Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Illocska | |
 | |
| Szent Márton római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Baranya |
| Járás | Siklósi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Kehi József (független)[1] |
| Irányítószám | 7775 |
| Körzethívószám | 72 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 232 fő(2025. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 16,82 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 15,1 km² |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 48′ 03″,k. h. 18° 31′ 24″45.800969444444,18.52326944444445.800969°N 18.523269°EKoordináták:é. sz. 45° 48′ 03″,k. h. 18° 31′ 24″45.800969444444,18.52326944444445.800969°N 18.523269°E | |
  Illocska Pozíció Baranya vármegye térképén | |
| Illocska weboldala | |
 AWikimédia Commons tartalmazIllocska témájú médiaállományokat. | |
Illocska (németül:Illutsch[3])községBaranya vármegyében, aSiklósi járásban.
Villánytól dél-délkeleti irányban fekszik, közvetlenül a déli (magyar-horvát) államhatár mellett, bár határátkelőhellyel nem rendelkezik. Határában húzódik aKarasica-patak található, mely az elmúlt évszázadok során meghatározó volt az itt élők életében.
A szomszédos települések a határ magyarországi oldalán: észak felőlKislippó, északkelet felőlIvándárda, nyugat felőlBeremend, északnyugat felől pedigLapáncsa. Nagyon kevés híja van annak, hogy nem határos észak felől mégMagyarbóly községgel is. Dél felől a községhatár egybeesik az országhatárral, ebben az irányban a legközelebbi szomszédos település ahorvátországiLőcs(Luč).
Zsáktelepülés, csak egy öt számjegyű mellékúton (57 119) érhető el, az5702-es útról Magyarbólynál letérve.
A község neve egy1496. évi okmányban olvasható előszörWylakcza alakban írva. Feltételezések szerint ez a falu volt akkor Illocska. A török megszállás alatt a település elnéptelenedett, de a felszabadító háborúk után nem magyarok, hanem délszlávok települtek be. A falu magyar eredetűÚjlak nevét a18. században fokozatosan kiszorította a délszlávok által használt Illocska név. Ebben a században olvadt egybe a szomszédos, ugyancsakdélszlávok laktaCsat községgel.
A19. század második felében magyar családok is megjelentek a településen.
1910-ben 591 lakosa volt. Ebből 18 fő magyar, 311 fő német, 251 fő szerb, 3 fő horvát és 8 fő egyéb nemzetiségű volt. A lakosok közül 192 fő tudott magyarul.[4]
Az1920-as években a lakosság nagy részét kitevő délszláv lakosság jelentős részeJugoszláviába települt át. Amásodik világháború után pedig többnémet családot kitelepítettek a községből. A lakosság korábban katolikus és ortodox vallású volt. A 20. század végén a lakosság döntő többsége római katolikus.
A falu a 20. század közepéigBaranya vármegyeBaranyavári járásához tartozott.
A falu a20. század második felében a hanyatlás és a stagnálás útjára lépett. A faluba vezető utat és a kultúrházat 1958-59-ben az akkori tanácselnöknek id. Mészáros Józsefnek és a falubeliek áldozatos munkájának köszönheti a falu.
| Időszak | Név | Jelölő szervezet | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Juhos József | független[5] | |
| 1994–1998 | független[6] | ||
| 1998–2002 | független[7] | ||
| 2002–2006 | független[8] | ||
| 2006–2010 | független[9] | ||
| 2010–2014 | független[10] | ||
| 2014–2019 | független[11] | ||
| 2019–2020 | független[12] | ||
| 2020–2022 | Kehi József alpolgármester (ügyvivőként) | ||
| 2022–2024 | Kehi József | független[13] | |
| 2024– | független[1] |
A településen 2022. május 8-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a községet 30 éven át irányító Juhos József 2020. augusztus 31-én elhunyt.[14] A választást eredetileg még 2020. december 6-ára írták ki,[15] de abban az időpontban már nem lehetett megtartani, a koronavírus-járvány kapcsán elrendelt korlátozások miatt, és új időpontot sem lehetett kitűzni azok feloldásáig; az átmeneti időszakban Kehi József alpolgármester ügyvivő polgármesterként irányította a települést. Az időközi választáson öt jelölt indult, akik közül Kehi József egymagában is megszerezte a szavazatok több mint 50 %-át.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 241 | 238 | 247 | 241 | 235 | 226 | 226 | 228 | 232 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,6%-a magyarnak, 4,5% cigánynak, 1,2% horvátnak, 1,7% németnek, 0,4% örménynek, 0,4% románnak mondta magát (0,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 14%, evangélikus 2,1%, felekezeten kívüli 24% (4,1% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 86,7%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% cigánynak, 1,8% németnek (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19% volt római katolikus, 5,8% református, 0,4% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 26,1% felekezeten kívüli (47,3% nem válaszolt).[17]
A falubandíszpolgárokat is avattak. Schmidt Károlyt, aki felkutatta a hősi halottak nevét, s monográfiát ír a faluról, illetve Czékó Sándort, aki nagy áldozatot vállalva járult hozzá a római katolikus templom felújításához. A múlt őrzői, de inkább a jövő építői ők.
