKeresztény templom, Semarang, JávaUtcakép vidéken, Szumátrán
Indonézia több száz különálló etnikai és nyelvi csoportból áll, amelyek közül a jávai a legnagyobb.A lakosság több mint 60%-aJáván él. 2018 nyarán tartott népszámlálás alapján 265 millió fő él az Indonéz-szigeteken.
Indonézia vallási megoszlása. A lakosság többségének vallása: sötét- és világoszöld: iszlám citromsárga: protestáns rózsaszín: katolikus vörös: hindu narancs: buddhista
Indonézia fővallása az iszlám; a 2000. évinépszámlálás adatai szerint a lakosság 88%-aiszlám hitűnek vallotta magát, ezzel az ország a világon a legnagyobb muszlim lakossággal rendelkező ország volt. Mielőtt akereszténység, valamint az iszlám elérkezett a maláj szigetvilágba, a térségben az indiai vallási filozófiák voltak mértékadó helyzetben, ahinduizmus és abuddhizmus tanai uralták az indonéz népességet. Az iszlám vallást egykor elsősorbanJáván ésSzumátrán gyakorolták, de az1980-as években folytatott, úgynevezett „transzmigrációs program” (lásd alább) eredményeként aBalin,Borneón,Celebeszen, aMolukka-szigeteken ésPápuán élő muzulmánok száma jelentősen megnövekedett. A lakosság többi részében körülbelül 8%-kal részesednek a keresztény vallású emberek (akiknek háromnegyedeprotestáns, a maradék pedigkatolikus hitű), 3% hindu, míg a buddhisták körülbelül 1%-ot érnek el. Az országban elhanyagolható létszámúzsidó vallású közösség is él.
Az indonéz hitvilág egyébként túl komplex ahhoz, hogy bármelyik nagyvilágvallásnak teljes egészében megfeleljen. Különösen Jáva szigetén nagyszámú muszlim él, akik egy nem ortodox, a hinduizmussal valamelyest keveredett iszlám, azabangan(wd) tanait követi.
Az egész szigetvilág népi hiedelmeit, tradícióit jelentősen befolyásolják a hindu hagyományok és gondolatok. A 2. és 4. században ugyanis jellemzően indiai hatás érvényesült, ekkor vert gyökeret a hinduizmus és buddhizmus, különösen Celebesz, Jáva és Szumátra szigetén. Ezeken a területen a 6. században létrejött királyságok vallási központokat építettek kiKutai,Srivijaya,Majapahit ésSailendra térségében. A buddhista királyságok által épített legnagyobb ilyen jellegű emlékműBorobudur temploma.
Indonéziában azalkotmány szerintvallásszabadság van, de vallásnak lennie kell: minden állampolgár köteles megjelölni az állam felé, hogy milyen vallású. Így azután létezik az országban egy csendes tömeg, aki ugyan „hivatalosan” muszlim vallású, de nem követi a vallás előírásait, valójában teljesen világi életet él.
Indonézia népességét nagyjából két fő csoportra lehet osztani. Az ország nyugati felét ázsiai, elsősorbanmaláj népek népesítik be, míg az ország keleti felén inkább csendes-óceáni népek,Új-Guinea szigetén pedig pápuák élnek, akiknek elődei amelanéziai szigetvilágból származnak. Tekintettel azonban arra a tényre, hogy Indonézia Európa vagy Amerika méretű területen fekszik, valamint, hogy az ország több ezer szigetből áll, amelyek gyakran sajátevolúciós utat jártak be, ennél jóval több alcsoportot is meg lehet állapítani. A legtöbb indonéz saját etnikai csoportjához tartozónak vallja magát, amelyet általában nyelve és származási helye határoz meg, például ajávai,szundanéz,balinéz vagy batak. Gyakran egy szigeten belül is több népcsoport található, példáulBorneón a dayakok és a punanok, akiknek életmódjukon kívül a bőrszínük is eltér egymástól.
Az indonéz emberek elsősorban általában saját helyi nyelvüket használják(bahasa daerah), de az ország hivatalos nyelvét, azindonézt(Bahasa Indonesia vagy egyszerűenBahasa, jelentésenyelv) minden iskolában tanítják, és gyakorlatilag minden indonéz lakos beszéli. Egykoron ez a nyelv az egész délkelet-ázsiai térségben „lingua franca” volt, beleértve a maiMalajziát is, így a hollandok is elfogadták a gyarmat hivatalos nyelvének, majd a függetlenség kikiáltása után az ország hivatalos nyelvévé vált.
Etnikai feszültségek is vannak, elsősorban az indonéz kínaiak és a Pribumi, helyi születésű emberek között, az1997-es és1998-asjakartai tüntetések pontosan előhozták ezt a problémát. Az ilyen etnikai feszültségeket általában a helyi kínaiaknak az indonéz lakosokkal szembeni relatív gazdagsága gerjeszti, ez természetesen kínai-ellenes érzelmeket kelt. Az üzleti élet hatalmi és befolyásos pozícióit folyamatosan kínai indonézek töltik be. Az indonéz kormány folyamatosan dolgozik az ilyen anomáliák felszámolásán, de a széles körű korrupció és az átlagos indonéz állampolgár által érzett elégedetlenség miatt ez az etnikai feszültség csak lassan enyhül. A Suharto elnök időszakát jellemző korrupció, a színfalak mögötti egyezségek és a nepotizmus egyértelmű magyarázatot adnak Indonézia nemzetiségi ellentéteire. A lakosság döntő többsége indonéz, vagyis különböző, egymástól is igen eltérő maláj csoportok tagja.
Több mint 300 nyelvet beszélnek, a hivatalos nyelv abahasza indonéz, egy mesterségesen kialakított közvetítő nyelv.
Az uralkodó népcsoport ajávai, bahasza nyelven javanéz,Jáva szigetének lakói. A következő etnikai csoport aszunda szigeteki (szundanéz), arányuk 15%. A maduraiakMadura szigetén kívül Jáván is élnek, arányuk 6%.Szumátra szigetén élnek alebongók, arányuk 5,5%. Szintén itt élő népcsoport aminangkabu, arányuk 4%. Adajakok, az úgynevezettómalájok közé tartoznak, bőrszínük világosabb, törzsi körülmények között élnek, alacsonyabb fokon, mint a később bevándorolt többi csoport, azújmalájok, arányuk 3%.Celebesz szigetének lakói abugik, más néven menadonézek, 2,5%-os arányt érnek el. AbatakokSzumátra lakói, arányuk 2%. A többségi muzulmán lakosságtól eltérő sajátos hindu kultúrát őriznek abalinézek,Bali szigetének lakói, arányuk 2%. Azacseh csoport Szumátrán él, arányuk 1,5%. AMalukku-szigetek lakói, azamboinézek vagy makasszárok aránya 1%. Ezenkívül is sokféle indonéz csoport van még, az ő arányuk 7,5%. Az indonézeken kívül kisebb arányban, más etnikai csoportok is élnek itt. Legnagyobb számbankínaiak, arányuk 2,5%.Arabok és dél-ázsiai bevándorlók,indiaiak,pakisztániak a fehérekkel (európaiakkal) együtt 1%-nyian vannak. Ezenkívül élnek ittmelanéz (pápua) őslakók, mióta Indonézia elfoglalta hazájuk,Nyugat-Új-Guinea (Pápua) szigetének nyugati felét. Arányuk csak 0,55%, azonban a sziget lakosságának 60%-át ők teszik ki.[13]
Transzmigrációs program volt a neve Suharto elnök „népességelosztó” programjának, amelynek során a túlnépesedett Jáva és Bali szigeteiről a lakosságot a jóval ritkábban lakott területekre, Szumátrára, Borneóra, Celebeszre költöztették át. A költözködés természetesen önkéntes alapon ment, a kormány jelentős anyagi ösztönzést biztosított a vállalkozó kedvű indonézeknek. Hatalmas földterületet kaptak ingyen az államtól, ingyenes egészségügyi ellátást és hosszú évekre mentesítették az ilyen embereket-családokat az adóterhek alól. A program során összesen kb. 2,5 millió ember települt át a felsorolt területekre, ami Indonézia lakosságához képest elhanyagolható. Összehasonlításul: a kb. másfél Magyarország területűJáva sziget lakossága kb. 130 millió fő.
DzsakartaDzsakartaBevásárlóközpont, SurabayaDzsakarta egyik kikötője, Sunda KelapaRizsteraszokBalinVízibivalyok munkára fogva a földműveléshez, Jáva szigeteKőolajfinomítóMunkagépek egy bánya területén, Szumbawa szigeteAz indonéz export fő célországai 2006-ban
IndonéziaDélkelet-Ázsia legnagyobb gazdasága. 2012 óta azonban lassult a gazdasági növekedése, elsősorban a nyersanyagexport boom megszűnése miatt.[14] A szegénység és a munkanélküliség, a nem kielégítőinfrastruktúra, akorrupció, a bonyolult szabályozási környezet és azerőforrások régiói közötti egyenlőtlen elosztása továbbra is probléma a gazdasági helyzetének.[14]
A munkaerő 39%-a dolgozik a mezőgazdaságban, 13% az iparban, 48%-a a szolgáltatásokban (2012). Szegénységi küszöb alatt él a lakosság 11%-a. (2014)[14]
Az országban kiterjedt kaucsuk-, olajpálma-, cukornád-, kávé, tea-, dohány és fűszerültetvények vannak. A fő táplálék a rizs, hazai piacra termesztenek még kukoricát,kasszavát, édesburgonyát, szójababot. Bőséggel teremnek a trópusi gyümölcsök (banán, ananász, papaja, mangó). További jelentős nyersanyagforrások: baromfi, marha, fa, garnélarák, hal és tengeri állatok.[14]
Fűszereket (mint például szerecsendió, szegfűszeg, bors) elsősorban a külső, keleti szigeteken termesztenek. AMalukku-szigetek nyerte el aFűszer-szigetek címet ezek termesztésére, kereskedelmére.[16]
Indonézia a világ negyedik legnagyobb kávétermelő országa. Az országban összesen mintegy 1,3 millió hektáron folyik a kávétermelés. Kétféle kávét készítenek, az egyik a drágább és minőségibb, de alacsonyabb koffeintartalmú és érzékenyebb arabica, a másik az olcsóbb, több koffeint tartalmazó és szívósabb, de alacsony minőségű, leginkább adalékkávénak használatos robusta.[17]
Az országban jelentős a kőolaj kitermelése és feldolgozása. Indonézia igen jelentős tartalékokkal rendelkezik olyan ipari nyersanyagokból, mint akőolaj,földgáz,ón,réz ésarany. Borneón és Szumátrán találtak hatalmas földgázlelőhelyeket. Indonézia a világ egyik legnagyobb cseppfolyósföldgáz-exportőre. A Riau-szigeteken régóta bányásznak ónt, s óntartalékai ma is a legnagyobbak a világon. Celebeszen és a Malukku-szigeteken nikkel, Szumátrán és Pápuán réz, a Riau-szigeteken bauxit, Borneón szén található.[18]
Fontosabb iparágak még (2014-ben): textilipar, autóipar, elektromos berendezések gyártása, ruházat, lábbeli, cementipar, orvosi műszerek és berendezések gyártása, kézművesipar, műtrágyagyártás, rétegelt lemez, gumigyártás, feldolgozott élelmiszerek, ékszerek készítése.[14]
Muszlim lányok JávángamelánnalSzárongot viselő férfiakJáva szigeténHagyományos esküvői viselet. Egy lány a nemzeti kosztümben, a szongketben, Palembangban, SzumátránMinangkabau hagyományos női viselet, SzumátraMinangkabau esküvői párToradzsa törzsi lányok hagyományos ünnepi öltözetben, CelebeszHagyományos épületek SzumátránHagyományos batak házak SzumátránHagyományos szunda házak a 20. század elejéről Nyugat-JávánHagyományos házak Sumba szigeténHagyományos építészeti stílusok Indonézia különböző részeinÁrnyjáték bábszínház (Wayang Purwa)Jávai rituális tőrIndonéz ételekHagyományos öltözködés Indonézia különböző részein
Az ország kultúráját a nagy fokú etnikai és kulturális sokszínűség jellemzi. A buddhizmus, a hinduizmus, a konfucianizmus, az iszlám, a gyarmatosító keresztény európai hatalmak, a bennszülött törzsi pogányság különböző formái – mind erősen befolyásolta a mai indonéz kultúra létrejöttét. Az eredmény egy komplex kulturális keverék lett, amely sokszor nagyon eltér az eredeti őshonos kultúrától. Az ország hivatalos jelszava:Bhin-neka tunggal ika (Egység a sokféleségben). A belső szigeteken négy fő kulturális csoport létezik: szunda (Nyugat-Jáván), a jávai (Közép- és Kelet-Jáván), a madura (egy kelet-jávai szigeten Surabaya mellett) és a balinéz (Bali szigetén). A külső szigeteken több száz etnolingvisztikai-kulturális csoport található.[16]
Indonézia művészetét az évszázadok során számos kultúra befolyásolta. A híres jávai és bali táncok (Kecak, Pendet stb.) például ahindukultúra ésmitológia vonásait hordozzák magukon.
Szintén jól ismertművészeti ág a jávai és bali Wayangárnyjáték színház, ahol mitológiai történeteket mutatnak be a művészek.
Abatik és azikat ruházati darabok készítése számos szigeten jelentős művészeti színvonalat ért el.
ASilat egy speciális, a szigetvilágból eredő tánc- és harcművészeti forma.
A klasszikus indonéz zenekar agamelán, amely általában 8-12 hangszerből áll, de a nagy udvari zenekarok akár 80 hangszert is megszólaltatnak egyszerre. A hangszerek főleg ütősök: gongok, dobok, fémxilofonok és faxilofon.
A közép-jávaiYogyakarta ésSolo (Surakarta) ad otthont a legjobb táncművészeti akadémiáknak. Innen kerülnek ki a látványosRámájana-balett és aMahábhárata történetének legtehetségesebb előadói.[20]
Az ország legkedveltebb színházi műfaja a Jáván és Balin őshonoswayang báb- és árnyjáték. A wayang (ejtsd:vajang) szó jelentése árnyék vagy szellem, amely a darabban megjelenő bábu árnyékára utal. A báb alakja sokféle lehet, de tágabb értelemben így nevezik azokat a dramatikus játékokat is, amelyek élő szereplői az árnyjátékok repertoárjából kerülnek ki.[20]
A wayang kulit jeleneteket mutat be a nagy hindu eposzokból, aRámájanából és aMahábháratából. A lapos bábukat pálcára erősített szárított bőrből készítik és a bábuk karjainak mozgatásához további pálcákat használnak. Az alakokat hátulról megvilágítva vászonra is vetítik, árnyjátékként. A figurák különféle karaktereket személyesítenek meg a kifinomulttól a kegyetlenig. Az isteneket és embereket ábrázoló bábokon kívül mindenféle állatot – köztük elefántot, tigrist és lovat – ábrázoló figurákat is használnak.[21]
Az indonéz szigetvilág első írásos emlékei a nyugat-jávaiTaruma Negara hindu királyság idejéből fennmaradt, 5. századiszanszkrit feliratok. A szanszkrit nyelv elterjedése volt az előfeltétele a hindu hősköltemények – aMahábhárata és aRámájana – szumátrai és jávai térnyerésének.
A11. századra datálható első arab felirat megjelenésével megnyílt a kapu az iszlám irodalmának elterjedéséhez is.
Mivel aBahasa Indonesia csak az1920-as évek végén kezdett formálódni, az indonéz nyelvű irodalom meglehetősen fiatal. Az irodalmárok megegyeznek abban, hogy az indonéz próza legnagyobb alakjaPramoedya Ananta Toer (1925-2006) jávai író.[20]
Az ételek alapja a főttrizs. Általános kép, hogy a szumátrai (padangi) ételek nagyon csípősek, a jávai ételek pedig csípősek és édeskések. A tészta- és rizsalapú ételek többségének eredete akínai konyhában keresendő. Ilyenek a leggyakrabban fogyasztottmie goreng (sült tészta),nasi goreng (sült rizs),lumpia (zöldséges tavaszi tekercs) és abakso (tésztás húsgombóc leves), amit a kétkerekű mozgó konyhák, awarungok mellett fogyasztanak az indonézek.
Jellegzetes jávai ételek az édes-erős paradicsommártással, rizzsel és zöldséggel felszolgált törpeharcsa(pecel lele), aszaté nevű pálcikás rostonsült, az édes-csípős mogyorószósszal nyakon öntött párolt zöldségek(gado-gado) vagy a kókusztejjel készült csirkeleves, asoto opor ayam. Celebeszen a mustárban pácolt bivalyhúst próbálhatják ki az ínyencek, Balin pedig a füstölt kacsa és ababi guling lehet a gourmandok kedvence. Ez utóbbi egy nyárson sült malac, amit fűszerek és rizs keverékével töltenek meg.
A szigetlakók általában teával és híg (leforrázott) kávéval oltják a szomjukat, de a nyugati üdítők is minden mennyiségben megtalálhatók. Atuak nevű bort egy pálma törzsének megcsapolásával és napon történő erjesztésével készítik. Mivel muzulmán országról van szó, Indonéziában kevés helyen találni égetett szeszt. Balinarak néven lehet rizspálinkát kapni, de néha ezen a néven árulják a rizsbort is.[20]
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják
.svg)
.jpg)
.jpg)
.svg)
_without_national_boundaries.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
