Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Inaktelke(Inucu) | |
.JPG) | |
| Inaktelke református temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Egeres |
| Rang | falu |
| Községközpont | Egeres |
| Irányítószám | 407011 |
| Körzethívószám | 0264 |
| SIRUTA-kód | 55543 |
| Népesség | |
| Népesség | 287 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 364[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 520 m |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 50′ 54″,k. h. 23° 14′ 54″46.848402,23.24840246.848402°N 23.248402°EKoordináták:é. sz. 46° 50′ 54″,k. h. 23° 14′ 54″46.848402,23.24840246.848402°N 23.248402°E | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazInaktelke témájú médiaállományokat. | |
Inaktelke (románulInucu) faluRomániában,Kolozs megyében. A szomszéd falvakhoz képest a leghomogénebb magyar település, lakosainak 100%-a magyar nemzetiségű és a református gyülekezet tagja. Kolozs megyében itt kezdték el először a szelektív hulladékgyűjtést.
Közvetlenül aNagyvárad–Kolozsvár-vasútvonal és a Kolozsvár–Egeres-autóút között, aNádasdarócotGyerővásárhellyel összekötő úton fekszik. Egy domb választja el Egerestől, amelyet az inaktelkiek Ligetnek vagy Lügetnek neveznek.
Nádasdaróc felől aszfaltozott úton közelíthető meg, de van egy földesút-bejárata is Gyerővásárhely felől.
Írásos emlékek szerint a falu már az 1200-as évek közepén létezett. A történelme folyamán több neve is volt, mint pl. Villa Inocu, Inuka, Inoka stb., de feltehetően helyet is változtatott. Eszerint a régi falu a helybeliek által Cserének (értsd: cserebere, elcserélés) nevezett, a falutól egy km-re délkeletre található sík tetejű dombon volt. A domb a csere folytán valószínűleg innen kapta nevét.
Magyar lakossága areformáció óta református, gyülekezete azerdélyi református egyházkerület kalotaszegi egyházmegyéjének tagja.
A falu atrianoni békeszerződésigKolozs vármegyebánffyhunyadi járásához tartozott.1850-ben 430 lakost vettek számba, 1930-ban 700-an éltek itt, hogy aztán1992-re a népesség majdnem az 1850-es lélekszámra csökkenjen, 497 fővel, 2010-ben pedig már csak 350 fő.
A Gyerőfy család birtoka volt, a monda szerint nevét az egyik leszármazottról, Inukáról kapta, aki a faluban folydogáló Hasznos-patak gyógyvizével kezelt reumás vagy különféle bőrbántalmaktól szenvedő betegeket. Életéről és haláláról több legenda is ismeretes a faluban.
Érdekesség, hogy az 1970-es évektől a 90-es évekig egy helyi legényekből szerveződött Rózsa Sándor Banda nevű lokálpatrióta csoport működött, mely egy, a fiatalok körében jóval korábban létező szokásvilágot és szabálygyűjteményt próbált feleleveníteni. Célja a falusi fiatalok összetartása, bálok és közös szórakozások szervezése, a legények közti hierarchia és a fiatalságon belüli rend kézben tartása, továbbá az inaktelki lányok iránt érdeklődő más falubeli legények esetleges elűzése volt. A Rózsa Sándor Banda tagjainak a legénysorból való kiöregedésével a banda megszűnt, új tagok soha nem léptek be. Megszűnése után a falu fiataljai még évekig őrizték a banda idejében meghonosodott íratlan szabályokat. Az új generációk más jellegű szocializálódása miatt mára ezek javarészt lényegtelenné váltak és homályba vesztek.
Templomát1867-ben kezdték építeni. Az eredeti templomból megmaradt15. századigótikus stílusú keresztelőmedence a 21 méter magas torony aljában látható. Két harangja közül az egyik1813-ban, a másik –Mátyás király emlékére –1493-ban készült. AKézdivásárhelyen készült orgonaKolonics István műve1891-ből. Úrasztalátkörösfői mesterek faragták1935-ben.
Említésre méltóak a falu faragott homlokzatú házai és kertkapui, amelyek ma már egyre ritkábbak. A faluban készült hetven-, nyolcvan-, kilencvenéves fotókon még egy festői szépségű kalotaszegi falut láthatunk, amiből mára a kommunizmus, illetve az épített örökség iránti nemtörődömség nem sokat hagyott, de a település hangulatának negatív módon való megváltozása többnyire az 1989-es forradalom után következett be. Az 1990-es években japán turistacsoportok látogatták az elszigeteltségének köszönhetően hagyományait teljes hitelességgel őrző falut.
Látványosságai közé tartozik a templomától pár méterre találhatótájház. Színes és összetett népviselet (mely szinte minden házban megtalálható, az elengedhetetlen „tiszta szobával" együtt), ugyanakkor érdekes népszokások otthona is. Ugyancsak itt található meg a ritka, ősmagyar időket idézőbagazia. Inaktelke népviselete talán a világ legösszetettebb felépítésű és legszínesebb népviseleteinek egyike: a lányok pártája gyakorta az öt-hat kilót is meghaladja.
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap