Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Illyésmező(Ilieși) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szováta város |
| Irányítószám | 545502 |
| SIRUTA-kód | 114881 |
| Népesség | |
| Népesség | 383 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 444 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 34′ 57″,k. h. 25° 07′ 41″46.582551,25.12801746.582551°N 25.128017°EKoordináták:é. sz. 46° 34′ 57″,k. h. 25° 07′ 41″46.582551,25.12801746.582551°N 25.128017°E | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazIllyésmező témájú médiaállományokat. | |
Illyésmező (románulIlieși) faluRomániában,Maros megyében. KözigazgatásilagSzovátához tartozik.
A faluSzovátától 3 km-re délkeletre,Maros megye keleti határán helyezkedik el, aGörgényi-havasok lábánál, aJuhod-patak völgyében.
Illyésmező nevét1760–1770 között említették először. Nevét egy Illyés nevű pásztorról kaphatta, aki itt irtást végzett és itt telepedett le.
1850-benIllyes,1854-benIllyésmezö, Ilies,1850-ben,1913-banIllyésmező-nek írták.
Orbán Balázs leírásában Illyés-mezeje, egy alig 80 éves telepként volt említve.
1799-1845 között taxás családok (zsellérek) bérelték.
1910-ben 260 lakosából 259 magyar volt. Ebből 37 római katolikus, 142 görögkatolikus, 81 református volt.
Atrianoni békeszerződés előttMaros-Torda vármegye Nyárádszerdai járásához tartozott.
Illyésmező közelében a fenyvesek szikláin állt valahaRapsóné vára (névváltozataiRabsonné,Rapsonné), melynek legendájátKőváry László írta leErdély régiségei és történelmi emlékei című művében:[2]
A rege szerint a szép Rapsonné ide hallá, a mikor Kolozsvárott a harangot megkondíták; a mig behuzák felöltözött, befogott, s ugy hajtatott, hogy még templomba ért.Az útnak, hol Rapsonné e kocsikázást tevé maig is látszanak nyomai. A várból a Kaczatetőn, Szováta sódombja felé ment, s a nép ördögútjának nevezi. Ez út készítéséért Rapsonné az ördögnek egy hegy aranyot s egy völgy ezüstöt igért. Az ördög bériért jött, Rapsonné összefogta jobb keze három ujját, reá tett egy aranyot, tenyere völgyületébe pedig egy darab ezüstöt: im, a hegy arany s a völgy ezüst, szólt az ördögnek. A megcsalatott ördög erre méregbe jött, s a kész útat Szovátától egész Kolozsvárig összerontá, csak is a vár közelében hagyott fenn egy darabot.
A vár keletkezéséről okleveles adatok nem maradtak fenn. Egyes kutatók véleménye szerint a 11–12. században épült, mint a magyar királyi határvédelmi rendszer része. Régészeti kutatások ezzel szemben a 13. századra datálják, és mentsvárnak vélik, ahol ellenséges dúlás alatt a Kis-Küküllő és a Korond-patak völgyeinek lakói meghúzódhattak.[3]
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap