Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Iborfia | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Lakatos József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8984 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 13 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 3,47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 236[3] m | ||
| Terület | 2,59 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 44′ 21″,k. h. 16° 44′ 55″46.7393,16.74856111111146.739300°N 16.748561°EKoordináták:é. sz. 46° 44′ 21″,k. h. 16° 44′ 55″46.7393,16.74856111111146.739300°N 16.748561°E | |||
  Iborfia Pozíció Zala vármegye térképén | |||
 AWikimédia Commons tartalmazIborfia témájú médiaállományokat. | |||
Iborfiaközség, törpefaluZala vármegye középső részén, aZalaegerszegi járásban, aZalai-dombság szívében, aGöcsej lankái közt. Iborfia a göcseji kultúrtáj aprófalvas,szeres településeinek egyik kevésbé jellegzetes, kevés lakosú példája. Területe igazi zalai dombvidék, amelynek felszíni vizeit több vízfolyás szállítja el. A település azérett középkor óta létezik, virágkorát a múlt század első felében élte, ám a huszadik század második felétől kezdve lélekszáma jelentősen megfogyatkozott az elvándorlás és az elöregedés együttes hatásainak következtében. Emiatt lett a faluMagyarországlegkisebb lakónépességű, önálló önkormányzattal rendelkező települése,[4] 2014-ben mindössze nyolc fő lakossal.[5] A falu közbiztonságárólGellénháza körzeti megbízottja gondoskodik. A településre nem vezet országos közútnak minősülő út, nem működik benne semmilyen állandó kereskedelmi egység, posta vagy polgárőrség, ugyanakkor a különböző vállalatok által működtetett mobilboltok járművei rendszeresen érintik a községet.[6]
Atörpefalu Zala vármegye székhelyétől,Zalaegerszegtől 18 kilométernyire délnyugatra,Lickóvadamos ésPetrikeresztúr között fekszik, mintegy 200 méterestengerszint feletti magasságban, aZalai-dombság középső részén, aGöcsej dombjai közt. A legközelebbi lakott település Petrikeresztúr, amely mintegy két kilométernyire található a falutól nyugat-északnyugat irányban. Iborfiát északkelet felől Lickóvadamos, északrólOrmándlak, északnyugatrólGombosszeg, nyugatról Petrikeresztúr, délrőlZalatárnok határolja.
Felszíni vizeit a falu északnyugati szélén aNagylengyeli-patak, északi irányban tőle pedig aGellénházi-patak szállítja el. A Nagylengyeli-patak vonala alkotja egyben a település északnyugati határvonalát, míg a Gellénházi-patak a falu északi, északkeleti részének természetes határszakaszát képezi. A Gellénházi-patak a falutól északra, Iborfia külterületének legészakibb pontjának közelében torkollik bele a Nagylengyeli-patakba. A település a Gellénházi-patak és a Nagylengyeli-patak vízgyűjtő területén helyezkedik el. A Nagylengyeli-patak aCserta folyó bal oldali mellékvize. A település felszíne több, egymással alá-fölérendeltségi viszonnyal rendelkező vízgyűjtő terület részét képezi a kisebb dombvidéki patakoktól haladva a több országot érintő folyamig bezárólag. A terület Cserta folyón túl, aKerka, aMura, aDráva és végül aDuna vízgyűjtő területéhez tartozik. Ezek mindegyike pedig aFekete-tenger vízgyűjtőjének részét képezi.
A település közlekedés-földrajzi helyzete nem kielégítő. A községet alsóbbrendű, számozatlan utak kötik össze a szomszédos Petrikeresztúrral és Lickóvadamossal. A faluból nyugat felé a7401-es, keleti irányban a7402-es számú alsóbbrendű közúton érhető el az északkelet felé 17 kilométer távolságban elhelyezkedő megyeszékhely, déli irányban pedig a legközelebbi főútvonal a75-ös főútZalatárnoknál, valamint a 75-ös főúton haladva keleti iránybanBak településnél a74-es főút. A falu félreeső földrajzi fekvése miatt csak déli irányból van közúti összeköttetésben a szomszédos Lickóvadamossal, valamint a tőle mintegy két kilométernyire, nyugati irányban fekvő Petrikeresztúrral szintén alsóbbrendű út köti össze. Személygépkocsival közlekedve 60 km/h átlagsebességet figyelembe véve 17 perc alatt elérhető a vármegye legnagyobb települése, Zalaegerszeg. A települést nem érinti sem helyi érdekű, sem országos vasútvonal. A legközelebbi vasútállomás a megyeszékhelyen, Zalaegerszegen található. A községben nem található helyközi járatok számára épített buszmegálló.[7] A legközelebbi helyközi buszmegálló Petrikeresztúron, valamint Lickóvadamos Vadamos elnevezésű településrészén található.
Iborfia területe 259 hektár.[5] A falu területe a külterületekkel együtt a legszélesebb pontján kelet–nyugati irányban mintegy 1,2 km széles, míg észak–déli irányban valamivel több, mint 2 kilométer hosszan nyúlik el. A település főutcája mintegy 600 méter hosszú. A település orsós alaprajzú falu, amely jellemzője, hogy egyutcás, de a település közepén térré szélesedik.
A terület felszínét észak-déli irányú völgyek és velük párhuzamos dombok vonulata alkotja. A térség legrégebbi kőzetei aperm időszak végén keletkeztek, amikor a vidék megsüllyedt. Ezzel egy üledékgyűjtő jött létre, amely atriász idején is fennállt, és amelyben a környékszénhidrogénkészleteinek forrása kialakult. Ajura és az alsókréta során további tengeri üledékek rakódtak a korábbi rétegekre. A vidék kőzeteinek jelentős részeharmadidőszaki képződmény: a területet, újbóli süllyedése miatt elöntötte a tenger azeocén korban, majd azoligocén idején szárazfölddé vált. Amiocén idején megsüllyedt vidékre vastag sekélytengeri üledéktakaró rakódott, majd a felszín kissé megemelkedett, s kialakultak a dél-zalai olajmező olajcsapdái is. Később a tenger egyre sekélyebbé vált, a víz visszahúzódott és lassanként szárazulat alakult ki. Ezt követően az Ős-Mura és az Ős-Rába hordalékkúpokkal töltötte fel a zalai felszínt. Ezután lassan emelkedni kezdett a terület, amely darabokra tört és fokozatosan elérte a mai kinézetét a felszíni formavilág. Az eljegesedések során alakult ki a Göcsejre jellemzőhomok-,vályog- éslösztalaj, amely máig jellemző a vidékre.[8]
A terület évescsapadékmennyisége meghaladja a 720 millimétert. A legcsapadékosabb hónap ajúnius és ajúlius. A nyár eleji csapadékmaximumot követően ősszel ismét csapadékosabb az időjárás, míg télen hullik a legkevesebb csapadék. A tenyészidőszak alatt átlagosan 450 mm csapadékra lehet számítani. A csapadékos napok száma mintegy 95 körül alakul. Havazásra elsősorban adecember-február közti időszakban lehet számítani,januárban van a legnagyobb esélye a havazásnak. Átlagosan 81 a hótakarós napok száma évente. Az éves napfénytartam 1850-1900 óra, amelyből a tenyészidőszakra 1300-1350 óra napsütés jut. A nyári napok száma 64-65, a hőségnapoké kevesebb, mint 14. A január a leghidegebb hónap, ekkor van a legtöbb fagyos nap is. Az első fagyos nap október 15. környékén, míg az utolsó április 25-26. környékén fordulhat elő. A tenyészidőszak 174-175 napos. Az uralkodó szélirány északi, de a déli, délnyugati szél is gyakran előfordul. A völgyek mélyebb elhelyezkedése kedvez a ködképződésnek.[8]
A község első írásos említése a13. századból,IV. Béla király uralkodásának idejéből,1237-ből származikYborfa formában,1773-ban már mai írásmóddal,Iborfiaként találkozhatunk vele, 1851-ben Iborfa néven említik.[9]
Első okleveles említése 1237-ből:„...poslea trausit aquam Tarum et vodit pirum, a piro protenditor supra Tarna od alwarem quam vulgus vocat apathalmafa et ibi sunt unite, deinide vodit a Yborfia et ibi est meta, et cadit iterem in 4 aquam Turma el...”
Nevének eredete homályos, de vélhetően a régi magyarIbor férfinévből származik. Egy másik feltevés szerint a terület középkori birtokosa, Isebori János volt, aki 1338. április 14-én több besenyő nemestől átvette Nagy-Liszkó (a mai Lickóvadamos) területét. Feltételezhető, hogy a birtokos családnevéből rövidült le Iborfia alakra a falu neve. A települést az 1466-ban és 1513-ban Iborlyzko néven említik az iratok. Ekkor Liszkóval (a mai Lickóvadamos) alkotott közös települést.[10]
Atörök hódoltság korában a falu lentebb helyezkedett el, az Ormánd nevű területen, majd később átköltöztek a falu lakói a jelenleg is lakott részre.
1790-ben a kataszteri összeírás során három nemest írtak itt össze, akiknek családnevei a következők voltak:Ábrahám,Patay. Kettő nemesnek azonos családneve volt.1828-ban 57 lakosa volt, akik közül 36 fő római katolikus vallású, 21 fő evangélikus volt.[11]Az1829-es összeírás alapján 5 nemes lakott a településen, akiknek családnevei a következők voltak:Ábrahám, Fitos, Patay, Salamon, Smodits.[12] Leginkább nemesek lakták, nemesi kiváltságait1848-ig megtartotta.1845-ben 17 kétségtelen nemes került összeírásra a faluban, melyek között 13 főÁbrahám családnevű, háromSalamon családnevű és egyBertalan családnevű volt.[13] A falunak 1880-ban 55 lakosa volt, akiknek mindegyike magyar nemzetiségűnek vallotta magát. A falu népessége szépen gyarapodott a 19. század végén és a századforduló idején. 1890-ben már 105 fő, 1900-ban 130 fő élt a településen. 1910-ben 127 fő, 1920-ban 145 fő volt a falu lélekszáma.[14] A község történelme során mindig is kis területű és lélekszámú falu volt, melynek lakói elsősorbanmezőgazdasággal foglalkoztak. Azállattenyésztést főlegszarvasmarha- éssertéstenyésztés alkotta az 1900-as években. A település 1922-ig a nagylengyeli anyakönyvi terület része volt. A falu 1925-ben a petrikeresztúri körjegyzőséghez tartozott,Zala vármegye Novai járásában.[15] A faluban megtermelt mezőgazdasági terményeket már a huszadik század elején és a század harmincas éveiben is Zalaegerszegre szállították eladásra. A faluban régi hagyomány volt a kosárfonás, de ezt elsősorban háztáji szükségletek kielégítésére használták. A század húszas éveiben kopott ki a hagyományos öltözék, a széles szoknya, széles gatya, ráncos csizma viselete az itt lakók által viselt ruhadarabok közül.[15] A19-20. század fordulóján 130 lakosa volt, ez1941-re 43 fővel emelkedett és elérte a település történelme során feljegyzett legnagyobb, 173 fős létszámot.
| Év | Szarvasmarha | Változás | Tehén | Változás | Ló | Változás | Sertés | Változás | Juh | Változás | Baromfi | Változás | Méhcsaládok | Változás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1895 | 42 | - | 15 | - | 10 | - | 55 | - | 40 | - | 143 | - | 0 | - |
| 1911 | 86 |  | 32 | | 16 | | 82 | | 98 | | 0 |  | 0 |  |
| 1935 | 79 | | 44 | | 20 | | 84 | | 0 | | 265 | | 9 | |
| 1942 | 123 | | 45 | | 23 | | 97 | | 0 | | 0 | | 0 | |
| 1962 | 115 | | 57 | | 28 | | 105 | | 0 | | 0 | | 0 | |
| 1966 | 122 | | 48 | | 30 | | 66 | | 0 | | 794 | | 26[15] | |
A falu népszokásai az 1940-es évek közepe tájékáig tartották magukat, majd az ötvenes évekre teljesen elhaltak.A faluban 1946-ban nyitotta meg kapuit az általános iskola. Az iskola egyetlen tantermében összesen egy tanító tanított. 1948-ban a hét osztályos általános iskola első négy évfolyamára összesen 17 diák, ötödik és hatodik osztályba 8 hallgató, hetedik évfolyamra 4 tanuló járt, összesen 29 fő.[16] A hatvanas években a falu felső tagozatos tanulói Lickóvadamosra jártak iskolába.
A településen 1960-ban alakult meg a Haladás Mezőgazdasági Szakszövetkezet. A falu a hatvanas években a petrikeresztúri adóügyi megbízott illetékességi területéhez és a zalatárnoki állatorvos körzetéhez tartozott. Iborfia már 1969 óta közös tanácsot alkotott Gellénházával. Mivel nem volt helyben orvosi rendelő, ezért a gellénházai orvosi körzet része volt a falu. A településen a hatvanas években nem működött gyermekgondozási intézmény. A falut 1963-ban villamosították. 1966-ban daráló helyiség épült. A faluban könyvtár működött már a hatvanas években.[15]
1970-ben a népszámlálás adatai szerint Iborfián 114 fő élt és 25 lakóépület állt. A lakások száma a rendszerváltás idejére huszonkettőre csökkent.[17] A falu népességének több, mint fele (75 fő) aktív kereső volt. Ebből 47-en a mezőgazdaságban, 23-an az iparban, 5 fő egyéb iparágban volt foglalkoztatva. A falutól a legközelebbi vasútállomás 18 kilométernyire helyezkedett el a hetvenes években végzett felmérés adatai szerint. Autóbusz nem járt a faluba, azt a falu központjától két kilométerre elhelyezkedő Petrikeresztúr autóbusz megállóhelye volt hivatott ellátni. A községben megtermelt terményeket a falubeliek továbbra is Zalaegerszegre szállították eladásra. A falu házaihoz kiskert és konyhakert is tartozott. A konyhakertek átlagos mérete 30 és 80 négyzetöl között változott. A falu szőlőtermelése a közeli Petrikeresztúrhoz tartozó szőlőhegyeken folyt és napjainkban is a Pató, a Keresztúri- és a Csőszi-hegyen vannak az iborfiai lakosok szőlőbirtokai.[18] A borospincék mindössze 4 százaléka épült 1945 után. A község lakóinak mintegy húsz százaléka járt úgynevezett summás munkákraTolna,Baranya ésSomogy megyékbe. A faluból az iparban dolgozók közül 15 fő a Nagylengyeli Kőolajüzembe járt dolgozni. A faluból csak férfiak jártak el dolgozni máshová. Már a hetvenes évek előtt megindult a faluból az elvándorlás. Előbb lassan, majd ahetvenes évektől kezdve egyre drasztikusabban csökkent a falu lakossága. A megfelelő megélhetést biztosító munkalehetőségek és a helyi oktatási intézmények hiánya, valamint a település félreeső fekvése miatti nehéz megközelíthetőség a népesség megfogyatkozásához vezetett. Tizenöten végleg elköltöztek a településről. A faluból elköltözők főleg az iparosodás és a jobb megélhetés miatt elsősorban Zalaegerszegen és a Nagylengyeli Kőolajfinomítónál helyezkedtek el, akiknek biztos megélhetést adott új lakhelyük. A falu lakói közül többeknek adott kereseti lehetőséget az állami erdészetben való munka.[15]
A település elszigeteltségén javított, hogy1975 óta portalanított műúton lehet elérni.
A faluban összesen huszonöt ház épült a huszadik században.1995-ben készült el a község többcélú faluháza, amelyben az önkormányzati hivatal működik, valamint itt rendel a háziorvos és az intézmény különböző lakossági összejövetelek megtartására is szolgál. A településen van kiépített villamosenergia-, víz-, vezetékes telefon- és gázhálózat. A falu mai háztartásainak közel fele gázzal fűt. A község szennyvízkezelésétszennyvíz szippantására és elszállítására alkalmas járművekkel végzik.[19] A településen a helyi önkormányzatnak is helyt adó faluház épületében található a községi könyvtár is.[20]
Arendszerváltást követően az1994-ben létrehozottkistérségi rendszerben Iborfia aZalaegerszegi kistérséghez tartozott.2014-től a közigazgatási felosztás átalakítását követően a falu aZalaegerszegi járás része lett.
2009-ben a hivatalos adatok szerint összesen 20 ház állt a településen, amely 2015-re 17 lakásra csökkent.[19][21]
Iborfia az analóg televíziós műsorsugárzásról történődigitális átállás során a VI. szerelési körzetbe tartozott.[22]
A településen elérhető aTelekom és aTelenor széles sávúmobilinternet hálózata, valamint aVodafone3G hálózata.[23][24][25]
A faluban évente megtartják apünkösdibúcsút, amikor az Iborfiáról elszármazottak is hazalátogatnak szülőfalujukba.[26]
Iborfia régészeti feltárását, bejárását a zalaegerszegiGöcseji Múzeum szakemberei végezték el.[27]
A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt. Aznap a mindössze 20 szavazásra jogosult lakos közül 18 fő járult az urnákhoz, érvénytelen szavazatot senki sem adott le, ám az érvényes szavazatok 7-7-4 arányban oszlottak meg a három független jelölt, Kustán Lajosné, Soós Lajosné és Zsömle István között.[39]
A2006-os önkormányzati választáson az iborfiai választók részvételi aránya 100 százalék volt. Ezzel Magyarország legkisebb települése rekordot ért el a választási részvétel alapján.[40]
Iborfián 2009-ben azeurópai parlamenti választásokon a 10 választásra jogosult állampolgárból mind a tíz az urnák elé járult, közülük heten aFideszre voksoltak, egy-egy szavazat pedig aJobbikra, azMDF-re és azMSZP-re érkezett.
A településen 2009-ben azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert a hivatalban lévő polgármester asszony az év januárjában elhunyt.[35][41]
A2014-es országgyűlési választáson a szavazásra jogosult 11 választópolgár közül 9 fő adta le szavazatát, ami 81,8 százalékos részvételt jelentett.
A2014-es európai parlamenti választáson a névjegyzékben szereplő 11 választópolgár közül 10 leadta szavazatát (90,9% részvételi arány).
A2014-es önkormányzati választáson a falu lakói a korábbi polgármesternek, Lakatos József független jelöltnek szavaztak bizalmat, akinek ez már a harmadik ciklusa volt egymás után a település élén. A választáson ellenfele Dömötör Géza volt, aki szintén független jelöltként indult.[26] A falu 14 választópolgárából 12 fő adta le szavazatát. A győztes 8 szavazatot, ellenfele 4 voksot kapott.[42] Érdekesség, hogy a választási névjegyzékben 2014-ben mindössze 14-en szerepeltek, ebből két jelölt indult a polgármesteri címért, és 3 a két képviselői helyért. Így összesen 5 jelölt volt, vagyis a lakosok 36%-a indult a választáson.[43]
A 2016. október 2-án tartottnépszavazáson a választók 100 százaléka, azaz tíz fő adta le szavazatát a településen. Érvénytelen szavazat nem volt.[44] Mind a 10 fő nemmel szavazott.[45][46]
A2018-as magyarországi országgyűlési választáson összesen 8 fő választópolgár volt jogosult az Iborfia 001. számú szavazókörben szavazásra. A szavazáson 100 százalékos volt a választópolgárok részvételi aránya, kettő fő átjelentkezett szavazót vettek nyilvántartásba az Országos Választási Bizottság munkatársai. A választópolgárok közül egy fő aJobbik Magyarországért Mozgalom jelöltjére, Benke Richárdra szavazott, egy fő az MSZP-Párbeszéd közös jelöltjére, Góra Balázsra adta le voksát, míg 6 fő aFidesz – Magyar Polgári Szövetség-KDNP közös jelöltjére, Vígh Lászlóra szavazott az egyéni képviselőjelöltek közül. Az országos pártlistákra leadott szavazatok a következőképpen alakultak: Magyar Szocialista Párt-Párbeszéd Magyarországért Párt 1, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség-KDNP 6, Jobbik Magyarországért Mozgalom 1 szavazat. Minden leadott szavazat érvényes volt.[47]
A2019-es magyarországi önkormányzati választáson a településen két független polgármesterjelölt indult: Ábrahám Rózsa és Lakatos József. Az egyéni listás képviselőjelöltek a következők voltak: Egyed Zoltán Tamás, Kása Anikó és Nagy Lajos. Minden egyéni listás jelölt függetlenként indult.[48] A 2019-es önkormányzati választáson 13 választópolgár szavazhatott a településen. A választók mindegyike délután három órára leadta voksát, így a településen 100 százalékos volt a részvételi arány.[49][50]A polgármester-választást Lakatos József független jelölt nyerte 69,23%-kal. Ellenfele, Ábrahám Rózsa a szavazatok 30,77%-át kapta. A képviselő-testületbe Egyed Zoltán Tamás és Nagy Lajos kerültek be egyaránt 7 szavazattal. Kása Anikó hat szavazatot kapott.[51]
Gellénháza központtal Iborfia, Gombosszeg, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak és Petrikeresztúr községek körjegyzőséget alkotnak. A települések körjegyzője dr. Szemes Róbert.[52]
A település lakóinak száma 1778-ban 73 fő volt, 1792-ben 68, 1802-ben 67, 1830-ban 75, 1880-ban 55 fő volt, majd a község története során először az 1880-as években érte el a száz főt. 1890-ben már 105 fő élt a faluban. 1900-ban 130 fő, 1910-ben 127 fő, 1920-ban 145, 1941-ben 173, 1949-ben 161 fő élt a településen. A település lakossága 1941-ben érte el a valaha mért legmagasabb népességszámot, mely ettől kezdve kezdett el kis mértékben csökkenni.[14] 1970-ben már csak 114 fő élt Iborfián.Iborfia lakossága akilencvenes években még a harminc főt is meghaladta, ám ez1995-től kezdve már csak 23 fő volt. 2001. január 1-jén 19 fő volt a lakosság, a 2011-es népszámlálás alapján Iborfiának 10 lakosa volt, addig 2014. január 1-jén a lakosságszám 8 fő volt, ami közel 58 százalékos népességfogyást jelent másfél évtized leforgása alatt. A falu lakossága mára a töredékére csökkent a múlt század negyvenes éveihez viszonyítva. Napjainkban mintegy 8-10 fő él a településen. Iborfián az átlagéletkor 55 év körül van. A település korábbi polgármestere szerint a választások idején a népességszám megugrik. Ezt a folyamatot a 2003-as és a 2007-es adatsor mutatja. A jelenséget a településre bejelentkezők okozzák, akik többnyire a képviselő-testületi, polgármesteri helyeket kívánnák betölteni, majd ennek sikertelensége esetén továbbállnak.[19]
| Lakosságszám[53] | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
| 1870 | 77 | — |
| 1880 | 55 | −3,36% |
| 1890 | 105 | 6,47% |
| 1900 | 130 | 2,14% |
| 1910 | 127 | −0,23% |
| 1920 | 145 | 1,33% |
| 1930 | 156 | 0,73% |
| 1941 | 173 | 0,94% |
| 1949 | 161 | −0,90% |
| 1960 | 154 | −0,40% |
| 1970 | 112 | −3,18% |
| 1980 | 56 | −6,93% |
| 1990 | 34 | −4,99% |
| 2001 | 20 | −4,82% |
| 2011 | 11 | −5,98% |
| 2018 | 8 | −4,55% |
| 2023 | 13 | 9,71% |
A falu állandó lakossága (9 fő) külön egyszemélyes háztartásokban él. Kettő fő ideiglenes lakosa van a településnek.[20] A település épületeinek egy részét németek vásárolták fel. A településen 2000-ig 22 darab, a 2001-es népszámláláskor 20, 2011-ben pedig 17 lakás került nyilvántartásba. A tizenhét lakásra jutó kilencfős népességszám alapján 0,52 lakos jut egy lakásra a településen. a 2001-es népszámláláskor még 19 fő jutott 22 lakásra, ami lakásonként átlagosan 0,86 fő volt.
A 2011-es népszámláláskor a település 11 lakója közül 9 magyarnak és kettő német nemzetiségi kötődésűnek vallotta magát.[17] 2015-ben egy osztrák hölgy élt Iborfián.[26]
2022-ben a 11 lakosból lakosság 71,4%-a vallotta magát magyarnak, 28,6% nem nyilatkozott.
A településen a lakosság vallási megoszlása a 2011-es népszámláláskor a következőképpen alakult: hét fő római katolikusnak, egy reformátusnak, felekezethez nem tartozónak pedig két fő vallotta magát, illetve egy fő nem válaszolt.[17]
2015-ben Iborfián 10 katolikus és kettő református vallású ember élt.[54]
2022-ben vallása szerint 42,9% volt római katolikus, 14,3% református, 14,3% felekezeten kívüli (28,6% nem válaszolt).[55]
A települést régóta túlnyomórészt katolikus vallásúak lakják. 1900-ban a népszámlálás adatai alapján az akkor 130 fős népességű falu lakosságának 76,4 százaléka (100 fő) vallotta magát római katolikus vallásúnak. 1910-ben a 127 fős falu lakóinak 81,9 százaléka, (104 fő) volt római katolikus vallású. 1920-ban ez az arány 84,1 százalék volt (122 fő) a 145 lakosú településen.
Iborfián a református közösség az összeírások alapján 1900-ban telepedett meg. Ekkor a népesség 21,5 százalékát tették ki 28 fő hívővel. 1910-re ez az arány 22 főre és 17,3 százalékra változott. 1920-ban 21 fő református volt a faluban, amely a népesség 14,5 százalékát alkotta.
Az izraelita közösség 1900-ban és 1910-ben egy fő volt (0,8%), 1920-ban két főt számlált, amely a falu lakóinak 1,4 százaléka volt.[14]
Iborfia településcímere pajzsfőnél vörössel vágott, kékkel és zölddel hasítottcsücsköstalpúpajzs. Az elsővörösmezőben két egymással szembeforduló arany oroszlán alkotja e mezőcímerábráját. A másodikkék mezőben lebegő, fekete tetővel borítottarany harangtorony. A harmadikzöld mezőben egymást keresztező, nyelükön álló arany kasza és gereblye, mögöttük egy szál arany búzakalász. A címerpajzs fölötti arany szalagra fekete betűkkel a település neve van írva.[56]
Az arany oroszlánok azt jelképezik, hogy a község területe az 1848-as évekig leginkább nemesek által lakott terület volt. A harangláb a falu harangtornyának stilizált képe és az összetartozás, a hit szimbóluma. A mezőgazdasági eszközök az itt élő emberek életére, és a település értékes természeti környezetére, falusi jellegére utalnak.[57]
A településen nem található állandó kereskedelmi, vendéglátóipari egység, valamint nincs sem gyógyszertár, sem orvosi rendelő. A településre mozgóbolt jelleggel[58] különböző fagyasztott készételeket szállít minden hét negyedik napján aFamily Frost,[59] valamint azajkai székhelyű F&R Sütőipari és Kereskedelmi Kft. járművei különböző élelmiszerbolti termékeket szállítanak a faluba.[60] A településre a Prímagáz Hungária Zrt. járművei palackos gázt szállítanak.[61] Hetente két alkalommal szállítjaGellénházára az önkormányzat kisbusza az iborfiaiakat bevásárolni és gyógyszereiket kiváltatni. A település évente körülbelül 5 millió forintból gazdálkodik.[62]
Mivel a települést csak kevesen látogatják, ezért turizmusról csak az időnként a falut meglátogató újságírók, illetve a helyben illetékes vadásztársaság tagjai esetében lehet beszélni. A faluban található egy korszerű vendégház.[26]
A falu egyetlen munkáltatója a községi önkormányzat. A faluban a munkanélküliségi ráta 0 százalék, mivel az önkormányzatnál dolgozókon kívül többnyire nyugdíjasok lakják a települést. A munkaképes korú lakosság közül mindenkinek van állása.[20][63]
A település külterületén a Nagylengyeli Olajbányász Vadásztársaság hivatott vadászni,[64] a hozzá tartozó erdőrészletek a Zalaerdő Zrt. 5-ös számú zalaegerszegi erdészet kezelésében állnak.[65]
A településen aMagyar Posta úgynevezett mobilposta szolgáltatása működik, valamint levélszekrény van kihelyezve a falu főutcája mentén.
A falu nyugati részén horgásztó található.[66] Iborfia főutcáján helyezkedik el a település kettő haranglábja. Az egyik ezek közül aMagyar katolikus egyház filiája, a másik aMagyarországi Református Egyház hívőinek lelki üdvét szolgálja.[54] A községi köztemetőben három darab 150 év körüli öregkislevelű hárs található, melyeket a19. század második felében ültettek. A falu felől álló matuzsálem törzsének átmérője 2015-ben 425 centiméter volt. A fák egészségi állapota igen rossz, megmentésükre egy esetben nem mutatkozott esély, a többi két fa esetében fiatalító metszést javasolt egy szakember.[67]
| Gombosszeg | Ormándlak | Lickóvadamos |
| Petrikeresztúr |
| Lickóvadamos |
| Zalatárnok | Zalatárnok | Zalatárnok |
.svg)
